Az építésigazgatás szervezeti átalakítása és az elektronikus építési napló Kamarák Háza Zalaegerszeg, 2013. február 20. Lengl Zoltán Hivatalvezető

Az előadások a következő témára: "Az építésigazgatás szervezeti átalakítása és az elektronikus építési napló Kamarák Háza Zalaegerszeg, 2013. február 20. Lengl Zoltán Hivatalvezető"— Előadás másolata:

1 Az építésigazgatás szervezeti átalakítása és az elektronikus építési napló Kamarák Háza Zalaegerszeg, 2013. február 20. Lengl Zoltán Hivatalvezető epites.hivatal@zalakozig.hu Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal.

2 Általános építésügyi igazgatás Járásszékhely települési önkormányzatának Jegyzője Települési önkormányzat Polgármestere Járási építésügyi /és örökségvédelmi/ hivatal Megyei és fővárosi Kormányhivatal Építésügyi és örökségvédelmi hivatal Belügyminiszter Építésügyi Szolgáltató Pont Kormányablak másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások első fokú építésügyi hatósági eljárás első fokú kiemelt építésügyi- és első fokú építésfelügyeleti hatósági eljárások településképi bejelentési és kötelezési eljárás ügyindítási lehetőség Szakmai irányító információszolgáltatási és ügyindítási lehetőség Települési önkormányzat Képviselő-testület

3 Kormányablak – Építésügyi Szolgáltató Pont Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálat /Kormányablak/ építési ügy indításának lehetősége, eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás, építési munka kezdés bejelentések fogadása Építésügyi Szolgáltató Pont ( Zalában nem jött létre) az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI.16.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet III. részében meghatározott 5000 fő lakosságszám feletti városi önkormányzat üzemeltethet Feladata: információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében, az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (ÉTDR) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása, az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetősége Elláthat egyéb települési önkormányzati műszaki, üzemeltetési feladatokat

4 Települési Önkormányzat Polgármestere Településképi véleményezési eljárás A települési önkormányzat polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható! Településképi bejelentési eljárás az építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését. azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését, azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, A döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. Településképi kötelezés – Közterület átalakítás az érintett ingatlan tulajdonosát – a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében – az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

5 Első fokú építésügyi hatóság Járásszékhely szerinti települési önkormányzat jegyzője: az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként - A kiemelt jelentőségű építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében Illetékességi területe: járás illetékességi területére terjed ki (a járási hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete) Zala Megyében: 1.Zalaegerszeg 2.Nagykanizsa 3.Keszthely 4.Lenti 5.Letenye 6.Zalaszentgrót

6 Első fokú kiemelt építésügyi hatóság I. járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal a kiemelt jelentőségű ügyekben elsőfokú építésügyi hatóságként jár el, az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében első fokú építésügyi hatóságként jár el, eljár a sajátos építményfajták tekintetében, ha külön jogszabály más hatóságot nem jelöl ki, az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyekben elsőfokú hatóságként jár el, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő vagy társhatósági feladatokat lát el, eljár a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyekben jár el (a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszíneivel kapcsolatos eljárások), eljár az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben, a kiemelt ügyekben általános építésügyi szakkérdésben szakhatóságként jár el.

7 Első fokú kiemelt építésügyi hatóság II. járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként - a megyeszékhelyeken - működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal A korábbiakban ismertetetteken túl eljár, műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatósági ügyekben, valamint műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági ügyekben

8 Első fokú építésfelügyeleti hatóság járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi illetve építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló szervezeti egysége Az építésfelügyeleti hatóságok feladatainak megerősítése, az építési tevékenység folyamatának felügyeletén túl, a jogszerűtlen, jogosulatlan és szakszerűtlen kivitelezési tevékenységek hatékony felderítése végett: Építésügyi hatósági intézkedések kibővítése Építésrendészeti eljárás lefolytatása melynek végeredménye a szabályossá tétel elrendelésére, illetve a bontásra való kötelezés (Ha a fennmaradási engedély megadható nem a járási hivatal, hanem a jegyző jár el!), Jókarbantartási kötelezési eljárások lefolytatása

9 Járási Építésügyi Hivatalok Illetékessége: Zalaegerszegi Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal: Kiemelt ügyek esetén Zalaegerszegi és Lenti Járási-, műemlékek esetén Zala Megyei illetékességgel Nagykanizsai Járási Építésügyi Hivatal Nagykanizsai és Letenyei Járási illetékességgel Keszthelyi Járási Építésügyi Hivatal Keszthelyi és zalaszentgróti Járási illetékességgel

10 Megyei (és Fővárosi) Építésügyi Hivatalok Ellátják Állami főépítészi feladatokat (Zala Megye tekintetében a GYMSM KH Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala) a másodfokú általános építésügyi hatósági feladatokat a másodfokú építésfelügyeleti hatósági feladatokat a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat gondoskodnak a szakmai irányítása alá tartozó járási szakigazgatási szervek által végzett ellenőrzések összehangolásáról Illetékessége: megyei illetékesség

11 Cél: a kivitelezési tevékenység dokumentálásának korszerűsítése, a kivitelezési folyamat nyomon követhetősége, a hitelesség erősítése, távolról elérhetőség, a kivitelezés teljes folyamatának, a résztvevők jogosultságának hatósági ellenőrizése Eszköz: központi szerveren futó internetes alkalmazás Bevezetés: 2013. július 1 Jogszabály: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet elektronikus építési napló

12 e-építési napló alkalmazás e-építési napló: olyan komplex internetes alapú elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését, az arra jogosultak számára hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak a Nyilvántartásba kerülését,

13

14 A naplóvezetési kötelezettség, a napló készenlétbe helyezése E-építési naplót kell vezetni minden építésügyi hatósági engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről. Az építésügyi hatóság az építési vagy bontási engedély kiadásához kapcsolódóan, a tudomásulvételi eljárás esetén a tudomásulvétel határidejének lejártáig, készenlétbe helyezi az építési tevékenység elektronikus építési naplóját, Az építésügyi hatóság az építtető számára egyszer használatos belépési jelszó megadásával biztosít hozzáférést az e-naplóhoz.

15 Az e-napló részei, e-napló készenlétének megszüntetése Az e-napló része az elektronikus építési főnapló (a továbbiakban: e-főnapló) és az elektronikus építési alnapló (a továbbiakban: e-alnapló). A fővállalkozó kivitelező e-főnaplóját az építtető állítja készenlétbe és ad a fővállalkozónak egyszer használatos belépési jelszót. Az alvállalkozó kivitelező e-alnaplóját a fővállalkozó vagy megrendelő vállalkozó kivitelező állítja készenlétbe és ad az alvállalkozónak egyszer használatos belépési jelszót. Az építésügyi hatóság megszünteti az e-napló készenlétét, ha az építtető építőipari kivitelezési tevékenység eredményének használatára jogosultságot kap.

16 Az építési napló használatát biztosító intézkedések: Az építési szerződésnek tartalmaznia kell az elektronikus építési napló használatát lehetővé tevő, egyszer használatos belépési jelszót és mellékletként az építési szerződés elektronikus építési naplóban rögzített adatait kinyomtatva. Az építésfelügyeleti szankció az e-főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya, az e-alnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának hiánya.

17 Napló megnyitása, vezetése Az építési munkaterület átvételekor az átvétel időpontjának rögzítésével kell megnyitni és a befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével kell lezárni. A fő- és alvállalkozó kivitelező az egyszer használatos belépési jelszó segítségével képezhetnek egyedi végleges jelszót. Az e-főnapló vezetése a fővállalkozó kivitelező, az e-alnapló vezetése az alvállalkozó kivitelező feladata kivéve ha a felelős műszaki vezetőt megbízta.

