Árvízi sajátosságok és tervezett fejlesztések a TIVIZIG területén Az

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból jelentős
Advertisements

Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javításáról
A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
Folyószabályozás Kilépés START.
MHT Országos Vándorgyűlés
A folyóvizek.
Vízgazdálkodás- Duna stratégia
BERUHÁZÁSOK A TATROS MEDENCÉJÉBEN HARGITA MEGYÉBEN KORODI ATTILA Gyimesközéplok szeptember
A természetvédelem és a vízgazdálkodás
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Egy magyar-román projekt bemutatása Kéki Sándor Debreceni Egyetem Az interregionális programokba való bekapcsolódás lehetőségei a kis- és középvállalkozások.
„Tapolca-patak revitalizációja”
Bérczi László tű. ezredes BM OKF tűzoltósági főfelügyelő
2009. Baja Kiss Gergely ATIKÖVIZIG Július 1.
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár (általános összefoglaló)
MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Hajózással kapcsolatos emberi tevékenységek
Hidak átfolyási szelvényének meghatározása, átereszek méretezése
A Duna Projekt Tolna megyét érintő fejlesztései
A folyók földrajza.
Egyek-Tiszakeszi közötti hullámtér erdeinek vízgazdálkodási szempontú vizsgálata Bukovenszki Ádám 2011.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A hajóút jelenlegi helyzete
KBSZ Vízi közlekedési Szakmai Nap Budapest
„A tivadari térségben lefolytatott supervisori ellenőrzés tapasztalati” Készítette: Gyenge László tű. őrnagy.
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Kerékpárutak építésének engedélyezése
Árvízjárta területek az ármentesítések előtti időszakban
A magyarországi folyószabályozások geomorfológiai vonatkozásai
Dr. Dobó Marianna október 4..  vízkár elhárítás: az árvizek belvizek, helyi vízkárok, vízminőségi haváriák károkozó hatásának megelőzésére, csökkentésére.
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
Árvíz Irányelv Dunai Ferenc
Árvízi veszély- és kockázati térképezés
Nagyvízi mederkezelési terv tartalmi követelményei, készítése.
VÍZVISSZATARTÁS Tározók a területi vízgazdálkodás szolgálatában Hadú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara által szervezett szakmai továbbképzés Debrecen, 2014.
Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése (KEOP-2.1.1/2F ) Készítette: Dobainé Friedel Ildikó Dicső.
KISVÍZFOLYÁSOK ÖKOLÓGIAI MEDERRENDEZÉSE
Sík- és dombvidéki vízrendezés
A Vízgyűjtő–Gazdálkodási És az árvízi kockázat kezelési tervek összehangolása ORSZÁGOS FÓRUM VGT2 és Az ÁKK Tervezési Háttér Összehangolása Tahy Ágnes.
VíZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI ÉS ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK összehangolása ORSZÁGOS FÓRUM A VGT2 és AZ ÁKKT1 ÖSSZEHANGOLÁSA Simonffy Zoltán.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN ERŐSEN MÓDOSÍTOTT ÉS MESTERSÉGES.
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár (általános összefoglaló) Gábris Veronika, környezettan Bsc 2015 Gábris Veronika Y4EXCR.
A Tisza szerepe és fontossága Kárpátalja szempontjából
Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján
Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
MINISTRY OF FOREIGN AFFAIRS AND TRADE
„A Tisza tó vízgazdálkodásának jelene és jövője” VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM A Tisza tó tervezett intézkedéseinek.
Maller Márton árvízvédelmi előadó Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM KEHOP VÍZGAZDÁLKODÁSI PROJEKTJEINEK ÉS A VGT2 VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS AKTUALITÁSAI A KÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN.
A duna RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM hidromorfológiai problémák megoldása a vgt-BEN, az árvízvédelemmel és a ???
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TERMÉSZETVÉDELMET, VÉDETT TERÜLETEKET ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM A FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata a Rába alsó szakasz és a Hanság térségében SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM PROBLÉMÁKRA ADHATÓ VÁLASZOK,
A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VGT INTEGRÁCIÓS SZEREPÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÁRVÍZVÉDELMI ÉS BELVÍZ-GAZDÁLKODÁSI.
Vásárhelyi Pál KOROMPAY ANDRÁS főosztályvezető VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG Víz- és Környezeti kárelhárítási Főosztály
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
Az árvíz Készítette :Görög Georgina SZIE-GTK-GVAM 1.évfolyam.
Hajózással kapcsolatos emberi tevékenységek
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások -
Tartalom Felszíni vizek A folyó részei A folyó részei képekben
A vízkincs hasznosítása, ár-, és belvízvédelem
Az évi Szegedi Nagyárvíz. Előzmények: - Demográfia ( ) - Tisza szabályozás ( ) Év Lakosságszám.
Előadás másolata:

Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése Árvízi sajátosságok és tervezett fejlesztések a TIVIZIG területén Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ÉS A tiszántúli Vízügyi Igazgatóság SZAKMAI FÓRUMA Sándor Attila Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Debrecen 2015. július 27.

Árvízi sajátosságok a TIVIZIG területén

A TIVIZIG ártéri öblözetei 2.78 Tiszanagyfalu-Tiszalöki 56,6 km2 2.79 Hortobágyi 1578,0 km2 2.87 Nagy-Sárréti 307,3 km2 2.88 Berettyóújfalui 143,4 km2 2.89 Érmelléki 16,6 km2 2.90 Kis-Sárréti 901,0 km2 Összesen: 3002,9 km2

Árvízzel veszélyeztetett lakosság

Az árvízvédelmi öblözeteinkhez tartozó vízfolyások - Tisza - Berettyó - Sebes-Körös - Hortobágy-Berettyó - Ér - Kálló főcsatorna torkolati szakasza (Berettyó) - Keleti főcsatorna torkolati szakasza (Tisza)

Tisza Tiszafüred és Rakamaz között a bal parti védvonal Síkvidéki vízfolyás, nagy külföldi vízgyűjtő Szabályozott meder Viszonylag széles hullámtér Szinte végig töltésezett

Berettyó - A Berettyó teljes hazánkra eső szakasza - Síkvidéki kisvízfolyás, nagy külföldi vízgyűjtő - Erősen szabályozott meder - Szűk hullámtér, szinte végig töltésezett - Középvízi mederélben dús szegélyerdő, hullámtéren kaszáló - Szélsőséges vízjárás - Jeges árvízre hajlamos Nyílt ártér nincs, csak védett. A szabályozással egy időben készültek el az árvízvédelmi töltések a folyó mindkét partján Szeghalom és Szalárd között. A Berettyó minimális hullámtér szélességét a szabályozás időszakában 120 méterben állapították meg, ennek ellenére még ma is található 75 m széles hullámtér. A keskeny hullámtér a teljes magyar szakaszon szabadon tartandónak van minősítve, tilos a hullámtéren erdőt telepíteni. A nagyvízi meder területe a szabályozások kezdete óta jelentősen nem változott, a hullámtér kárára töltésáthelyezések nem történtek, a nyomvonal-korrekciók a lefolyási viszonyok javítását célozták. Mesterséges létesítmények közül említést a hidak érdemelnek, egyéb építmények (lakóingatlanok, nyárigátak, utak, stb.) melyek a lefolyási viszonyokra hatással lennének, nincsenek a hullámtéren. A középvízi mederben jelentős változások (mélyülés, szűkülés) nem figyelhetők meg, a főmeder vízszállító képességét csak a mederélben és a rézsűn felnőtt fa- és cserjeállomány, illetve a bedőlt fák csökkenthetik. Az övzátonyképződés a mélyebb fekvésű, dús aljnövényzetű galériaerdővel benőtt hullámtéri szakaszokon – ahol már a kisebb árhullámok is kilépnek a középvízi mederből – jelentkezik, a feliszapolódásra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, a különböző időben történt geodéziai mérésekből nyert keresztszelvények nem mutatnak jelentős magassági eltéréseket. A legnagyobb hatást a vízszállításra a területhasználat változása, a beerdősülés jelenti. A termelőszövetkezetek megalakulásával a hullámtéri területek legeltetése és kaszálása jelentősen visszaesett. A fatüzelés a gázfűtésre való áttéréssel háttérbe szorult, így az erdők, az erdőaljak a mederrézsűk tisztítása elmaradt, melynek köszönhetően dús aljnövényzetű galériaerdők alakulta ki a Berettyó mentén. A beerdősülést tovább fokozza az invazív fajok (pl.: ámorakác, zöld juhar, amerikai kőris) elterjedése, melynek jelentős érdesség növelő hatása van. Jégjárás A jégjárás terén – bár javuló tendenciát mutat – a helyzet még ma sem kielégítő. A jégtorlaszképződés ma is elég gyakori. Ennek okai részben a meglévő morfológiai adottságok (szűk hullámtér, elfajult kanyarok stb.) részben a keresztező hidak helytelen átvezetése. A téli kisvizek idején a jégjelenségek – a hőmérséklet függvényében – gyakrabban jelentkeznek. A kisebb vízhozamok ugyanis a hőmérsékletváltozást könnyebben követik. Ha a Berettyó vízgyűjtőjére nyugat felől érkezik a felmelegedés az némileg korlasztja a jeget, de olyan hamar eléri a vízgyűjtő felső részét, hogy a gyors hóolvadás vagy az eső még közepes erősségű jeget talál. Ha az árhullám vízhozama jelentős, a jégtakaró felső végét elérve nyomáshullámot indít el a jég alatt. A megnövekedett nyomás hatására a jégtakaró felszakad, a vízszint pedig megemelkedik. Tehát nem a víztömeg, hanem a nyomáshullám bontja meg a jeget. A déli meleg légáramlat egyszerre éri el a folyó jégtakaróját és az egész vízgyűjtőt, úgy, hogy az árhullám még acélos jeget talál a folyón. Az áradó víz a közép vízi mederből gyakran nagyobb – kb. 100 m hosszú – jégtáblát is kiemel, amely – a megfigyelések alapján – a morfológiai adottságok következtében keresztbe fordulnak a hullámtéri szűkületekben, hidaknál, és jégtorlódást majd jégtorlaszt okoznak (pl. 1966-ban a gáborjáni híd felett). A kisvíznél beálló Berettyón általában 30-38 cm vastagságú jég képződik. A belvízcsatornák műtárgyait a jég gyakran eltömi. A folyó egyébként már 30-35 %-os mederteltségnél középvízi medréből kilép, ami a jégképződés és a jégvonulás szempontjából döntő jelentőségű.

