Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1.

Az előadások a következő témára: "Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1."— Előadás másolata:

1 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1

2 Mi indokolta a Szerv létrehozását Az építőipari kintlévőségek, lánctartozások nagysága 2013-ban egyes becslések szerint meghaladta a 400 MrdFt-ot. 2

3 Építőipari kintlévőségek GVI-MKIK kutatás (2014-ben,1.000 építőipari vállalat megkérdezésén alapul) -A cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése -A cégek 25 %-ának van 5 éven túli kifizetetlen számlája -A cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek 3

4 Mire vezethetők vissza a felek közötti viták?  egyoldalú, vagy nem jól értelmezett szerződésekre, illetve a műszaki tartalom nem egyértelmű megfogalmazására  pótmunkák-többletmunkák problémáira,  minőségi észrevételekre,  átadás-átvételi eljárás hiányosságaira,  hiányos dokumentálásra. A fentiek eredményeképpen alakul ki konfliktus a felek között, mivel  gyakran tervtől eltérő műszaki tartalom valósul meg,  jellemző a szerződéses összegek részbeni, vagy teljes ki nem fizetése 4

5 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása A kintlévőségek, lánctartozások gyors rendezése érdekében 2013 közepén, jogszabályi háttérrel hozták létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ). 5

6 Működést szabályozó jogszabályok  2013. évi XXXIV. évi törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról  236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről  Ügyrend Mindegyik dokumentum megtalálható a TSZSZ weblapján 6

7 Internetes elérhetőség http://www.mkik.hu/hu/tszsz 7

8 Kérelem befogadási rendszer 8

9 Kérelem A kérelem formanyomtatványa a Kormány rendelet 1. sz. melléklete szerint + a teljesítésigazolást alátámasztó dokumentumok (szerződés, a megvalósulás dokumentumai, nyilatkozatok stb.) Eljárási díj befizetését igazoló dokumentum Kérelem beadható: elektronikusan kerelem@mkik-tszsz.hu vagykerelem@mkik-tszsz.hu az MKIK weblapon keresztül, vagy a helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi kamaránál 9

10 TSZSZ működésének néhány fontosabb dátuma  2013. július 1. TSZSZ megalakulása,  2013. augusztus 12. 155 szakértő kinevezése, kérelmek befogadása  2013. augusztus 28. első kérelem befogadása  2013. szeptembertől tájékoztató előadások országosan  2014. május 100. kérelem beérkezése  2014. júliusjogszabály módosítási javaslat  2014. december 200. kérelem beérkezése  2015. május300. kérelem beérkezése  2015. november400. kérelem beérkezése 10

11 Törvény hatálya  Magyarországi építési beruházásokra terjed ki  Építészeti műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdésekben ad szakvéleményt, ha a  teljesítésigazolás nem került kiadásra,  kiadása vitás, vagy  a teljesítésigazolás kiadása megtörtént, de kifizetése nem.  A Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető (pl. bankgarancia, zálogjog, kezesség), ha az a felek között vitás.  Írásos szerződés megléte esetében járhat el. 11

12 TSZSZ működésének bővítése A 308/2015.(X.27.) Korm. rendelet (közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzése) 9. § (1) szerint: Az építési beruházás tárgyú szerződések ellenőrzése tekintetében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság – külön megállapodás alapján- az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzések során a Hatóság kijelölése alapján szakhatóságként működik közre. 12

13 Időbeli hatály  Ha a felek megállapodását segíti elő, akkor bármeddig visszamenőleg.  Ha Bírósági eljárás indítása a cél, akkor az elévülési idő.  Mellékkötelezettség esetén, jellemzően a jogszabály hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében járhat el. 13

14 Szakértői szakterületek  Tűzvédelmi, vagy ipari baleset-megelőzési terület  Közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület  Környezetvédelem és természetvédelem területei  Vízügy terület  Lakásügy terület  Építésügy terület 9/2006.(II.27.) IM rendelet szerinti főszakterületek A jelenlegi szakértői létszám 190 fő. 14

15 Az eljárás menete  Kérelem beadása  Hiánypótlás  Kérelem befogadása - visszautasítása  Szakértői tanács kirendelése  Helyszíni szemle  Szakvélemény készítése (szakértői tanács)  Szakvélemény megküldése a feleknek 15

16 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések Teljesítés vizsgálata esetén a szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül: a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása, b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása, c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke. (törvény 6. § (2)) 16

17 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések: Mellékkötelezettség vizsgálata esetén: A mellékkötelezettség érvényesítése (pl. bankgarancia lehívása)  indokolt,  nem indokolt,  részben indokolt. 17

18 Eljárási díj, szakértők díjazása  Szakértői díj: vitatott összeg 1 %-a (min. 60.000, max. 450.000 Ft)  Szakértői tanácson belüli megosztás: 40 % elnök 30 – 30 % a két tag 18

19 Határidő Határidő: 30 nap, amely ha az ügy bonyolultsága indokolja egyszer további 30 nappal meghosszabbítható (Szakértői Tanács elnöke kezdeményezi írásban a TSZSZ felé) Kezdő időpont : kérelem, vagy a hiánypótlás beadása 19

20 Miben tér el az eljárás egy általános, vagy bírósági szakértéstől  Ellenérdekű fél nem ügyfél, az eljárás megindításáról csak a helyszíni szemle kiértesítővel szerez tudomást.  Bizonyítási eljárás lefolytatására nincsen mód (pl. tanúk meghallgatása, szakhatósági állásfoglalások bekérése).  Helyszíni szemle megtartásához rendőri segítség is kérhető (három esetben fordult eddig elő).  A szakvéleményre észrevétel tehető, de a szakvélemény megváltoztatására nincsen mód.  Három szakértő van kijelölve, nekik közös álláspontra kell jutniuk. 20

21 Mire használható a szakvélemény  Felek közötti megállapodás elősegítésére  Kereset indításához (szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül)  Ezen eljárás kiemelt jelentőségű perként kezelendő  Kérelemre ideiglenes intézkedés történik a szakvéleményben teljes bizonyossággal megállapított tervezési, építési és kivitelezési munkák összegéről. 21

22 Bírósági kereset  A keresetet 60 napon belül kell benyújtani A keresetlevéllel együtt be kell adni:  A TSZSZ szakértői véleményt  A szakvélemény kézhezvételét igazoló okirati bizonyítékot (tértivevény)  A másik féllel történő megegyezésre irányuló kísérletről okirati bizonyítékot (a szakvélemény kézhezvételét követő levelezés) Hiánypótlásra nincsen lehetőség  Ideiglenes intézkedés elrendelése kérelemre indul 22

23 Ideiglenes intézkedés  A TSZSZ szakvéleményében megállapított, teljes bizonyossággal teljesített tervezési, építési, kivitelezési munkák szerződés szerinti értékére történik, de ez a 400 MFt-ot nem haladhatja meg  A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése, hatályon kívül helyezése esetén, annak visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezett.  47 db korábbi TSZSZ szakvéleményére alapított per esetében mindössze 3 esetben kértek ideiglenes intézkedést 23

24 Építési regisztrációval kapcsolatos szankció A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40/B § (2) szerint, a TSZSZ szakvéleménye alapján a kérelmező nemfizetési jelzéssel élhet az MKIK-nál. Az MKIK határidőt ad a nem fizető félnek a tartozás kiegyenlítésére, amennyiben ez határidőre nem történik meg, és a kötelezett nem jelzi, hogy bírósági eljárás van folyamatban, törli a nyilvántartásból. 24

25 TSZSZ eddigi „eredményei” számokban 2015. november végéig több mint 400 db kérelem érkezett be. Jelenleg havonta 15-20 db kérelmet adnak be. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházási érték: ≈ 120 Mrd Ft. Ebből a vitatott összegek értéke összesen ≈ 13,5 Mrd Ft. A legnagyobb vitatott összeg ≈ 1,5 Mrd Ft, a legkisebb 315 eFt volt. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében átlagosan a vitatott összegek 70-80 %-át állapították meg a szakértők. 25

26 Statisztika  2015. november végéig lezárt ügyek száma 350 db  A beadott kérelmek kb. 25 %-nál nem indult eljárás (82 db)  Kb. 12 %-nál nem volt írásos szerződés  Kb. 35 %-nál a kérelmező visszavonta a kérelmét  Kb. 35 %-nál hiánypótlást nem teljesített  Többi: nem magyarországi helyszín, nem tartozott a TSZSZ kompetenciájába 26

27 27

28 28

29 29

30 Az ügyek területi megoszlása a kérelmező székhelye szerint 30

31 Az ügyek területi megoszlása a vitatott teljesítés helyszíne szerint 31

32 Bírósági ítélettel zárult eset  A vállalkozó egy középület tetőszigetelésének felújítására szerződött.  A munkát elvégezte, átadás-átvételi jegyzőkönyvben átvették, ezt később a megrendelő visszavonta, azzal az indokkal, hogy nem jogosult írta alá.  A fentiek miatt a kifizetést megtagadták, a vállalkozó kérelemmel fordult a TSZSZ-hez.  A szakértői tanács a megtartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a kivitelezés hiba és hiánymentesen elkészült, jár a vállalkozónak a szerződésben meghatározott összeg.  A megrendelő a szakvélemény alapján sem volt hajlandó a kifizetésre, ezért a vállalkozó a TSZSZ szakvéleménnyel keresetet nyújtott be a bíróságra.  A bíróság kb. fél éven belül első-, majd másodfokon is megállapította, hogy a vállalkozónak jár a díjazása. 32

33 Fővállalkozó alvállalkozót nem fizetett ki  A vállalkozó szerkezetépítési munkákat végzett.  A hiba- és hiánymentes, szerződésszerű teljesítést egyértelműen igazolta, hogy:  Az elvégzett munkát a hibalista javítását követően a felelős műszaki vezető és a beruházó műszaki ellenőre átadás-átvételi jegyzőkönyvben elfogadta.  Ezzel kapcsolatban észrevétel a megrendelő részéről később sem merült fel.  A kivitelezési munkát más vállalkozó folytatta.  A vállalkozó számlája, végszámlája ennek ellenére nem került kifizetésre, a megrendelő a teljesítésigazolás kiadását indok nélkül megtagadta, ezért a vállalkozó a TSZSZ-hez fordult.  A TSZSZ eljárás során a kérelmezett jogi képviselője késedelmes teljesítésre hivatkozott.  A szakértői tanács a beadott dokumentumok és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján megállapította, hogy a késedelmes teljesítésre történő hivatkozás nem indokolt, a vállalkozónak a kérelemben megjelölt követelése jogos. 33

34 Megrendelő túlfizetése a vállalkozó felé  Megrendelő lakóépület felújítási munkákat rendelt meg a vállalkozótól.  A munkáknak csak egy része készült el, a kivitelezés megszakadt.  A megrendelő álláspontja szerint túlfizetésben volt a vállalkozóval szemben. Álláspontjának igazolása céljából fordult a TSZSZ-hez.  A szakértői tanács a helyszíni szemle során ellenőrizte az elkészült munkákat, azt összevetette a szerződés mellékletét képező költségvetéssel, és megállapította a túlfizetést. 34

35 Bankgarancia lehívásával kapcsolatos kérelem  A vállalkozó borászat építésének kivitelezését vállalta a vállalkozási szerződésben.  A Vállalkozó a szerződés szerinti jótállási kötelezettségei biztosítására bankgaranciát szolgáltatott a megrendelő részére.  A megrendelő minden előzmény nélkül a bankgarancia teljes összegére vonatkozó igénybejelentést nyújtott be a pénzintézethez konkrét hiba ok megjelölése nélkül, a vállalkozó ekkor fordult a TSZSZ-hez.  A szakértői eljárás során kiderült, hogy a lehívás indokát egy megrendelő által készíttetett szakértői vélemény adta.  A szakértői tanács a lehívás indokát adó szakvélemény tételeit felülvizsgálta, és megállapította, hogy a hibás teljesítés csak részben van összefüggésben a vállalkozó teljesítésével. A vállalkozó ezeknek a hibáknak a kijavítását a szakértői eljárás időtartama alatt megkezdte.  A szakvélemény kézbesítését követően a kérelmező arról tájékoztatott, hogy a megrendelővel a javítások után megállapodott, a bankgarancia lehívására nem került sor. 35