18

19

20 Naplóvezetés átvállalása A fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozók, az alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló további alvállalkozók e- alnaplójának a vezetését átvállalhatja. A naplóvezetés átvállalása nem vonatkozhat azokra a naplórészekre és mellékletekre, amelyet kizárólag a naplóvezetésre kötelezett tölthet ki, így a teljesítésigazolási naplóra, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásra és a gyűjtőnaplóra. Az e-alnapló vezetésére eredetileg kötelezett alvállalkozó a bejegyzésekre észrevételt tehet vagy az e-naplóban rögzített nyilatkozatával bármikor visszaveheti az e-napló vezetését.

21 A napló vezetésének módja közvetlenül az e-napló internetes alkalmazásba vagy az e-napló alkalmazás helyi futtatására alkalmas számítástechnikai eszköz igénybevételével offline mód esetén, három napon belül rögzíteni kell az internetes alkalmazásban. Az e-főnaplónak és az e-alnaplónak azokat a munkarészeit, amelyek nem kerültek még az e-napló internetes alkalmazásban rögzítésre, a helyszínen elérhetővé kell tenni azok számára, akik abba bejegyezhetnek vagy akik abba betekinthetnek.

22 Az e-főnapló és e-alnapló mellékletei: a) jogerős építésügyi hatósági engedélyt és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációt, a kivitelezési és – amennyiben készül – megvalósulási dokumentációt, a tervezői művezető által átadott tervrajzokat, valamint egyéb tervrajzokat, számításokat tartalmazó tervnapló, b) az ellenőrző hatóságok és szakhatóságok által készített okiratokat, jegyzőkönyveket tartalmazó hatósági napló, c) a felmérési naplót, a teljesítésösszesítőt, a teljesítésigazolást és a teljesítésről felvett jegyzőkönyveket tartalmazó teljesítésigazolási napló, d) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, e) a hulladék-nyilvántartást, az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat, mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembe helyezési vizsgálati tanúsítványokat, a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakmai nyilatkozatát, továbbá az a)-d) pont szerinti mellékletek tartalmaként fel nem sorolt minden további dokumentumot tartalmazó gyűjtőnapló, valamint f) az építmény használatbavételét követően keletkezett dokumentumok gyűjtésére szolgáló szervizkönyv.

23 Jogosultság a bejegyzésre, betekintésre Az e-napló készenlétének lezárásáig bejegyzést tehet az építésfelügyeleti hatóság. Az e-főnaplóba vagy e-alnaplóba és mellékleteikbe időbeli korlátozás nélkül betekinthet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság.

24 Az e-főnapló és e-alnapló lezárása, e-napló készenlétének megszüntetése a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterület visszaadásának e-főnaplóban történő rögzítéssel zárja le az e-főnaplót, az alvállalkozó kivitelező az építési munkaterület visszaadásának e-alnaplóba rögzítésével zárja le az e-alnaplót. Az építésügyi hatóság megszünteti az e-napló készenlétét, ha az építtető építőipari kivitelezési tevékenység eredményének használatára jogosult és

25 Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzést segítő e-napló a papír alapú naplónál hitelesebb, olvashatóbb, utólag megváltoztathatatlan, az utólagos bizonyítást egyszerűbbé tevő dokumentálás, lehetővé teszi a jogosultság meglétének ellenőrzését, figyelmezteti az építési folyamat érdekelt résztvevőit és jelzést küld az építésfelügyeletnek, a naplóvezetési kötelezettség teljesítése távolról is hatékonyan ellenőrizhető, helyszíni ellenőrzése előtt letölthető, kinyomtatható az építési napló tartalma, előkészített és célzott ellenőrzés segítése,

26 Építésügyi és építésfelügyeleti ellenőrzést segítő e-napló jelzés mindkét hatóságnak az építési tevékenység megkezdéséről és az építési tevékenység befejezéséről, ellenőrizhető az építési engedély hatályának túllépése, a kezdés tudomásulvételhez kötött építési tevékenység idő előtti megkezdése, a tudomásulvételéhez nem kötött kivitelezési tevékenység megkezdése, jelzés mindkét hatóságnak és kivitelezés érdekelt résztvevőinek az engedély hatályának lejártát megelőző 90 nappal,

27 Építésügyi és építésfelügyeleti ellenőrzést segítő e-napló a használatbavétel engedélyezését illetve tudomásulvételét megelőzően az e- építési naplóban minden olyan dokumentum, nyilatkozat megtekinthető ami alátámasztja az építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságát (a felelős műszaki vezető nyilatkozata, a megvalósulási dokumentáció, kéményseprő nyilatkozata, stb.) ellenőrizhető a tulajdonos karbantartási kötelezettsége keretében elvégzett felülvizsgálatok elvégzése.

28 A bejelentkezés a korábban már megszokott módon, név és jelszó megadásával történik. Országos Építésügyi Nyilvántartás

29

30 Az OÉNY működését segítő elektronikus alkalmazások építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) e-építési napló e-bírság e-szankció e-kezelő felület e-statisztika e-tanúsítás építésügyi monitoring (ÉMO)

31 e-tanúsítás

32 Felelős műszaki vezető I. Az Étv. 39. § (2) értelmében építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik, b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással, és c) aki - a csak a 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzők kivételével - vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.” Az Étv. 39/A. § (1) bekezdése alapján az építőipari kivitelezési tevékenység - a (2) bekezdés kivételével - csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel („tagsági, vagy alkalmazotti munkaviszonnyal”), továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.

33 Felelős műszaki vezető II. Az Étv. 39/A § (2) bekezdése értelmében, kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. E tevékenység végzése során felel a 40. § (2) bekezdés b)-e)pontjában foglaltak betartásáért. Az Étv. 39/A § (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, (a továbbiakban:Épkiv). Az Épkiv. 13. § (1) bekezdése értelmében az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja. Az Épkiv. 13. § (8) bekezdése értelmében az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. („szerk: nem végeztet”) olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót.

34 Felelős műszaki vezető III. Étv. 38/D. § (1) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az Étv. 16. §, a 32. §, a 33/A. § és a 38/A-38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy alkalmazottja rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházás, lebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal, és ezt a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. Ennek megfelelően az Épkiv. 13. § (8) bekezdése meghatározott könnyítések csak egyéni vállalkozók – szakmunkások - esetére értelmezhetőek, és alkalmazhatóak. Épkiv. 42. § (5) Annak a vállalkozó kivitelezőnek, akit az MKIK 2013. január 1-jéig vett a vállalkozó kivitelezők nyilvántartásába és a tevékenység végzésére való jogosultságát olyan felelős műszaki vezető megnevezésével igazolta, akinek a foglalkoztatási módja vonatkozásában nem teljesül a 2013. január 1-jén hatályba lépett Étv. 39. § (2) bekezdés c) pontja szerinti követelmény, 2013. július 1-jéig van lehetősége az MKIK-hoz történő bejelentéssel eleget tenni e követelménynek.

35 A vállalkozó kivitelezők megrendelő általi minősítésének elősegítése Épkiv. 40/A. §. (1) A nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelező - a leendő szerződéses partnerei megfelelő tájékoztatása érdekében - a 8. melléklet szerinti igazolások benyújtásával kezdeményezheti azok nyilvántartásban történő rögzítését. Az MKIK a vállalkozó kivitelezők nyilvántartásában megjelenít minden olyan, a nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelező által rendelkezésére bocsátott, 8. melléklet szerinti dokumentumot és nyilatkozatot, amelyek a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságának megítélését elősegítik. Épkiv. 40/A. §. (5) A kivitelezői nyilvántartásban megtekinthető a nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelezők teljesítésre való alkalmasságát alátámasztó igazolások és nyilatkozatok, vagy a 8. melléklethez igazodóan összeállított követelmények meghatározásával kigyűjthető azok a vállalkozó kivitelezők, akik a követelményeknek megfelelnek. A nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelező kezdeményezésére az MKIK a megrendelő alkalmassági követelményeknek való megfelelősségről tanúsítást állít ki, ha az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok és nyilatkozatok vizsgálatának eredménye ezt alátámasztja.

36 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!