Agrárpiaci rendtartás

Agrárpolitika célrendszere eszközrendszere részterületei pl.: Termeléspolitika Struktúrapolitika Fejlesztéspolitika Agrárpiacpolitika : az agrárpiacok befolyásolására irányuló kormányzati tevékenység Általában: jövedelem szabályozás, adózás, támogatás, hitelezés, jogi szabályozás Agrárrendtartás (a rendszer működtetését, technikáját is magában foglalja)

Történelmi előzmények ( tervgazdaság ) - kötelező beszolgáltatás - kollektivizálás, tervkötelezettség - új gazdasági mechanizmus - árpolitika - változatlanság Rendszerváltozás - árfelszabadítás - kereskedelem liberalizációja - dereguláció - egyensúlytalanság - az agrárpiac szabályozásának igénye

Az agrárpiaci beavatkozások indokai Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input- ill. output termékek monopol- vagy oligopol piacstruktúrában Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága

Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok ) Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés Kormányrendelet ( 1991 januárjától ) Agrár- rendtartást Koordináló Tárcaközi Bizottság ( AKTB - FM, Ipari és Kereskedelmi Miniszt., Nemzetközi Gazd. Kapcs. Min., PM. )

TÖRVÉNY AZ AGRÁRPIACI RENDTARTÁSRÓL Intézkedések törvény létrehozásáról, a törvény létrejöttének körülményei…… TÖRVÉNY AZ AGRÁRPIACI RENDTARTÁSRÓL 1993 évi VI. sz. törvény Célkitüzései : - Piac szereplői ( termelő, feldolgozó, forgalmazó, fogyasztó) számára kiszámítható lehetőségek - a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítása - a szabályozott agrárpiac intézményrendszerének kiépítése ( banki, árútőzsde, információs rendszer, közraktárak, földjelzálog hitelezés )

európai gazdasági rendszerhez való igazodás, nemzetközi versenyképesség biztosítása, piaci egyensúly fenntartás Korlátok a célok megvalósításában: költségvetési források hiánya biztos piacok, értékesítés garanciájának hiánya árstabilitás hiánya, inflációs időszakok, intézményrendszer kiépülésének bizonytalansága

2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról Célja: Agrárpiaci szabályozás feltételeinek megteremtése Az uniós piacszabályozás gyakorlatának átvétele Az átmeneti időszak szabályozása A Római Szerződés agrárpolitikai célkitűzéseinek biztosítása

A törvény jellege: kerettörvény szabályozás külön rendeletekben, termékpálya szabályozások, miniszteri rendeletek A törvény hatálya: meghatározott termékcsoportokra, ezeket termelő, feldolgozó, kereskedő tevékenységet folytató jogi személyekre, gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, családi gazdaságokra stb.

Intézményrendszer: Termékpálya Bizottságok: FVM miniszter által delegált személyek, adott termékpályát képviselő élelmiszeripari és termelői érdekvédelmi képviselet, szakmai szövetség képviselője, Agrárkamara képviselője Agrárintervenciós Központ Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Eszközrendszere: Intervenciós felvásárlási ár, irányár, alapár, minimum ár, intervenciós felvásárlás, magántárolási támogatás, állami készletezés, közraktári támogatás, export visszatérítés, kvóta meghatározás, termelési önkorlátozás, stb. (A törvényben összesen 35 eszköz felsorolása).

Pénzügyi források: Az FVM piacra jutási támogatás kiadási előirányzata FVM piacra jutási támogatás megtérülése, bevételi számla Pályázati díjak vissza nem fizetett része

Az eszközrendszer működtetésének egyéb feltételei: A gazdasági év előtt 90 nappal történő meghírdetés Kvótákkal történő mennyiségi szabályozás a termékpálya szabályozáson belül Export bizonylatolási rendszer, kiegyenlítő befizetés A terméktanácsok megbízása a végrehajtáshoz Információs rendszer működtetése

Egyéb rendelkezések: Fizetési határidő: az áru átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg Lakossági célú kereskedelmi értékesítési ár: nem lehet alacsonyabb, mint a kereskedelmi szerződésben meghatározott számlázott átadási ár

Az agrártámogatásokról

Világkereskedelmi összefüggések A támogatások versenye - EU - USA ( 50 - 70 milliárd dollár ) - a Cairnsa-i csoport tevékenysége - Magyarország jogi helyzete

Világkereskedelmi összefüggések A támogatások versenye - EU - USA ( 50 - 70 milliárd dollár ) - a Cairnsa-i csoport tevékenysége - Magyarország jogi helyzete GATT - WTO tárgyalások, egyezmények - támogatási formák, a „ dobozok „ sárga- kék- zölddoboz - aktuális alku az egyezményekről: exportszubvenció - exporthitel a termelés támogatása importvámok

