A Kelet-Közép-európai országok és az EU Persa Virág Földrajz BSc III. évfolyam Európa regionális társadalomföldrajza Gy.

„Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkelye kimondja, hogy bármely európai állam, amely tiszteletben tartja a szabadság és a demokrácia elveit, az emberi alapvető szabadságjogokat és a jogállamiságot, tagfelvételi kérelmet nyújthat be az EU-hoz.” (Gerhardtné Rugli I. szerk. (2004): Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest p.211)

Bővítés előzményei Két gazdasági, politikai tömörülés (KGST-> <- Európai Gazdasági Közösség) szembenállása jellemezte a 80-as éveket A két szervezet kölcsönösen nem ismerte el egymást, így kereskedelmi kapcsolat sem jöhetett létre A kommunista rendszerek összeomlásával ben a Kelet-Közép-európai országok felvették a diplomáciai kapcsolatot a nyugattal

Rendszerváltás után Szocialista gazdaságról piacgazdaságra kellett átállni az országoknak – Románia, Bulgária esetében ez 1990-es évek második felében következett be, míg Ukrajnában és Moldovában a mai napig is kérdéses A lakosság vagyoni differenciálódása jelentőssé vált Megnőtt a munkanélküliek aránya (12-14 %) Jelentőssé vált a fekete gazdaság

Kapcsolatfelvétel kezdete I. Az EU elsőként Lengyelországgal és Magyarországgal kezdte meg a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását ->hátrányos diszkrimináció megszüntetése gazdasági segélyezés (PHARE program) ezen országoknak, majd a többi Kelet-Közép- európai ország is megkapta ezt Az 1990-es dublini ülés alapján Lengyelországgal, Magyarországgal, a Cseh és a Szlovák Köztársasággal kezdődtek meg a társulási tárgyalások

Kapcsolatfelvétel kezdete II. Az elhúzódó ratifikáció miatt Magyarország és Lengyelország február 1.-én, Csehország és Szlovákia Romániával, Bulgáriával közösen február 1.-én írhatta alá a társulási egyezményt Később pedig felajánlották ugyanezt Észt-, Lettországnak, Litvániának és Szlovéniának

A társulási egyezmény nem jelentett ígéretet a jövendőbeli teljes jogú tagságra, csak kölcsönös kereskedelmi kedvezmények voltak, amik indokolt esetben visszavonhatóak voltak Mezőgazdaságra nem terjedt ki a liberalizáció Mindezek következtében ezek a kapcsolatok kedvezőbbek voltak az EU számára, mint a társult országoknak A Kelet-Közép-európai országok várakozásait alulmúlta az Európai Unió

Bővítés elvi lehetősége Az Európai Tanács június ei koppenhágai ülésén fogalmazták meg a csatlakozás feltételeit – ezt kötelezően el kellett fogadni Azóta csak koppenhágai kritériumoknak nevezik E mellett a jövendőbeli tagoknak egy 150 oldalas, kétezer kérdést tartalmazó kérdőívre kellett válaszolnia

Koppenhágai kritériumok „Demokráciát garantáló stabil intézményrendszer Jogállamiság Emberi jogok biztosítása Kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme Működő piacgazdaság megléte Képes legyen az ország megbirkózni az EU-n belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel Tudja vállalni a csatlakozással járó kötelezettségeket Ne vesse vissza az új tag felvétele az integráció lendületét” (Gerhardtné Rugli I. szerk. (2004): Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest p.215)

Intézményi reformok 2000 decemberi nizzai csúcson intézményi reformok léptek életbe: - Európai Parlament képviselőhelyeinek korlátja - a tanácsbeli szavazati arányok módosítása - Bizottság összetételének és megválasztási módjának módosítása - kiterjesztették 35 területre a minősített többségi szavazással hozható döntések körét Elfogadták a bővítés további menetrendjét

Az Európai Unió 1995-ben (Ábra: Európai Központi Bank:

Jelen helyzet I. (Ábra: Európai Központi Bank:

Jelen helyzet II. (Ábra: Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága: Jelmagyarázat: zöld szín = tagjelölt országok (Horvátország, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország) sárga szín = potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia Hercegovina, Szerbia, Koszovó)

Törökország Társulási szerződés megkötése: 1963 Tagjelölti státusz megszerzése: 1999 Hatásai: - jogharmonizáció – halálbüntetés eltörlése, védelem kínzás ellen, gyülekezési, szólás-, és sajtószabadság - Parlament szerepének erősítése - kormányzati és közigazgatási tevékenység szabályainak szigorítása - Nemzetbiztonsági Tanács szerepének csökkentése - nemek egyenjogúsága, vallásszabadság - rendkívüli állapot megszüntetése a délkeleti részen - kissebségi nyelvű oktatás

A Közép- Kelet európai bővítés negatív következményei I. Az uniós támogatások döntő többsége (2/3-a) az újonnan csatlakozó országokhoz kerülne Jelenlegi strukturális és kohéziós politika átalakulna Új szomszédai lennének a szövetségnek Törökország csatlakozásával – labilis dél- kaukázusi országok Közel-keleti konfliktusokba való belekeveredés

Ukrajna Jövőben csatlakozni kíván, de még nincs tagjelölti státusza sem Sok problémával küszködik jelenleg: - elmaradott gazdaság, összeomló mezőgazdaság - 20%-os infláció - instabil politikai rendszer, jelenleg is politikai válság van - etnikai konfliktusok az oroszok lakta területeken Nagyon sok eformra van szüksége

A Közép –Kelet európai bővítés negatív következményei II. A konszenzusi döntés nehézkessé válna, a 90 milliós Törökország csatlakozásával Németország mellett ő válna a legnagyobb lélekszámú országgá, a Tanácsban pedig népességszám alapján osztják a szavazatokat Társadalmi konfliktusok, kiéleződő ellentétek a tagországok között, például a tömeges bevándorlás következtében

Hivatkozások Gerhardtné Rugli I. szerk. (2004): Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest pp. 211 – 232 Horváth Z. (2007): Kézikönyv az Európai Unióról. HVG – ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 658 p. Inotai A. (2004): Új „keleti” érdekcsoport? In: Európai Szemle, XV. Évf. 1. szám, pp Rohan, A. (2004): Veszélyes-e Törökország? In: Európai Szemle, XV. Évf. 4. szám, pp Wiederfeld, W. (2004): Közösen formáljuk a nagy Európát. XV. Évf. 1. szám, pp Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága: Európai Központi Bank: Európai Unió Euractiv: