Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A folyóvizek.
Advertisements

A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Félig kötött futóhomok
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
A TISZA-SZABÁLYOZÁS ÉS AZ ÁRVÍZMENTESÍTŐ
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
A szél felszínformálása
Hazánk tájai: Alföld.
4.a. EURÓPA – VÍZHÁLÓZAT -sűrű és egyenlőtlen eloszlású
A folyók földrajza.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Változó földfelszín.
III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után
A folyóvízi erózió matematikai leírása
Felszín alatti vizek védelme
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
a tavak hidrometriai jellemzői
FELSZÍNI VIZEK IV. 7. előadás vízfolyások jégviszonyai
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten
Az övzátony, parti gát fogalma…
KÉSZÍTETTE: LÉKA ISTVÁN
Gábris Gyula: Gondolatok a folyóteraszokról
Készítette: Süveges Dorottya ELTE TTK geográfus, III.évfolyam
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla - Ursula Shneider-Lüpke In: Földrajzi Közlöny 131/3-4,
Zsuga Katalin – Szabó Attila: A Tisza hazai vízgyűjtőterületének ökológiai állapota, környezetvédelmi problémái Győri Katalin Dorottya geográfus III. évf.,
Gondolatok a folyóteraszokról Gábris Gyula, 1997.
A magyarországi folyószabályozások geomorfológiai vonatkozásai
Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj-
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján.
Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
A földrészek szerkezete és domborzata
Készítette: Antos Tamás 8.b
Pannon tenger A Kárpát-medence területén helyezkedett el.
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Az árkos erózió vizsgálata a Teteves patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely-Kertész Ádám-Papp Sándor.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Folyók felszínformálása
A Zala-folyó lefejezése
A mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegi-hegységben Készítette: Stéger Anett Földrajz BSc III
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
A gerecsei és budai-hegységi termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig Varga.
GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS
Készítette: Bíró Balázs III. éves Földrajz BSc Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza.
Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján
A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken.
Új, kombinált módszerek a Közép- Tisza jelenkori mederképződményeinek jellemzésére Nagy Ágnes Tímea – Tóth Tamás – Sztanó Orsolya.
Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Készítette: Kiss Krisztián
Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól.
XXIII. KONFERENCIA A FELSZÍN ALATTI VIZEKRŐL
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO-MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VIZEK HIDROLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Európa földtörténete, felszíne
32. FOLYÓK.
Félig kötött futóhomok
Előadás másolata:

A felszínfejlődés késő-pleisztocén–holocén jellegzetességei a Sajó–Hernád hordalékkúpon

Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok késő-pleisztocén–holocén égh.i. ┐ szerkezeti mozgásokhoz ├ kötődő felszínfejl. elemzése emberi tevékenységhez ┘ Ős-Sajó, ős-Hernád D-re Pleisztocén: kúp kiépülésének fő időszaka éghajlatingadozások → vízhozam- és hordalékszállítás-változás → homokos-kavicsos üledékösszlet + kúppalást kialakulása a hegységelőtérben (1. ábra)

Bevezetés II. Késő-glaciálisig tartó hordalékkúp-növekedés utolsó szakasza: jelenlegi felszín részét képező formacsoport alapjait alkotja → vizsgálatok a késő-pleniglaciális során keletkezett, legidősebb domborzati formáktól Mai felszín jellegzetességei, sekélyfúrások adatsorai, térképi, űrfelvételes, történeti-régészeti információk alapján Cél: a hordalékkúp fejlődéstörténeti sajátosságainak feltárása (2. ábra)

A Középső-Tisza vidékének geomorfológiai térképe Forrás: http://geography.hu/mfk2001/cikkek/GabrisFelegyhaziNagyRuszkiczay.pdf

Szövedékes mederhálózat – az épülő hordalékkúp vízfolyásrendszerének nyomai Mintaterület meandersorozatok eolikusan átformált meanderrendszer futóhomokhátak: kijelölik a feltöltődött medrek pontos futását (3. ábra) Késő-pleniglaciálisig aktív kúppalást építés Folyóhátak (levée): medreket kísérik (1-2 m magas); szövedékes rajzolatú vízfolyások a szélsőségesebb vízjárás miatt a medrekből kilépve építik stadiálisok → szél kifújt üledékkel megemelte a folyóhátakat → fiatal driászban újra homok → a homokhátak szélbarázdás-maradékgerinces szerkezetűvé alakultak Késő-glaciális első feléig nedves meder-szövedék; hálózatos medrek időszakos vízborítása Levée-k és feltöltött medrek száraz „szigetként” emelkednek a fiatalabb ártéri szintek fölé

Meander-generációk – a hordalékkúp eróziós szintekre tagolódása I. Késő-pleniglaciális eleje: szövedékes mederhálózat → erősen bevágó, majd mederszélesítő, oldalazó eróziójú vízfolyás szerkezeti süllyedés: radiokarbon kormeghatározások + palinológiai elemzések → kb. 20 e éve medrek feltöltődése: legidősebb driászban kezdődött Énekes-ér és Nagy-Szénás-völgy térsége: medrek a mai Tisza vízmennyiségét is szállíthatták (5. ábra) Övzátonyok homokja: legidősebb driászban és késő-glaciális végén megmozdult, homoklepleket alkotott, szárazra került meanderszegélyekre húzódott Mai száraz állapot: utóbbi 3 évtized lecsapolásai Nehéz koradatokat nyerni

Meander-generációk – a hordalékkúp eróziós szintekre tagolódása II. 3 ártéri szint felső-pleniglaciális medrek térszíne bölling-alleröd interstadiális elejének folyóbevágódása, kanyarulatai holocén elején létrejött, kicsi kanyarulatsorozat Újabb ártéri szint nem képződött: Taktaköz süllyedése → maga felé vonzotta Sajót → K-i irányt vett → atlanti fázis elejétől bevágta medrét

Az emberi tevékenység hatásai Őskori települések Levée-k késő-glaciális magasításai, római kori árkok, sáncok Tisza-szabályozás: alapvetően átformálta a táj arculatát szubatlanti fázis közel természetes környezetfejlődése 150 éve megszakadt átalakulás a hordalékkúpon nem volt olyan mélyreható, mint a Tisza alluviális síkján Jelenlegi száraz körülmények: 70-es évek nagyarányú patakelterelései csatornázás kavicskitermelés hordalékkúpot keresztülszelő autópálya

Összefoglalás A Sajó–Hernád hordalékkúp felszínét két folyóvízi eredetű formacsoport uralja. 20 e év: szövedékes mederhálózatú térszín formái késő pleniglaciális: előtéri süllyedések + éghajlatváltozások → hordalékkúp felszabdalódása, bevágódó, meanderező meder-sorozatok, és a hozzájuk kapcsolódó ártéri térszínek kialakulása → késő-glaciálisban és holocén elején folytatódott Stadiálisok → finom üledék eolikusan áthalmozódott → parti dűnék, homokleplek, szélbarázdák Emberi tevékenység → a hordalékkúp hidrográfiai és hidrológiai jellemzői gyökeresen átalakultak

Források Nagy Balázs: A felszínfejlődés késő-pleisztocén – holocén jellegzetességei a Sajó – Hernád hordalékkúpon – Földtani Közlöny, 132. vol. Klnsz. 2002., pp. 93-100, 5 ábra http://geography.hu/mfk2001/cikkek/GabrisFelegyhaziNagyRuszkiczay.pdf Készítette: Kolár Anna Földrajz BSc. III. évf.

Köszönöm a figyelmet!