Agrár kapitány és a Reformkör Agrárkapitalizáció a reformkorban s FarkaKészítette: Fekete Szabolcs.

Az előadások a következő témára: "Agrár kapitány és a Reformkör Agrárkapitalizáció a reformkorban s FarkaKészítette: Fekete Szabolcs."— Előadás másolata:

1

2

3 Agrár kapitány és a Reformkör Agrárkapitalizáció a reformkorban s FarkaKészítette: Fekete Szabolcs

4 Tájékozódás térben:És időben: (Nagy-) Magyarország 18. sz. vége – 19. sz. első fele Fő folyamat – fókusz: gazdaság Feudális rendszer Kapitalista rendszer A mezőgazdaság kapitalizálódik Az ipar kapitalizálódik Mérföldkövek Stop

5 Mária Terézia – az agrárgazdaság intézményesülése A napóleoni háborúk – új lendület a mezőgazdaságban A reformkor gazdasága – a mezőgazdaság kapitalizálódása és az iparosodás alapjai Kitekintés: A dualizmus gazdasága – iparosodás Mérföldkövek

6 I. II.III. IV. Mária Terézia Habsburg birodalom jellemzői: - dinasztikus politika - felvilágosult abszolutizmus háború (osztrák örökösödési háború) → eszmélés: korszerűtlenség OK Cél1 - gazdasági, társadalmi korszerűsítés - birodalom nemzetközi versenyképességének növelése Cél2 - birodalom egységesítése - gazdasági életének fellendítése - állami jövedelem fokozása - birodalmi munkamegosztás Ok – Cél – Eszköz – Hatás

7 I. II.III. IV. Mária Terézia Esz1 1754, vámrendelet - jellemzői: - protekcionalista, kettős - iparosítás és élelmezés 1767, úrbéri rendelet - jellemzői: - jobbágytelkek standardizálása - jobbágyterhek standardizálása - konszolidálta (jogi alapra fektette) a jobbágyság helyzetét Esz2 - alacsony vám: mg.-i cikkek - magas vám: ipar cikkek - alacsony vám: ipar cikkek - alacsony vám: mg.-i cikkek - magas vám: ipar cikkek, mg.-i cikkek

8 I. II.III. IV. Mária Terézia MO agrár ország (mg a domináns) → negatívuma: konzerválódik a feudalizmus ÖT ipari ország (ipar a domináns) Hatás

9 II. I. III. IV. Napóleoni háborúk - háborús konjunktúra - („csendes őszi esőt és hosszan tartó háborút”) -okai: több százezres sereg hatalmas piac mennyiség VS minőség „korlátlan” felvevő- képességű piac kontitnentális zárlatelérhető piac

10 II. I. III. IV. Gabona átlagárak A gabonaárak alakulása 1791-1830 (1761-1780 átlagárai = 100%) ÉvKenyérgabonaTakarmánygabona 1791-1800131171 1801-1810204241 1811-1820207210 1821-1830105123 1791-18001801-18101811-18201821-1830

11 II. I. III. IV. Államadóság - Háború→ az állam eladósodik

12 II. I. III. IV. …és devalváció - Eladósodás→ devalváció (pénzleétékelés) → az állam jövedelmet von el a „néptől” 18111816 80 %42-43 % dekonjunktúra: 1815-ben véget ér a háború, nincs többé piac → rövidtávon: kritika, reformtörekvések felerősödése → hosszútávon: gazdasági fejlődés Hatások

13 III. II. I. IV. A reformkor Háttér: - felértékelődik MO szerepe a birodalmon belül - „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik” - „a nemzeti helyzet egyre fokozódik” ∑: jó tárgyalási alap→ reformkor „Jelszavaink valának: haza és haladás!” -haza = függetlenedés -haladás = polgári átalakulás

14 III. II. I. IV. Mg. fejlődése Trágyázás Istállózó állattartás Vetésforgó átlaghozam 1 = (4-5x) maximum 1 = (15-20x) új növények

15 III. II. I. IV. Iparfejlődés - első szakasz - Iparfejlődés – első szakasz (1815-1840) - relatíve alacsony az népesség száma - termelés-szervezési keretek: -falvakban és mezővárosokban: céhrendszer virágzása -szabad királyi városokban: céhrendszer bomlása -1790-1815: 116 új alapítású manufaktúra -legfontosabb iparág: élelmiszer-ipar

16 III. II. I. IV. Iparfejlődés - második szakasz - Iparfejlődés – második szakasz (1840-1848) változás oka: 1835, I. Ferenc halála→ V. Ferdinánd 1839-40-es OGY -gyáralapítás szabadságáról szóló törvény (1840) -kereskedőkről szóló törvény -első magyar társasági törvény → új lendület 1843-44-es OGY -létrejön a Védegylet (1844)→ növekvő belső piac -új iparágak: vas-, gép- és szerszámgyártás

17 III. II. I. IV. Tőkepiac és infrastruktúra Tőkepiac -1842, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank -1847-1848. április 11., ősiség eltörlése Infrastruktúra: -útépítés pl. Lujza út -menetrendszerű gőzhajózás a Dunán -első vasútvonal

18 Társadalom Differenciált, de! földesúri joghatóság alatt álltak III. Társadalom Nemesség (5%) Polgárság (4%) Értelmiség (0,3-0,4%) Parasztság (90%) II. I. IV. Differenciált, de nemesi jogegyenlőség - mágnások (500 család) - köznemesség - 80%-a címzetes nemes - városokban - főleg németek

19 III. II. I. IV. Áprilisi törvények politikai dimenzió: - polgári kormányzat gazdasági-társadalmi dimenzió: - tőkés (kapitalista) jellegű társadalom és gazdaság - örökváltság: - a „jobbágyok” személyes szabadságát biztosítja - ősiség eltörlése: - a földesúr individualista tulajdonossá válik - szabad adás-vétele a földnek - egyéb szabadságjogok: - sajtó- és szólásszabadság, cenzúra megszüntetése Célja: Tartalma:

20 III.II. I. IV. Kitekintés a Kiegyezés (1867)

21 III.II. I. IV. Kitekintés Kialakulnak a tőkés gazdaság feltételei. 18671890 Mezőgazdaság76%67% Ipar és forgalom11,9%16,5% Reáliskolai növ.26617303 Hitelintézetek851225 Tőke (mFt)851200 18451885 Nyerstermék90%63% Iparcikk8%35%

22 Köszönöm a figyelmet.