Társadalmi válaszok a normaszegésre: büntetés vagy helyreállítás? Fellegi Borbála ELTE - Szociálpolitika Doktori Program, 3. évfolyam Témavezető: dr. Herczog.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MRTT VII. Vándorgyűlés Szabadka, november Az Európai Területi Együttműködés Programok stratégiai kérdései Dr. Hámory Jenő.
Advertisements

A munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségei, nemzetközi tapasztalatok
DANUBE A transznacionális együttműködési program kialakítása.
Tisztelettel köszöntöm
A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája és kapcsolódási pontjai a Nemzeti Drogstratégiához Gyökös Melinda Hotel Hélia, Budapest június 24.
Pelech Dávid Budapest Duna Kontakt Pont
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai

Szabad-e a szabadult? A TÁMOP kiemelt projekt szerepe a reintegrációs folyamatban Botka Bianka szolgáltatás módszertani vezető, Belügyminisztérium.
Megújuló energia előállítás marginális területeken Az M2RES projekt Kéri Zsuzsanna REC for CEE március 21.
Túl a mediáción - kitekintés a helyreállító igazságszolgáltatás szemléletének elterjedtségére Előadó: Fellegi Borbála Magyar Bíróképző Akadémia február.
Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon TÁMOP /02/B/KMR ELTE Pedagogikum Központ Szakmai vezető: Hunyady György Pénzügyi vezető: Bartha Edit.
A fiatalkori bűnelkövetés kezelésének speciális színtere – a közösségi foglalkoztató fejlesztése alprojekt TÁMOP Siófok, december
Az utógondozás szerepe és fontossága az Igazságügyi Szolgálatnál Dr. Kunfalvi Zoltán, KIMISZ Főigazgató Intenzív utógondozás: lehetőségek és kockázatok.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása-kiemelt projekt (TÁMOP 5.6.2/10-1),
HÁLÓZATSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A KOMPLEX SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit.
Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
Készítette: Tóth Adrienn Barbara DE-GYFK III. Évfolyam
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT
Globális Szövetség a gyermekek on line szexuális kizsákmányolása ellen szeptember Balatonalmádi ÚJ UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉS A GYERMEKEK ONLINE.
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A LEADER PROGRAM MINT HELYI PARTNERSÉG KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON.
EURÓPAI DUNA STRATÉGIA Parkoló pálya vagy gyorsítósáv – Napi Gazdaság Logisztikai konferencia 2010 április 27 Budapest Dr.Doór Zoltán Elnök Magyar Logisztikai.
Felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása - STT 2014/2015.
Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság
Partners Hungary Alapítvány A Partners for Democratic Change International tagja 1 Mediációs kutatás Összefoglaló OBmB, november – a közvetítői.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája 115/2003. (X. 28.) OGY határozat. Cselekvési program 1009/2004. (II. 26.) Korm.
A társadalmi bűnmegelőzés évi cselekvési programja Gönczöl Katalin Büntetőpolitikai szakállamtitkár.
A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal TÁMOP kiemelt projekt.
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Nemzeti stratégia a bűnmegelőzésről összeállította: Finszter Géza
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
International Center for Economic Growth Európai Központ International Center for Economic Growth Európai Központ Folyó fizetési mérleg és FDI alakulása.
INTERREG IIIC Szolnok, INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INTERREG PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON „Centurio Szeminárium” RÓZSA Diána Program menedzser,
MIÉRT ÉS HOGYAN SEGÍTHETNEK A RESZTORATÍV MÓDSZEREK?
A szubsztitúciós terápia bevezetése a büntetés- végrehajtás hazai intézményeibe Sárosi Péter Ártalomcsökkentők Országos Közhasznú Egyesülete Budapest,
A kriminálpszichológia
A társadalmi bűnmegelőzés stratégiája egy éves tapasztalatai.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Gyermekeket érintő ügyekkel kapcsolatos konfliktusok feloldása – A helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazhatósága Előadó: Fellegi Borbála Miskolci Egyetem.



A TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS REGIONÁLIS JELLEMZŐI
A közösségi foglalkoztató szerepének modellezése és megerősítése a közösségi bűnmegelőzés rendszerében.
MTT Felsőoktatási Szekció Tisztelettel köszöntöm a Szekció előadóit, résztvevőit! szeptember 20.
Európa regionális földrajza
DUNA STRATÉGIA … Szilvássy István, Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége Nagymegyer, október 19.
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
Belépés a felsőoktatásba: nemzetközi tendenciák Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia június 16. Kasza Georgina.
Túl a mediáción - kitekintés a helyreállító igazságszolgáltatás szemléletének elterjedtségére Előadó: Fellegi Borbála Bűnmegelőzési Akadémia február.
Szabadkereskedelmi társulások
A Magyar Nemzeti Bank új gondolkodásmódja és programja Veszprém Dr. Ferkelt Balázs főosztályvezető, MNB, Oktatási Igazgatóság március 17.
Áttekintés a mozgóképes tartalomfogyasztás átalakulásáról Magyarországon és a CEE régióban.
ZALA MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY Nagy András Ügyvezető igazgató.
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
A GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója Dr. Gayer József GWP Magyarország „Dr. Szalai György kerekasztal beszélgetés” - Új utak a hazai aszálykezelés.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből
Follow-up national seminar Implementation of European social partners’
A TÁMOP szerepe a büntetés-végrehajtási szervezet életében
Follow-up national seminar Implementation of European social partners’
Előadó: Fellegi Borbála Aszódi Javítóintézet május 20.
Előadás másolata:

Társadalmi válaszok a normaszegésre: büntetés vagy helyreállítás? Fellegi Borbála ELTE - Szociálpolitika Doktori Program, 3. évfolyam Témavezető: dr. Herczog Mária, szociológus, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója Az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskolájának évi konferenciája Budapest, február 16.

TÉMÁK 1. Bevezetés 2. Alapinformációk a helyreállító igazságszolgáltatásról 3. Modellek különböző országokban 4. Jelene és jövője Magyarországon 5. Saját kutatások

Alapinformációk A helyreállító igazságszolgáltatás meghatározása Formái Európai elterjedése mögött meghúzódó társadalmi folyamatok Kutatási eredmények

Meghatározás A helyreállító igazságszolgáltatás a szabályszegés vagy bűncselekmény elkövetése következtében kialakult kár helyreállítását tűzi ki elsődleges célként. Alkalmazása során kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a bűncselekmény által érintett személyek és közösségek tagjai közvetlenül is részt vegyenek a káreseményre adott válaszok (szankciók) kidolgozásában. Így az érintett áldozatok, elkövetők és a hozzájuk tartozó közösségek mind anyagi érdekei, mind érzelmi szükségletei tükröződhetnek a konfliktusmegoldás során.

Büntető igazságszolgáltatásHelyreállító igazságszolgáltatás - a bűncselekményt az Állam elleni tettnek tekinti - az elkövető kötelezettségeit hangsúlyozza - az igazság érdekében az Állam képviseli a büntetést / felelősségre-vonást - az igazságszolgáltatás közvetlenül bevonja az áldozatokat, elkövetőket és a hozzájuk tartozó közösség tagjait, hogy együtt dolgozzák ki a helyreállítás menetét/módját - legfőbb célja, hogy az elkövető „megkapja, amit megérdemel” - legfőbb célja az áldozatok szükségleteinek kielégítése, valamint az elkövető felelősségvállalása a kár helyreállításában - 3 fő kérdése: 1. Milyen szabályt/törvényt szegtek meg? 2. Ki követte el? 3. Mit érdemel érte? - 3 fő kérdése: 1. Ki(k) sérült(ek)? 2. Mik a szükségletei(k)? 3. Ezek kielégítése kinek a kötelessége? Zehr, 2002: 21

Háttérfolyamatok Áldozatvédelem A büntető rendszerek hatékonytalansága, alternatívák, bűnmegelőzés szükségessége Nemzetközi egyezmények

Kutatások 35 program meta-elemzése alapján (Latimer, Dowden, Muise, 2001) a résztvevők elégedettsége; egyezmények megkötése; valamint a visszaesés csökkentése tekintetében hatékonyabb mint a hagyományos büntetőrendszerek A társadalom és az igazságügyi szakemberek punitivitása, ill. nyitottsága a helyreállító intézkedésekre (Sessar, 1992; Weitekamp, 2000) Költség-hatékonysági elemzések (Aaltonen, n.d.)

A resztoratív igazságszolgáltatás programok lehetséges helye az igazságszolgáltatási rendszerekben

Jelen és jövő Magyarországon Törvénytervezet a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről (2005) Korm. határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásáról (2005) Civil szervezetek Képzések Kutatások

Kutatási témák áttekintése TudományterületKutatási kérdések Kriminológiabűncselekmények tendenciái; visszaesés vs. normakövetés; büntetés-helyreállítás iránti attitűdök a társadalomban Kriminálpolitika, szociálpolitika az igazságszolgáltatás szankcionálási elvei; döntéshozatali mechanizmusai (elsődlegesen az igazságügyi szakemberek esetében); bűnmegelőzés, civilekkel való együttműködés; garanciaelvek érvényesülése; helyreállítás és büntetés kapcsolata (egymás mellett, helyett, mögött?), igazságszolgáltatási paradigmaváltás vagy sem? Filozófia, etikabüntetés mindenáron és elsődlegesen? Szociológiaközösségi döntéshozatal, részvétel, normaszegés közösségi kezelése Pszichológia, Szociálpszichológi a semlegesítés, önigazolás, moralitás, megbánás, megbocsátás, társadalmi kötelékek, megbélyegzés vs. reintegratív szégyenérzet kialakítás Közgazdaságtana helyreállításra/büntetésre épülő modellek költség-haszon vonzatai

Saját kutatások – mikro és makro kérdések 1. A helyreállító szemlélet hatása elkövetők morális gondolkodására, semlegesítésére, szégyenérzetére és társadalmi kötelékeire gyakorolt hatásáról (Cambridge, 2004) 2. A resztoratív igazságszolgáltatás intézményesítésének legfőbb kihívásai, különös tekintettel a kelet- és közép-európai országokban (Leuven, 2004 – 2005)

1. A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET HATÁSA AZ ELKÖVETŐKRE ÉS KÖRNYEZETÜKRE Argumentáció: I. Bűnelkövetők 1) morális gondolkodásának, 2) semlegesítési technikáinak („magyarázkodásainak”) 3) szégyenérzetének, valamint környezetének stigmatizációjának és végül 4) társadalmi kötelékeinek, illetve ezek egymásra való hatásának feltérképezése mind egyéni, mind rendszerszinten hozzásegíthet a szabályszegésre adandó hatékony válaszok kidolgozásához.

A kutatás menete Dimenziók operacionalizálása skálákkal, tipológiákkal (moralitás: Kohlberg; semlegesítés: Sykes and Matza, 1959; reintegratív szégyenérzet – stigmatizáció: Braithwaite, 1989; Harris, 2001; Scheff and Retzinger, 1991; társadalmi kötelékek: Hirschi, 1969) Szerepük a bűnelkövetés és a reintegráció terén Helyreállító – büntető folyamat hatása a dimenziókra Ajánlások

2. A resztoratív igazságszolgáltatás intézményesítésének legfőbb kihívásai, különös tekintettel a kelet- és közép-európai országokban konceptuális és gyakorlati nehézségek támogató faktorok a nyugat- és kelet-európai régió közötti kölcsönös együttműködés elősegítése

A résztvevő országok Közép- és Kelet-Európa: Albánia Bosznia Hercegovina Bulgária Csehország Észtország Horvátország Lengyelország Magyarország Moldávia Oroszország Románia Szerbia Montenegró Szlovénia Ukrajna Nyugat Európa: Ausztria Belgium Egyesült Királyság Németország Norvégia RU BU AU HU POL CZ ES RO NO BE UK BH CR SL GE UKR AL M SM

Eredmények az intézményesítés legfőbb nehézségei: regionális hasonlóságok, különbözőségek ajánlások jogi szabályozás, finanszírozás, képzési és szervezeti kérdések, a társadalomban és igazságszolgáltatási rendszeren belül szükséges szemléletváltozás, nemzetközi együttműködés témájában támogató faktorok Jó gyakorlatok, nemzeti – nemzetközi politikák, együttműködések az intézményesítés során felmerült legfőbb szükségletek

LEGFŐBB SZÜKSÉGLETEK Jogi szabályozás Intézményi fejlesztés Pilot programok Info-csere Konzultáció Együttműküdések Pénzügyi és információ-források Sztenderdek, protokollok Képzés A helyreállító igazszágolgáltatás intézményesítése és továbbfejlesztése

Köszönöm figyelmüket! Fellegi Borbála