Készítette: Bíró Balázs III. éves Földrajz BSc Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza

 A böcsi erőmű megépítésével és a Dunakiliti tározó feltöltésével a Szigetköz területén számottevő környezetátalakulás megy végbe.  Legnagyobb környezetváltozást a Duna-meder vízhozamának drasztikus csökkenése fogja előidézni  A Duna vízszintváltozása erősen módosítja a talajvíz áramlási viszonyait.  A talajvíz mozgás Mosoni-Duna helyett Öreg-Duna felé  Csatornák és a régi meder közötti vízszintkülönbség nagy, ezért a csatorna vízének nagyobb része a felhagyandó mederbe fog szivárogni és nem a célterületre.

Forrás:

Szigetköz a Duna elterelése előtt Szigetköz a Duna elterelése után

A talajvíz szintjének várható változása  A talajvízszint változására több változat is készült a) - a Duna alacsony vízállásához képest is jelentős területén várható talajvízszint csökkenése, de ez nem meghatározott a Szigetköz talajvízviszonyai szempontjából, mivel a középvízi hozam már megemeli a talajvíz szintjét. b) - a vízszint-süllyedés túlzott, újabb kis mintakísérletek eredményei alapján ezen értékek területenként jelentősen csökkenhetnek. c) - a geomorfológiai fáciesek vizsgálatából - kismértékű talajvízszint változás is jelentős termőhelyi értékcsökkenést eredményez

 A talajvízszint süllyedése a Mosoni-Duna mentén csak a Szigetköz 16,8%-át nem érinti  Feltöltött meanderek az összterület 26%-át teszik ki  nagy részük mezőgazdasági művelés alatt áll, csak kismértékben érintik a talajvízszint változásának hatásai.  Mezőgazdasági hasznosítású övzátonyok a Szigetköz területének kb. 45%-án vannak kitéve a talajvízszint süllyedésének  A hullámtéren 1-4 m közötti talajvízszint süllyedés várható  60,3 km2 - főleg ártéri erdők vannak

A talajvízdomborzat megváltozása nagyvíz esetén Forrás:

A talajvízdomborzat megváltozása kisvíz esetén Forrás:

A geomorfológiai fáciesvizsgálatok eredményei  Mintaterület: Győrújfalu  2/3 szántóföldi művelés és kertgazdálkodás folyik  A Szigetköz hordalékkúp-anyaga zömében durvaszemű hordalékból áll, az ezt fedő övzátonyoknak csak a legfelső 1-2m vastag részét építi fel finomabb anyag, a meanderkitöltésekben viszont a finomfrakció vastagsága eléri az 5-6m-t is.  A kavicsrétegből a víz a magasabban fekvő övzátonyok talajába kapilláris vízemeléssel alig, vagy igen kismértékben jut el.

 A mintaterületnek csak alig több mint 1/5 foglalják el jó vízgazdálkodású feltöltött meanderek. Ezeket valószínűleg nagyobb talajvíz süllyedés sem károsíthatja.  Ha a talajvíz lesüllyed a hordalékkúp anyagába, akkor az övzátonyok talaja kapilláris vízmozgással nem kap többé vízutánpótlást.  A 22cm/nap kapilláris vízemelés mezőgazdaságilag már használhatatlan  az övzátonyon gyenge termőképességű területek alakulnak ki  A 0,5 m-es talajvízszint süllyedés is katasztrofálisan befolyásolja a talajok vízgazdálkodású tulajdonságait és termékenységét.

Következtetések 1. A Szigetköz biztonságos és az országos átlag feletti termésátlagai a terület több mint 75%-án a Duna tenyészidőszaki közepes vízállásától függenek. 2. A környezeti károsodások területét az ártéri kisformák elhelyezkedése, alakja szerint lehet lehatárolni 3. A meanderek vízgazdálkodási tulajdonságainak változása csak a 2m-nél nagyobb talajvízszint süllyedésű területeken várható 4. Az övzátonyok területe már kisebb talajvízszint változásra is érzékeny lehet 5. Öreg-Duna mentén a talajvíz süllyedése akár jótékony hatással is lehet

Irodalomjegyzék  Földrajzi Értesítő old  Balog János-Lóczy Dénes: A Dunakiliti víztározó megépítése utáni talajvízszint-változás hatása a Szigetköz geomorfológiai fácieseire. 