Elektromágneses hullámok - Elektromágneses rezgések előállítása - Elektromágneses hullámok keletkezése és tulajdonságai
Elektromágneses hullám Időben változó elektromágneses tér tovaterjedése. Terjedési sebessége a közegbeni fénysebesség. A rádió-, a fény, a röntgensugárzás egymástól hullámhosszakban különböző elektromágneses hullámok. Létezésüket elméletileg Maxwell (1864) kísérletileg Hertz (1888) mutatta ki.
Az elektromágneses hullám A dipólantennáról az elektromos és a mágneses terek leszakadnak. Az egymást gerjesztő terek az antennától önálló anyagi objektumként, energiát hordozva eltávolodnak. Ezt a sugárzási elektromágneses teret nevezzük elektromágneses hullámnak.
Az elektromágneses hullám tulajdonságai Az elektromágneses hullám transzverzális hullám, hiszen egy tetszőleges pontban az E és B merőlegesek egymásra és a terjedési irányra is. Az E vektor mindig ugyanabban a síkban, a vizsgált pont és az antenna által meghatározott síkban van. Ez azt is jelenti, hogy síkban polarizált hullámról van szó.
Az elektromágneses hullám tulajdonságai A dipólantennával előállított elektromágneses hullámok is mutatják a hullámtulajdonságokat: visszaverődés, törés, elhajlás, állóhullám és interferencia. A sugárzási térben áramló energia adott frekvencia mellett függ az iránytól is. Legnagyobb az intenzitás az antennára merőleges síkban, és nulla az intenzitás az antenna hossztengelyének irányában. Maxwell egyenleteiből levezethető, hogy az elektromágneses hullámok fénysebességgel terjednek. Nem meglepő, hiszen a fény is elektromágneses hullám.