A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN TERMELÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓK 2008

A SZARVASMARHA ÁGAZAT TIPIKUSAN MULTIFUNKCIONÁLIS Főbb funkciók: ·       a lakosság tej-tejtermék ellátása ·       külkereskedelmi mérleg javítása (-export) ·       a likviditást javítja („tejpénz”) ·   a fenntartható gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme (trágya, szalma) ·       táj- és környezetvédelem ·       foglalkoztatottságot növeli (20-50 tehén/fő)   Össztársadalmi funkciók – társadalmi támogatottság?? Szubvenció

1. Makrogazdasági mutatók alapján

Az állattenyésztés termelési szerkezete folyó áron Megnevezés 1988 1994 2000 2007 Bruttó termelési érték megoszlása, % Mezőgazdaság összesen, milliárd Ft százalék 308,7 100,0 535,0 1.158,5 1.365,0 Ebből: állattenyésztés 50,4 44,6 43,1 39,0 Az állattenyésztés termelési szerkezete Szarvasmarha 25,3 26,2 29,7 26,0 Sertés 39,9 33,6 32,9 32,0 Juh 4,2 2,0 1,8 Baromfi 26,6 33,1 30,9 35,0 Egyéb 4,0 5,0 4,7

2. Szerepe a belső fogyasztásban és az exportban létszám tejfogyasztás-tejexport marhahús-fogyasztás – export

A szarvasmarha-létszám alakulása 1970-2006 között (KSH és AKII adatai nyomán) Megnevezés 1970 1980 1990 2000 2006 Szarvasmarha-létszám (1.000) 1.911 1.918 1.571 805 708 Tehénlétszám (1.000) 763 765 646 380 335 Ebből: kettőshasznosítású (%) tejhasznú (%) húshasznú (%) 99,7 0,2 0,1 61,7 27,7 10,6 30,0 65,0 5,0 19,5 75,0 5,5 15 60 25

TEHENEK ÁTLAGOS TEJTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA ÉVJÁRAT 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2006 ÉVES TEJTERMELÉS KG/TEHÉN 1424 2190 2470 3596 4935 5335 6260

TEJ- ÉS TEJTERMÉK-FOGYASZTÁS Év Összes tejfogyasztás tejegyenértékben, vaj nélkül kg/fő/év ebből: sajt Vaj, vajkrém 1970 109 3,3 2,2 1975 125 5,8 1,5 1980 166 7,3 2,0 1985 184 9,2 2,5 1990 170 7,0 1,7 1995 133 6,9 1997 158 7,2 1,2 2000 7,9 0,9 2006 176 9.7 1,0

Tej és tejtermékfogyasztás csökkenő sorrendben Ország Összes fogyasztás Kg/fő/év Ebből: folyadéktej Sajt Izland 421 180 18,8 Finnország 385 181 17,0 Franciaország 379 93 23,6 Dánia 332 128 16,4 Görögország 329 68 23,8 Németország 91 20,5 Olaszország 320 87 19,0 Hollandia 311 100 16,6 Ausztria 294 14,5 Írország 257 144 8,4 Spanyolország 217 111 Magyarország (2003) 170 65 9,2 Csehország (2003) 223 97 Lengyelország (2003) 280 132 Szlovákia (2003) 167 70

Tejtermelés és felhasználás Év Termelés Felvásárlás Import Export Fogyasztás, liter/fő millió liter 1970 1896 1911 182 108 1980 2478 2327 65 236 204 1990 2771 2236 25 487 203 1995 1936 1766 83 238 160 1998 2061 1789 158 419 163 1999 2051 1754 138 431 2000 2094 1849 178 413 171 2001 2095 1737 132 481 161 2002 2100 1832 165 428 2003 1950 1723 208 435 169 2007 1750 1250 330 340 170

Biológiai teljesitmények változása 1976-2006 között Fajta 1976 2006 Tej kg Zsír % Fehérje % Magyartarka 3.015 3,87 5160 3,99 3,43 Holstein-fríz 5.157 3,36 8100 3,74 3,20

Az első ellési kor, a két ellés közti idő, a tejelő nap és az átlaglaktációs állapot átlagainak alakulása az "A" módszerrel tejtermelés-ellenőrzött tehénállományban (1993-2004) (ÁT Kft; OMMI-OSZA év-végi zárások alapján) Évek Első ell. kor. (nap) Két ellés közti idő (nap) Tejelő nap Átlag laktáció 1993 889 415 295 2,6 1995 895 297 2000 886 424 2,5 2001 864 426 2002 853 2003 844 430 2,4 2006 833 434 298 2,3 FORRÁS: OMMI - ÁT kft ( összeállította: Mészáros Gyula CSc.)

A TEJELŐ ÁGAZAT STRATÉGIÁJA ALAPVETