BME Közösségi gazdaságtan Andor György. GLOBÁLIS VAGYONPIRAMIS 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. GLOBÁLIS VAGYONPIRAMIS 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 GLOBÁLIS VAGYONPIRAMIS 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

3 BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci koordináció ereje –Válaszok a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre ›Milyen legyen a minimális állam? ›Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról –Egyenlőség-megközelítések ›Szabadság és esélyegyenlőség, esélyek azonossága, eredményegyenlőség ›Az egyenlőtlenség tompítása miatti hatékonyságveszteség 20133

4 BME II.2.4.d. Állami vagy magánszolidaritás? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4 ›A szabadpiaci rendszer hívei sincsenek a bármilyen értelemben szerencsétlenebbek iránti együttérzés pénzbeli segítség formája ellen, csak ezt magánjótékonysági rendszerre építenék. ›Állami –A piaci jövedelemelosztás hiányosságai miatt avatkozik be az állam, azért mert a piac elvadult, etikailag feldolgozhatatlan helyzeteket szül. –Az állam ilyenkor a termelési tényezők hozamát (jövedelmét) korrigálja egy méltányosabb elosztásért. –Központi szolidaritási rendszerről van ilyenkor szó.

5 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5 ›Magán –Működhetne a társadalmi szolidaritás egyéni, önkéntes alapon is. –Ki-ki alakítsa egyéni egyenlőség rendszerét! ›(Pl.) el kell dönteni előbb rendszerünk földrajzi határait. ›Majd tisztázni kell az elvi részleteket. –Személyes jövedelem alapján; családra számolva; adott évre, évtizedre vagy egész életre vonatkozó időszakra szemlélve; csak a pénz formájában szerzett jövedelmet tekintve, vagy vizsgálva a vagyont is; figyelembe véve a fizikai és szellemi előnyöket és hátrányokat is; stb. ›Meg kell adni, hogy önmagára mekkora összeg esik. ›A maradékot szét kell osztani.

6 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6 ›Paradox helyzet alakul ki –Az eltérő egyéni értékítéletek miatt nem értünk egyet az államival, önkéntesen viszont nem adakozunk. –Gyakori érv ›„Adakoznék, de a többiek nem, így az én kis adományaim hatástalanok.” ›Pont fordítva: a csökkenő határhasznosság elve szerint, ha csak kevesen adakoznak, az ő adományaik a leghasznosabbak.

7 BME II.2.4.e. A más szempontokból segítendők állami védelmének kérdései 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7 ›Hazai termelők állami védelme –Adam Smith: „Ami bölcs dolog a családban, aligha lehet oktalanság egy nagy birodalom esetén.” ›Komparatív előnyök –A kereskedelmi korlátozások valójában speciális (szolidaritás jellegű) előnyök egyes rétegeknek, és hátrányok a többieknek.

8 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8 –Szokásos érv: Meg kell védeni a hazai munkahelyeket és bérszínvonalat az „olcsó külföldi árukkal” szemben! –Az érvelés gyenge pontjai: ›A munkahelyteremtés önmagában nem cél, a produktív munkahely teremtése a cél. ›Általános tévedés, hogy az export „jó”, az import „rossz”. Fordítva: az alapcél az import, az ezért fizetett „ár” az export. Egy ország lakosai azért adnak el egy másik ország lakosainak, hogy a kapott pénzért számukra értékes(ebb) árukat vegyenek, és vigyenek haza. ›A piaci alapon mozgó valutaárfolyamok kiegyenlítik a két országban jelentkező vásárlóerőt. ›Ilyenkor külföldön jobban, olcsóbban, azaz hatékonyabban állítanak elő bizonyos termékeket, eközben más termékeket hazai szinten állítanak elő hatékonyabban.

9 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9 –Három megfontolandó érv ›Nemzetbiztonsági érv –Az importfüggés háborús vagy anarchikus időkben kiszolgáltatottá teheti az országot. ›Pl. az energiaszektor ›Inkubációs jellegű védelem –Segíteni érdemes a „felnőtté válást”. –Ellenérvek: ›Miért nem hitel? „Nem adják később vissza.” A támogatás nem átmeneti. Nem ösztönöz a „rossz” területek gyors elhagyására. ›Szociális kérdésként felfogva –Eltérő globális jövedelemszintek –Az érintett területeken dolgozókat – a külkereskedelem különböző korlátozási eszközeivel, átmenetileg – „fizetésemelésben” részesíti a közösség (mintsem hagyná őket munkanélkülivé válni)

10 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10 ›Fogyasztók állami védelme –Az önérdek az eladókat nyilván arra fogja késztetni, hogy ha csak lehet, becsapják vevőiket. –Piac vagy állam? ›Felvetődik, hogy a piac működését ki kellene egészíteni állami szerepvállalással, ami megvédi a fogyasztót a saját maga butaságától és a becstelen eladóktól. ›Pedig, az állami a legrosszabb minőségű előállító… –Félő, hogy az ilyen jellegű állami beavatkozás egy idő után már eltér az eredeti céltól… ›Hatalmi pozíciók, korrupció stb. –Lehetséges piaci megoldások ›Közvetítő igénybevétele ›Márkanév ›Magánminősítő szervezetek

11 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11 ›Munkavállalók állami védelme –Előzetes tanulságok ›A fejlett országokban a munkások életminősége hatalmasat javult az elmúlt évtizedekben, mialatt a szakszervezetek, kamarák stb. súlya nem volt jelentős. ›Sokak szerint nem is a „védteleneknek”, hanem a „jobb módúaknak” (pilóták, mozdonyvezetők, orvosok, focisták, taxisok, ügyvédek stb.) védelméről van szó. –A „bent lévők” védelme ›Számukra csikarnak ki magasabb fizetéseket és a további munkaerő-felvétel korlátozását. ›Gyakran a „nem bent lévők” kárára ›Monopol helyzetek, torz árrendszerek –Minimálbér, munka törvénykönyve stb. is –Sokkal összetettebb kérdésről van szó, mint a „kisember védelméről”.

12 BME II.2.4.f. A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges híveinek álláspontja az egyenlőtlenség állami tompításáról és a különböző szempontokból rászorultak állami védelméről 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12 ›Ellenzik az elesettek állami támogatását –Úgy vélik, hogy az ár túlzó: csökken a társadalom hatékonysága, termelékenysége, és korlátozni kell hozzá a szabadságot is. –Az egyenlőség számukra a szabadság alapú esélyegyenlőség, és bár nincsenek az elesettek támogatása ellen, ezt nem állami feladatnak tartják, hanem a magánjóléti kezdeményezések terepének.

13 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13 ›Felvetik a más elvek szerinti kisközösségek lehetőségét, bár szerintük ezek nem népszerűek. –Az emberek szabadon csatlakozhatnak kommunához, szektához stb., vagy akár alakíthatnak újakat is. ›Lakosság 5%-ánál kevesebb kibuctag Izraelben ›Ez az arány szerintük kevés ahhoz, hogy egy ország válasszon ilyen irányokat. ›Bár elismerik a súlyos jövedelmi és vagyoni igazságtalanságot, de az ezekre adott piaci válaszokat még mindig a „legkevésbé rossznak” (az állami válaszoknál jobbnak) tartják.

14 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14 ›Az egyéb szempontú állami támogatást, védelmet végképp elvetik. ›Samuelson –„(…) feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; (…) gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás (…) –(…) a gondolkodó polgárnak meg kell küzdenie azokkal a kérdésekkel, amelyeket Friedman felvet.”

15 BME II.2.5. Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról II.2.5.a. Makroökonómiai háttér 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15 ›A makrogazdaság főbb szereplői (zárt gazdaságnál) –Háztartások ›„Minden az övék”: innen származik a munka és tőke kínálata is, amiket a vállalatoknak adnak el ›Adót fizetnek (csak ők, transzferekkel csökkentve tekintjük, így csak az állam felé) ›Fogyasztanak

16 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16 –Állam ›Felfogásunk szerint: közösségi döntés eredményeképpen a vállalatoktól vásárol árukat az árupiacon, így „vesz” közalkalmazottak és köztisztviselőket is. ›Bevételei adókból és pénzügyi piacon felvett kölcsönökből származnak.

17 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17 –Vállalatok ›Az egész szférát tekintjük, a vállalat-vállalat kapcsolatoktól eltekintünk ›Minden áru és szolgáltatás előállítása itt történik ›Tulajdonosaik (és hitelezőik) a háztartások ›Profitorientáltak ›Bevétel (az árupiacról), költségek (bérek, bérleti díjak, kamat-profit stb.) a háztartásoknak ›„Egy nagy vállalat”, így alapanyag, alvállalkozói, beszállítói stb. költségek nincsenek ›(Adókat csak a háztartások fizetnek)

18 BME Árupiac VállalatokÁllam Tőkejószág Munkaerő Bérköltség Munkaerő Tőkejószág Beruházás (I)(I) Megtakarítás (S)(S) Fogyasztás (C)(C) Tőkejövedelem (YK)(YK) (T)(T) Adók (Y)(Y) Munkaerőpiac Pénzügyi piac Vállalatok jövedelme (Y)(Y) Bérjövedelem (YL)(YL) Tőkeköltség Állami vásárlás (G)(G) Háztartások 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18