Hortobágy-Berettyó - A Hortobágy-Berettyó Ágotai híd és Borzi vízmérce-szelvény közé eső szakasza - Síkvidéki kisvízfolyás, hazai vízgyűjtőterület - Mesterséges ásott meder - Szűk hullámtér, végig töltésezett - Elszórtan fás csoportok, hullámtéren gyep - Szabályozott vízjárás - Árvíz alatt medertározó funkció Beépített terület nincs,

Jelenleg folyó fejlesztések a TIVIZIG területén - Berettyó folyó védtöltéseinek fejlesztése a Kis-Sárréti és Berettyóújfalui ártéri öblözetekben - Tisza védvonal fejlesztések a Tisza bal parton Tiszafüred-Rakamaz között

Berettyó folyó védtöltéseinek fejlesztése a Kis-Sárréti és Berettyóújfalui ártéri öblözetekben Projekt elemei: - töltéserősítés - új töltés építése (Bakonszeg) - árvízvédelmi út építése - műtárgyfelújítás - mederelfajulás helyreállítása - hullámtér tisztítása - őrtelepek felújítása, új őrtelep építése - területszerzés - nagyteljesítményű rézsűkaszáló gép Fásszárú növényzettel benőtt Berettyó hullámtér tisztítása

Töltéserősítés és töltésépítés Nagyteljesítményű rézsűkaszáló gép Töltéserősítés és töltésépítés

Gátőrtelepek felújítása, átépítése

Fejlesztéssel érintett töltésszakaszok Tisza védvonal fejlesztések a Tisza bal parton Tiszafüred-Rakamaz között Fejlesztéssel érintett töltésszakaszok Magassági hiányok megszüntetése Előírás szerinti geometria Állékonyság növelése Fenntartási munkák feltételeinek biztosítása

Mentett oldali erősítéssel érintett töltésszakaszok Összetett- és minimálszelvények kiegészítése, magassági hiányok megszüntetése mintegy 40 km hosszban

Műtárgyfelújítások Acélcsövek korrózióvédelme (béleléses technológiák) Szerkezeti változtatások a vízzáróság érdekében Betonhibák kijavítása

Tervezett fejlesztések a TIVIZIG területén

74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A Tisza mentén a növekvő árhullámokhoz igazodó, tavaly decemberben meghatározott új mértékadó árvízszintek alapján szükséges kidolgozni az árvízi kockázatkezelési terveket. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésében pedig a töltések erősítése, a szükségtározók építése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az úgynevezett nagyvízi (árvízi) folyómedrek rendezésére. 2014. december 23. Minden megváltozott, mindenhol emelkedett a mértékadó árvízszint. A futó projektjeink a korábbi MÁSZ érétkekre voltak kiírva.

Kiépítettség alakulása a mértékadó árvízszint (MÁSZ) változásának tükrében a TIVIZIG védelmi szakaszain Védelmi szakasz Hossz Kiépített Hiány Kiépítettség 2005 2014 09.01 41 000 15 608 25 392 100,00% 38% 09.02 76 300 61 808 17 520 14 492 58 780 81,01% 23% 09.03 12 797 647 12 150 0,05% 09.04 55 125 39 006 7 080 16 119 48 045 70,76% 12,80% 09.05 35 187 17 237 130 17 950 35 057 48,99% 0,37% 09.06 47 365 32 430 660 14 935 46 705 68,47% 1,39% 09.07 13 920 5 820 5 380 8 100 8 540 41,81% 38,60% 09.08 32 265 205 32 060 0,64% 09.09 33 930 12 052 2 140 21 878 31 790 35,52% 6,31% Összesen: 347 889 263 895 49 370 83 994 298 519 75,86% 14,20% 2005 és 2014, régi és új MÁSZ közötti különbség bemutatása, hogyan változott a kiépítettség

Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv Intézkedései: - Ártéri, hullámtéri területhasználatok módosítása - A növényzet átalakítása és fenntartása (TIVIZIG) - Mederkotrás - Víztározás, víz-visszatartás a mederben (TIVIZIG) - Árhullámcsökkentés oldaltározóban, vésztározóban (TIVIZIG) - Töltés áthelyezés (TIVIZIG) - Töltésmagasítás, megerősítés (TIVIZIG) - Új töltés építése - Árapasztó csatorna kialakítása - Folyószabályozási művek visszabontása - Lefolyási akadályok átalakítása, elbontása - Hullámtéri mellékágak és holtágak rehabilitációja, mesterséges vápa kialakítása - Nyárigátak és depóniák elbontása - Övzátonyrendezés - Kanyarulatrendezés (TIVIZIG) - Áramlási holtterek elárasztása vízvisszatartás céljából - Üdülőterületek rendezése - Mederstabilizáció - Egyéb intézkedések Az új MÁSZ miatt, a zárójellel a TIVIZIG-et is érintő intézkedések lettek megjelölve

A növényzet átalakítása és fenntartása Az intézkedés árvízvédelmi célja: Lefolyási akadályok megszűntetése a túl sűrű aljnövényzet visszaszorítása.

Víztározás, víz-visszatartás a mederben Az intézkedés árvízvédelmi célja: Az árvízi víztömeget medertározóban ideiglenesen be lehet tározni. Csökkenti az alvízi árhullámcsúcsot.

Árhullámcsökkentés vésztározóban Az intézkedés árvízvédelmi célja: Az árhullám egy részének kivezetésével az árvízszint csökkenthető. Lehet árhullámok idején rendszeresen elöntött terület és lehet csak rendkívüli árhullámok idején elöntött ún. szükségtározók.

Töltésmagasítás, megerősítés Az intézkedés árvízvédelmi célja: A töltések emelésével , erősítésével kell biztosítani az árvizek biztonságos, kártétel nélküli levonulását.

Kanyarulatrendezés Az intézkedés árvízvédelmi célja: Túlfejlett kanyarulatok rendezése, a parterózió és medermélyülés megakadályozása. A kanyarulatrendezés során terelőművek és partvédelem is létesül. Mederelfajulás helyreállítása a Berettyó folyó torkolata közelében Szeghalomnál

Köszönöm a figyelmüket!