36 Megegyezés a TSZSZ eljárás alatt  A vállalkozó egy áruház elektromos munkáinak elvégzésére szerződött.  Végszámláját, mivel a megrendelő a hozzá tartozó teljesítésigazolást nem volt hajlandó aláírni, nem tudta kiállítani, ezért fordult a TSZSZ-hez.  A helyszíni szemlén mind a vállalkozó, mind a megrendelő megjelent.  A szakértői tanács hathatós közreműködésével a felek helyszíni szemle során megállapodtak, és a teljesítésigazolás kiadásra került, így ez a dokumentum a szakvélemény mellékletét is képezte. 36

37 Tapasztalatok Nem elégséges a munkát a szerződésnek megfelelő színvonalon elvégezni, annak folyamatát és eredményét a jogszabályoknak megfelelő mértékben dokumentálni is szükséges. Vállalkozói indok, hogy problémájával miért nem fordul a TSZSZ-hez annak ellenére, hogy kintlévősége van: „Nincsen időm és energiám erre.” 37

38 Néhány főbb dokumentum Építési beruházások, kivitelezések nagyságuk szerint igen különbözőek lehetnek (kisebb felújítástól a milliárdos nagyságrendű beruházásig). Ebből eredően a dokumentálás szükséges és elégséges mértéke sem fogalmazható meg teljes egyértelműséggel.  Megrendelői műszaki igények megfogalmazása, szükség esetén tervek  Felek közötti írásos szerződés  Kivitelezés menetének szükséges mértékű dokumentumai (e-napló, teljesítménynyilatkozatok, átadás-átvételi jegyzőkönyvek stb.) 38

39 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Szabályozza a kivitelezés folyamatát a szerződéstől az átadás-átvételi eljáráson keresztül a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségéig 39

40 Szerződés Építési szerződést  a) üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni, és  b) - ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező között jön létre - a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges. A beadott kérelmek kb. 2-3 %-nál nem volt írásos szerződés. 40

41 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet  kivitelezési szerződés tartalmazza  a felek adatait (MKIK regisztrációs szám)  a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény ( mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés, de ezek viszonylag gyakran nem kerülnek csatolásra a szerződéshez, illetve előfordult, hogy a szerződő felek különböző tervet tekintettek a szerződés mellékletének) 41

42 Szerződés tartalma  a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), (gyakorta módosul, de szerződés módosításra nem kerül sor; bankgarancia lehívás alapja is lehet);  a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, (átalányár – tételes elszámolás)  annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá, 42

43 Szerződés tartalma  az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját (pl. rezsióradíjat),  fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését (különösen alvállalkozói szerződéseknél ritkán fordul elő),  a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e speciális vitarendező fórumot (pl. TSZSZ) 43

44 Szerződés tartalma  az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik,  a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki,  Akadályközlés i kötelezettséget mindkét fél részéről 44

45 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól Nem terjed ki a hatálya többek között: olyan kivitelezési szerződésre, amelynek tárgya új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása ;  jelentős átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett, építési tevékenységek közül  a) a külön jogszabály szerint építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység;  b) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építményen az összes építmény-homlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység; vagy  c) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység. 45

46 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót  a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben 46

47 Szerződés részletek 47

48 Szerződés részlet 2. 48

49 Szerződés 3. Több esetben előfordult, hogy a szerződésben a végszámla kifizetését szakhatósági engedély megszerzésének feltételéhez kötötték. Aztán - megrendelő be sem nyújtotta, - nem az alvállalkozó teljesítésével volt összefüggésben a szakhatósági eljárás, illetve annak elhúzódása 49

50 Pótmunka  Az építési naplóban köteles haladéktalanul közölni  a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét,  b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét. Fontos: A megrendelő azzal kapcsolatban adhat utasítást, hogy milyen igényei, elvárásai vannak az eredményt illetően „mit” valósítson meg, de nem arra, hogy „hogyan”. 50

