Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján Jelenkori övzátony (parti gát) képződés és hullámtéri lerakódás a Közép-Tisza térségében Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján Kerekes Ádám
Bevezetés Övzátony/parti gát: a partot követő, gátként magasodó domborzati elem(gát szerep), hosszabb szakaszon megakadályozza a kisebb vizek szétterülését, megnöveli a középvízi meder méretét és formáját. Hullámtér: a folyók ártereinek azon része, amely nincs mentesítve az árvízi elöntésektől. Az ártér kb. 8%-a
Folyószabályozás előzményei Mirhó- fok: fokgazdálkodás mezőgazdaság Kisköre-Szolnok között árvízszint jelentős emelkedése
Vásárhelyi Terv Széles ártéren folyó lelassul → lerakódás, ártér feltöltődés Szűk ártéren a felgyorsuló folyó megakadályozza a lerakódást. Szűk keresztmetszet – magasabb tetőzések Vásárhelyi Terv a hullámtéri feltöltődéssel nem számolt
Árvízvédelmi töltések hosszának összehasonlítása Tisza szabályozás: 20.000 km2 ártér lecsapolása Forrás: http//geogr.elte.hu
Az hullámtéri hordalék lerakódásról Felsőszakasz vízgyűjtői erősen befolyásolják az alsóbb szakaszok árvízi körülményeit Árvízi hordalék lerakódás: kilép a mederből→ sebessége lecsökken. A lebegő hordalék nagy arányban lerakódik, ami idővel több méter magas domborulat is lehet (övzátony) Kisebb árvizek csekély hordalék lerakó szerepe: nem jut át a nyári gáton, övzátonyon
Hordalék lerakódás Az árvíz első szakaszában számolni kell a hordalék növekedéssel Hordalék mennyisége függ ugyan a vízhozamtól, de meghatározó a vízgyűjtő tulajdonsága. A víz csak néhány napig szállítja a lebegtetett hordalékot. Később csökkenni kezd a koncentráció a tetőzés ellenére
Vízhozam, hordalékanyag vizsgálata
Hordalék lerakódás befolyásolói Tetőzés nagysága Parti gátak/övzátonyok elhelyezkedése, mérete (nyári gátaké is), Hullámtéri morfológia, Benőttség Meder elhelyezkedése Maros, Körösök visszaduzzasztó hatása- hamarabb lerakják a hordalékot
Árvízszintek alakulása 1888. első nagy árhullám a töltésezett Tiszán. Tokajtól fokozatosan nő a vízszint a korábbiakhoz képest. Védelmi rendszer kiépítése-árvízszint növekedéssel egyensúlyban-1970-ig Forrás: http//geogr.elte.hu
Az árvízszintek alakulása (1870-2000)
Vízszintemelkedés okai Időjárás változékonyság Antropogén beavatkozások – töltésezésnél helyi érdekek Medermorfológiai változások- vezérárkok nem mélyültek ki Töltésvonalazási korrekciók - keskeny hullámtér De: vízhozam nem növekedett a vízszinttel együtt Nem számoltak azzal, hogy korábban az árterek sem voltak képesek levezetni az árvizet. (második ártéri meder) Fokokon keresztül Hortobágy- Berettyó
Árvízvédelmi töltések Forrás: http//geogr.elte.hu
Meder vándorlása
Övzátonyok szerepe Árvizek során mindig bekövetkezik a zátonyképződés, parti kirakódás Képződés: folyószabályozást követően is 10 cm/ nagyárvíz Megnöveli a középvízi meder méreteit Befolyásolja a hullámtér víz- és hordalékszállító képességét
Övzátony (parti gát) vizsgálat Vizsgálat: minden évben tisztított hullámtér(több m-es övzátonyok Szolnok) Övzátony átvágása(fokok)→ 2m-el alacsonyabban öntötte el a hullámteret Közép-Tiszán 6,5-7,0 m vízállásig hordalékát elszállítja. Legfeljebb övzátony képződés
Szolnoki övzátony vizsgálata Hordalék lerakódások: övzátony meredek oldalán, mélyedésekben 30-40cm-es nagyrétegzettség, néhány cm-es rétegzettség (szemcseösszetétel) Legnagyobb szemcseméret 0,2mm-lebegtetett max Nincsenek pontos réteghatárok, átmenetek. Nem lehet az árvíz korát pontosan beazonosítani
Fémek előfordulása 15 fő komponens elemzése, abban a reményben, hogy a fő elemek mélység szerinti megoszlása segíti az ülepedés idejének meghatározását. Fémek kiülepedése a legfinomabb agyag és iszapfrakcióhoz kötődik. Nem sikerült a keletkezés korát meghatározni. Radioaktív izotópok radioaktív 137Cs izotóp max. anomália 0.30 m vastag üledékek 1986 után rakódhattak le (0.10cm/árvíz) Ugyanez Holt-Tisza: 2.05-2.45 m mélységben Termonukleáris robbantások. (1.70-1.80 m) →Vizsgált övzátony folyószabályozás után keletkezett
A légköri nukleáris kísérletekből származó radionuklid dózis termelés
Összefoglalás A vizsgálat rávilágít, hogy szükség lenne további, pontosabb vizsgálatokra Árvíz kialakulásának első szakaszában nagyobb hordalékhozam(hullámtérre kijutás előtt) Kanyarulatok továbbfejlődéséből jelentős hordaléktöbblet képződik Árvízszintek aránytalan növekedésének befolyásolói: Hullámtéri feltöltöttség Benőttség Egy kis szakasz vizsgálatából nem lehet általánosítani a Közép-Tiszára
Irodalomjegyzék és forrás Földrajzi Értesítő 2002 LI. Évf. 3-4 füzet pp. 257-278. http://geogr.elte.hu