Innováció a Pécsi Tudományegyetemen Prof. Dr. Tóth Kálmán tudományos és innovációs rektorhelyettes Innovációs Nap 2015. május 4.

„Magyarország első egyeteme” 1367 – I. Nagy Lajos király megalapítja az első magyar egyetemet 1921 – A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezése 1982 – Az intézmény felveszi Janus Pannonius nevét 2000 – A Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével létrejön az egységes Pécsi Tudományegyetem 2012 - A Szentágothai János Kutatóközpont átadása, mely természettudományi és orvostudományi oktatás, kutatás és innováció számos területének ad otthont 2013 - Az emberi erőforrások minisztere a 2013-16 közötti időszakra kutatóegyetemmé minősítette a Pécsi Tudományegyetemet

PTE számokban - 21.800 aktív hallgató - 2400 külföldi diák - 6.507 egyetemi munkatárs - 60 milliárd forintot meghaladó költségvetés - 419.645 m2 alapterületű, összességében 286 épületből álló intézményi infrastruktúra - 10 oktatási, tudományos és művészeti tevékenységgel foglalkozó karon 210 szak - 22 doktori iskola

Szentágothai János Kutatóközpont A PTE K+F+I programjának egyik legfontosabb eleme a Szentágothai János Kutatóközpont folyamatos fejlesztése - Korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, a PTE kutatási zászlóshajója - 24 kutatócsoport - Nemzetközi Tanácsadó Testület - Ipari Tanácsadó Testület

Szentágothai János Kutatóközpont 7700 m2 területű természettudományi kutatóközpont, amely koncentrált K+F tevékenységhez magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumi területet biztosít (modern kutatási facilitás) Tudományos fókusz: biotechnológia, környezettechnológia, ICT, nanotudomány, m-health, e-health Cél: Kutató-, Innovációs és Vállalkozásfejlesztési Központ

Egyetemeink tudományos teljesítménye és anyagi támogatottsága 2014 - 2020 1.5% - 10%

Európai felsőoktatás 2008-2012

Innovációs környezet a Pécsi Tudományegyetemen - A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata, 2006 - PTE Innovációs Bizottság, 2006 - PTE Innovációs Alap, 2006 - PTE Kutatáshasznosítási és technológia-transzfer Központ, 2005 - A Pécsi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája, 2011-2020 - Szabályzat a tudományos kutatási és fejlesztési tevékenységről a Pécsi Tudományegyetemen, 2014. december - Kutatói Adminisztrációs Rendszer (KAR), 2015. szeptember

Innovációs eredmények a Pécsi Tudományegyetemen - 87 szellemi termék alkotja a PTE portfóliót - 111 szabadalmi bejelentés (91 nemzeti vagy regionális bejelentés, 20 PCT (nemzetközi) bejelentés) - 22 megadott szabadalom - 16 megvalósult egyetemi innováció, technológia transzfer (licenc, spin-off keretében) - Tudástérkép - Szolgáltatási és facility portfolió

HECRIN konzorcium ECRIN (European Clinical Research Infrastructures Network) 2004-ben alakult, jelenleg 14 tagországa van Célja: magas minőségű, független és transzparens multinacionális, elsősorban nem kereskedelmi vizsgálatok létrejöttének támogatása a nemzeti klinikai kutatási hálózatokra támaszkodva HECRIN konzorcium alapító tagok: - Pécsi Tudományegyetem - konzorciumvezető - Semmelweis Egyetem - Szegedi Tudományegyetem Csatlakoztak: országos intézetek Konzorcium célja: Magyar gyógyszerészeti klinikai kutatási hálózat létrehozása és működtetése Együttes és koordinált fellépés az európai gyógyszerkutatások területén az ECRIN tevékenységébe bekapcsolódva, illetve az uniós nonprofit pályázatok elnyerésében Részvétel az EMTRAIN szervezetében (ritka, de nélkülözhetetlen orvosi-gyógyszerészeti szakmák képzése és továbbképzése)

A Pécsi Tudományegyetem stratégiai céljai Magyarország 3 legjobb egyeteme közé kerüljön a PTE Magyarország első vállalkozó egyeteme legyen Hatékonyan működtetett, párhuzamosságoktól mentes képzési struktúra, innovatív képzési formák Nemzetköziesítés erősítése: nemzetközi hallgatói létszám emelése több tudományterületen, nemzetközi K+F projektek számának emelése Kutatási aktivitás erősítése elsősorban orvosi –biotechnológiai és műszaki-informatikai területeken Együttműködés a gazdaság szereplőivel mind regionális, mind hazai és nemzetközi szinten konkrét vállalati igények mentén mind oktatási, mind kutatási témák alapján Innovációs képességek erősítése vállalati igények alapján: 3D Innovációs központ felállítása Szentágothai Kutatóközpont K+F+I+V potenciáljának erősítése 2017-ben 650 éves a PTE – az évforduló előkészítése stratégiai irányok alapján

Innovatív vállalkozások százalékos aránya Magyarországon   2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 23,3 20,8 – 20,1 18,4 16,4 Létszám-kategóriák szerint 10–49 fő 20,9 16,9 15,6 16,3 13,3 12,2 50–249 fő 28 30,5 31,6 31,3 32,7 26,6 250 és afölött 44,4 52,4 55,5 59,2 60 53,9

Megyei K+F ráfordítások szektorok szerinti megoszlása 2012-ben (Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium számítása)

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési, Innovációs Alap uniós strukturális alapokból elnyerhető kutatási, fejlesztési és innovációs források elosztása 2015-ben 74 milliárd Ft 2014-2020 közötti K+F+I forrás: 750 milliárd Ft kutatói témapályázatok (alapkutatás) - OTKA célzottabb, az alapkutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és az innovációt ötvöző pályázatok, amelyek valamilyen termék vagy szolgáltatás létrehozásához járulnak hozzá Kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása a gazdaságban

Célunk a partnerségek erősítése A kutatási eredmények potenciális hasznosítói, a kutatások és szolgáltatások megrendelőivel a kapcsolatok erősítése Szoros együttműködés kialakítása az üzleti szférával, tőkebevonás, innovációs együttműködés céljából Több oldalú szoros együttműködés a Dél-dunántúli régióval és Pécs városával Vállalkozásokkal közös GINOP projekt tervezés és megvalósítás Szentágothai Központ partnerségei kapcsolatrendszerének erősítése és K+F+I potenciáljának erősítése

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!