51 Pótmunka-többletmunka  A beadott kérelmek között jelentős számban fordult elő pótmunka elszámolására vonatkozó igény (több mint 50 %-ban). Írásos dokumentálásuk ritka, jellemzőbb a szóbeliség.  Szakértői eljárás során eldöntendő, hogy az adott munkarész  pótmunkának (tervmódosítás ennek tekinthető) vagy  többletmunkának tekinthető-e. Ez esetben értékelendő, hogy az olyan többletmunkának tekintendő-e, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható (műszakilag szükséges munka), mert ennek felmerült költségét a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak. Műszakilag szükséges munkának tekintendő: például felújítások során, előre nem látható feladatok. 51

52 Átadás-átvételi eljárás  Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy – alvállalkozói szerződés esetén – a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti.  Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek. A 191/2009. Korm. rendelet tartalmaz felsorolást. 52

53 Szolgáltatás átadás-átvétele Sok esetben előfordul, különösen alvállalkozói teljesítés esetén, hogy az átadás-átvételi eljárás nem kerül lefolytatásra.  Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik.  Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.  Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.  Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. 53

54 Szerződést biztosító mellékkötelezettségek Bankgarancia A szakértői tanács azt vizsgálja, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése  nem indokolt  részben indokolt  indokolt 54

55 Fogalom-meghatározások bankgarancia esetén Az építőiparban leggyakoribb bankgarancia típusok megnevezéseinek lehetőség szerinti egységesebb használata, az egységesebb szemlélet, és a TSZSZ eljárás feladatának megfogalmazása céljából egyeztetéseket folytatunk az ÉVOSZ és a Bankszövetség képviselőivel.  Teljesítési garancia: a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítéka.  A szakértői tanács vizsgálja a szerződés szerinti teljesítést (műszaki tartalom, minőség, határidő) a műszaki átadás-átvétel lezárásáig/e bankgarancia lejárati idejéig.  Szavatossági/jótállási garancia: a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka a bankgarancia lejárati idejéig.  A szakértői tanács vizsgálja, hogy a vállalkozó a szavatossági/jótállási idő lejártáig a kedvezményezett által jelzett hibákkal kapcsolatban a szerződés szerinti javítási kötelezettségének eleget tett-e. 55

56 Bankgarancia lehívásának elbírálása Ptk. 6:436. § [Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás] (1) Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti. (2) A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított; b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg; c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt. 56

57 Bankgarancia Több esetben a bankgaranciát annak teljes összegére lehívják. Gfv. X.30.285/2009/6 számú határozat szerint: A „jóteljesítési garancia” lehetővé teszi a megrendelő részére hibás teljesítés esetére a kijavítás költségeinek közvetlen érvényesítését a vállalkozói díjból visszatartott összegből. Fontos, hogy csak javítási költségek mértékéig, azaz nem a visszatartás teljes összegének mértékében hívható le a bankgarancia. 57

58 Bankgarancia, kedvezményezett dokumentálási kötelezettsége Szavatossági/jótállási garanciánál előfordul, hogy kedvezményezett nem vesz részt az eljárásban (a helyszíni szemlén nem jelenik meg, nem ad át dokumentumokat). Előfordul, hogy a lehívás pontos indokát nem adja meg. Ilyen esetben a szakértői tanács a lehívás „nem indokolt” megállapítást teszi. 58

59 A kérelmező (garancia adó) kötelezettsége a TSZSZ eljárásban Abban az esetben, ha a szakértői tanács szavatossági garancia esetében megállapítja, hogy a hiba fennáll, de a hiba oka, illetve a felelősségi arány megállapításához feltárás, vagy egyéb vizsgálatok szükségesek, de ezek elvégzését a kérelmező nem vállalja, vagy releváns dokumentumok hiányoznak, abban az esetben a szakértői tanács megállapítja, hogy a bankgarancia lehívása indokolt vagy részben indokolt (ha a javítás költsége számottevő mértékben elmarad a lehívás összegétől). 59

