Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szíriai menekültek és Magyarország- menekültügyi szemmel
Advertisements

Dr. Kis-Benedek József c. egyetemi tanár
SPORT ÉS MIGRÁCIÓ.
Migránsok társadalmi beilleszkedése együttműködéssel
1 Magyar Nyelven Európában I. Felsőoktatás és Tudomány Budapest március 31 – április 1.
VIII.A.3. 3./ 5. óra Programfejlesztési Központ FELSZÍNI VIZEK: ÓCEÁNOK, FOLYÓVIZEK, TAVAK.
A világ az I. világháború előestéjén
Campus Hungary A magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítését elősegítő program június 15.
Dr. Bóka János - Dr. Mezei Péter Szeged, november 23.
Készítette: Molnár Richárd, I. Geográfus MSc
Az ortodox Európa geopolitikája
Többség- Kisebbség Nyugat- Európában
Gyarmatosítás.
FÖLDRÉSZEK.
Muszlim integráció és iszlamofóbia Hollandiában
Jönnek a törökök?! Törökország Európai Uniós csatlakozásának kérdése a migráció szemszögéből Szerencsés Viktória – OTDK 2011 ELTE TÁTK.
Nemzetközi migráció az Európai Unióban
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Hogyan lehet értékes zenét tanítani a gyerekeknek a médián keresztül? Stachó László Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézet.
Politikai és szociálgeográfia I.
Közelgő vihar Út a világháborúba
A világ képe az arabokról
A határon túli magyar nyelvűség
Szeiman József A Közel-Kelet 2012-ben.
Migráció Európában.
Az Arab Liga és az Iszlám Tanács
A mérsékelt és a radikális politikai iszlám a Közel-Keleten KIDMA, Itt a terror? Hol a terror? c. konferencia október 1. Csicsmann László, PhD egyetemi.
Az Európai Unió országaiban élő külföldi állampolgárok
A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók.
Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika szeptember 18.
Bevezető gondolatok a II. MAKE konferenciához Fertő Imre MAKE május 3.
Az EU és a civil szervezetek kapcsolata Lukács András Levegő Munkacsoport „Civil szervezetek feladatai és lehetőségei az EU-tagság kapcsán” Budapest, 2005.
NKE Nemzetközi Intézet; Biztonsági kihívások és stratégiai válaszok
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A népességnövekedés tényezői és következményei
„Határon innen és határon túl – integráció és migráció a Kárpát-medencében” A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a munkaerő-migráció Korózs Lajos államtitkár.
SZUDÁN A DARFÚRI KONFLIKTUS OKAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI Rémai Dániel 2007 Minden jog fenntartva!
Az ivóvíz ellátás hatása a világ migrációs folyamataira
Egyoldalú Gazdasággal rendelkező elmaradott országok THE LEAST DEVELOPED COUNTRIES REPORT 2009 alapján Mavridisz Nikosz Alexandrosz.
Az UNHCR feladatai és működése. A menekültügy nemzetközi feladatai
Átvándorlók-bevándorlók kontra hajléktalan ellátás
Politikai és szociálgeográfia I.
Biztonságpolitika és válságkezelés
Migráció és nemzetközi jog
 Bevezetés  India és közvetlen környezete  Arab-félsziget  Észak-Afrika  Kelet-Afrika  Egyéb afrikai területek.
A környezeti migráció és biztonságpolitika Tálas Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Stratégiai Védelmi Kutatóközpont.
Arab diktatúrák megdöntése Farkas Bertalan Politikai földrajz és globalizáció
Menekültválság Délkelet- Ázsiában Szakáli Máté február 26. Iszlám és migráció IV: Migráció az iszlám világon belül.
MTA Regionális Kutatások Központja Magyarország: ütköző- és konfliktusterület a migráns-kibocsájtó és befogadó térségek között Hajdú Zoltán MTA KRTK RKI.
Napjaink „globális” migrációi (Amerika, DK-Ázsia és Ausztrália, valamint Európa), a közös és eltérő vonások, várható eredmények JAKAB DÁVID
Az iszlám civilizáció kialakulása és elterjedése Tk. 23.
Vallási emlékek és vallások a mai Magyarországon
A nemzetközi migráció globalizálódása
Önkormányzati Egészségügyi Napok
A nemzetközi migráció globalizálódása
Földünk népessége.
Alapvető fogalmak és tények a bevándorlás megértéséhez
ISZLAMISTA INDÍTTATÁSÚ RADIKALIZÁLÓDÁS EURÓPÁBAN
Miért fontosak a határok?
Készítette: Kerekes Henriett
Miért éppen a Közel-Kelet?
Helyzetjelentés a menekültkérdésről:
Kóródi Miklós Autonómia Alapítvány
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Szövetségi rendszerek
Afrika népességfejlődése között
Globalizáció.
A magyar gazdaság versenyképessége:
Előadás másolata:

Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Bizottsága Kutatók éjszakája

Bevezető gondolatok Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Bizottsága Kőrösi Csoma Társaság Rendezvénysorozat – havonta egy alkalom tervezve Cél: a migrációs hullámmal kapcsolatos háttér megvilágítása – multidiszciplináris megközelítés – a 4 nagy budapesti egyetem bevonásával - minél több szakértő, köztük fiatal kollégák, megszólaltatása

Bevezető gondolatok – a migráció Migráció – legáltalánosabb megfogalmazásban: az eredeti lakóhely elhagyása – országon belül és/vagy kívül – különböző okokból, kényszerítve vagy szabad akaratból, ideiglenesen vagy tartósan, a visszatérés szándékával vagy a nélkül Ma kb 250 millió ember, ebből a regisztrált menekült kb 20 millió Célterületek: fejlett világ : Óceánia (20%), Észak-Amerika (15%), Európa (10%) más: Szaúd-Arábia (10 millió fő), Egyesült Arab Emírségek (8 millió), több, mint Nagy-Britanniában (7,8), Franciaország (7,4), Kanada (7,2)

Bevezető gondolatok – a menekültek –20 millió fő –Honnan jönnek? –Szíria: 4 millió fő –Afganisztán: 2,5 millió –Szomália: 1 millió –Szudán, dél-Szudán –Kongó, Mianmar, Közép-Afrikai Köztársaság, Irak, Eritrea –hová mennek? 86%-a fejlődő országokban került elszállásolásra Legfontosabb befogadó országok –Törökország (1,6m) –Pakisztán (1,5m) –Libanon (1,15m) – ez a világ menekültjeinek 30%-a –Irán (1m) –Etiópia ( fő) –Jordánia (654 ezer fő) –Kenya –Csád –Uganda –Kína – együtt több mint a felét ezer főre jutó befogadások tekintetében –Libanon: 232 –Jordánia: 87 –Nauru 39 –Törökország 21 –9.: Svédország 15 –10.: Málta 14 fő

Bevezető gondolatok – mai európai helyzet Nemcsak szárazföldön, hanem tengeren is Jelenleg két irányból –Afrikából Líbián és a tengeren keresztül –A Balkánon keresztül (Szíria, Irak, Afganisztán … Eritrea, Szomália) Nagyrészt muszlimok, de keresztények is (keleti keresztény felekezetek) Az elmúlt években kialakult politikai helyzet a fő meghatározója –„mert Európa jó hely” – béke és biztonság, jobb élet A szíriai polgárháború –Menekülés a háború elől –Menekülés a besorozás elől Az Iszlám Állam legnagyobb kihívása –nem vonzó nem hozzájuk mennek a kivándorlók/menekülők nem tekintik őket „biztonságos kikötőnek” –„ők a felelősek a kivándorlásért (hidzsra)” - percepció

Muszlim közösségek a világban

Az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC, 1969) országai 57 tagállam - "the collective voice of the Muslim world" – cél: „to safeguard and protect the interests of the Muslim world in the spirit of promoting international peace and harmony„Muslim world A túlnyomó nagy többségben muszlim többségi lét (75-80% vagy a fölött) – kisebbségi lét kérdései a 20.század második felétől megindult nagy mozgások következtében

Muszlim közösségek Európában A 20. század elején csak a Balkánon muszlim közösségek, de a gyarmatbirodalmak felbomlása, … –Balkán – folyamatos jelenlét –Ibériai-félsziget – megszakadt jelenlét –Magyarországon több szakaszban Közép-Európa különlegessége –Minimális muszlim jelenlét, viszont az EU felé irányuló migráció tranzit- terepe –Történelmi tapasztalatok – Oszmán- Török Birodalom, Krími Tatár Kánság –„felújított” muszlim identitás vs újonnan és legújabban betelepültek