Hazai helyzetkép Átmeneti időszak - EU belső ellentétek (nyertesek - vesztesek) EU-hoz csatlakozók várakozásai A törvényi szabályozás Fogyatékosságok a támogatásban: kiszámíthatatlanság, szétforgácsoltság szektorok szerinti kedvezmények A költségvetési források hiánya

Az agrárköltségvetés támogatási része Törvény szerinti tényleges minimum md Ft md Ft 1999 141,6 140,7 2000 162,8 139,7 2001 190,4 195,6 2002 218,3 195,6 2003 238,1 ?

A támogatások jogcímei (céljai) Mezőgazdasági termelés korszerűsítése -agrárberuházások támogatása ( gépesítés, épületek, telepítés, pályakezdő alkalmazása) -erdőtelepítés, meliorációs beruházás - fenntartható fejlődés támogatása, stb. Piacra jutás támogatása - exporttámogatás - agrárpiaci támogatások ( piaci zavar megelőzése, állami intervenció, feldolgozás, készletezés támogatása) -piacrajutás elősegítése ( marketing, minőségjavítás, állategészségügy stb.

Agrártermelés költségeit csökkentő támogatások ( üzemviteli támogatás ) -területalapú támogatás -kistermelői átalány támogatás - agrárhitelek kamattámogatása -állattenyésztés támogatása -biológiai alapok megőrzése -termelői közösségek támogatása -szaktanácsadás támogatása

Egyszerűsített terülletalapú támogatási rendszer( EU forrás/mg-i művelt terület) Előnyök Egyszerűbb a kifizetés és az ellenőrzés Független a termeléstől Eu támogatás a kvóta ill. referencia értékek alapján Nincs terület pihentetés Kisebb a visszafizetés kockázata Hátrányok Csökken az 1 ha-ra jutó támogatás a GOFR-nál Eltérően hat egyes ágazatok pozíciójára( pl. dohány) A nemzeti kieg. Csak az Eu szerint lehet 3 (+2) évig alkalmazható

SAPS 2004 Single Area Payment System 1. EU forrás összesen (az un.25%): 302 884 668 Euro Támogatásba vont mg-i művelt terület: 4 477 183 ha szántó(>1ha): 3 908 276 szőlő (>0,3ha): 70 178 gyümölcsös (>0,3ha): 80 729 gyep terület (>1ha): 418 000 Támogatás/ha :67,65 euro ~ 17250 Ft

Nemzeti kiegészítő támogatás(30%) Nemzeti kompetencia, de engedélyezni kell A támogatás sem nemzeti, sem ágazati szinten nem lépheti túl az 55%-ot Csak azok az ágazatok támogathatók melyek az EU-ban is Ágazati boríték kiszámításának elve: ágazati 55% - EU SAPS= nemzeti kieg. tám Javasolt a területi alapon történő szétosztás ( de nem kötelező, ágazatonként is lehet választani)

Mezőgazdasági termelők költségvetési kapcsolata (adózás)

Átalányadózás szerinti jövedelem ( őstermelő ) 6 millió Ft árbevételig: a vélelmezett költséghányad a mg-i kistermelői tevékenység árbevételének 85%-a, állati termék bevételének 94%-a

2. Összevonás alá eső jövedelem megállapítása( őstermelő ) 10 % költséghányad alkalmazása Tételes költség elszámolással - 400 eFt és 3 MFt bevétel között: a bevétel 20%-át kitevő költségekről számlával rendelkezik, nyilatkozattétel- nem kell jövedelmet számolnia - 3-6 MFt között kistermelői költségátalány címén a bevétel 40%-a költségként elszámolható - 6 MFt felett a jövedelmet a bevétel és az elszámolt költség különbözete adja

3. Átalányadózás szabályai szerinti jövedelem ( egyéni vállalkozó ) 4 Millió Ft árbevételig: vélelmezett költséghányad a mezőgazdasági tevékenység árbevételének 80 %-a

4. Vállalkozói jövedelem megállapítás ( egyéni vállalkozó ) Vállalkozói jövedelmet a vállalkozói bevételből a tételesen igazolt vállalkozói költségek levonásával állapítja meg.

Költségvetési befizetések 2002 (millió Ft) Mező-, hal-, vadgazdaság Élelmiszeripar összesen társas egyéni Társasági adó 7007 - 4 19326 ÁFA (egyenleg) -12352 -18533 1455 Jövedéki adó 66 35 93101 SzJa 20706 1332 42031