60 Minőség kérdése az építőiparban 60

61 Pontosan mit jelent a minőség fogalma? 29-szer szerepel a 191/2009 Korm. rendeletben ez a kifejezés, ugyanakkor konkrétan nincsen definiálva a fogalma. 191/2009 (IX.15.) Korm. rendeletből példák : 3. § (2) szerint a kivitelezési szerződés tartalmazza többek között  a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény ( mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés) 13. § (3) szerint a felelős műszaki vezető feladata többek között  az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények ), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, 61

62 Minőség fogalma A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta, c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésszerű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat…. d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal, e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek (Ptk 6:123. § (1)) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek (Ptk 6:157. § (1)) Szakszerűtlen a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. (Étv. 48. § (5)) 62

63 Minőség, alapvető követelmények OTÉK 50. § (3) szerint: Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. 63

64 Minőség, alapvető követelmények igazolása Étv. 41. § (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni. (2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha: a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek. 64

65 Minőség, alapvető követelmények A kivitelezési munka minőségére általában a szerződés tartalmazza a követelményeket, jellemzően az alábbiak szerint: Egyrészt a tervekre történő hivatkozással, amely a műszaki mennyiségi mutatókat tartalmazza, és jellemzően az alapvető követelményeknek való megfelelést vizsgálta. Ezek dokumentálása történik meg például a tartószerkezeti, tűzvédelmi, hőtechnikai stb. tervfejezetekben. Probléma: jellemzően szakipari részek esetében merül fel (például tetőszigetelés leterhelése, burkolat ragasztása, kültéri álmennyezetek rögzítése, dilatáció kiosztások stb.). 65

66 Minőség, szakmai szabályok Szerződésekben másrészt a műszaki elvárás (legfőképpen Megrendelői) az alábbiak szerint fogalmazódik meg: „A felek I. osztályú /megfelelő minőség teljesítésében állapodnak meg.” „A munkát az MSZ normák és hatósági előírások szerint köteles elvégezni.” Jellemzően azonban ezek pontos definiálását (például szabványokra történő hivatkozást vagy például tűrések meghatározását) sem a szerződés, sem a tervdokumentáció nem tartalmazza. 66

67 Tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások Legfőképpen  szabványok  szakmai irányelvek (például Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) irányelvei (8 db): Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei stb. 67

68 Kivitelezésre vonatkozó szabványok MSZ-04-803-1:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőműves szerkezetek MSZ-04-803-2:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezetek MSZ-04-803-3:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Műkőszerkezetek. MSZ-04-803-4:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Gipsz, műmárvány szerkezetek MSZ-04-803-5:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen kész.beton és vb.szerk. Visszavont MSZ-04-803-6:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ácsszerk.és teherhordó faszerkezetek MSZ-04-803-7:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Előregy.magasép.beton és vasbeton Visszavont MSZ-04-803-8:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vízszig szerkezetek MSZ-04-803-9:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vakolatok Visszavont MSZ-04-803-10:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületgépészeti hőszigetelések MSZ-04-803-11:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Tetőfedő szerkezetek MSZ-04-803-12:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Homlokzatburkolatok MSZ-04-803-13:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Lapburkolatok MSZ-04-803-14:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Padlóburkolatok MSZ-04-803-15:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Fapadló burkolatok MSZ-04-803-16:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületbádogos szerkezetek MSZ-04-803-17:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületasztalos szerkezetek MSZ-04-803-18:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületlakatos szerkezetek MSZ-04-803-19:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Üvegszerkezetek MSZ-04-803-20:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Mázolt bevonatok MSZ-04-803-21:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Festett bevonatok és tapéták MSZ-04-803-22:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ipari kémények és kazánok.. MSZ-04-803-23:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épülettartozékok MSZ-04-803-24:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen készített cserépkályhák MSZ-04-803-25:1990Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Magasépítési acélszerkezetek 68

69 Mik ezeknek a szabványoknak a legfőbb jellegzetességei  Minőségi osztályozástól függő és független követelmények  Független követelmények: pl. alapfelülethez megfelelő tapadás, repedt, törött elem nem lehet stb. megfelel – nem megfelel  Függő követelmények : síktól való eltérések, síkfogasság, stb. I. - III. minőségi osztályba történő besorolás 69

70 Köszönöm a figyelmüket: Csermely Gábor TSZSZ vezető-helyettes 70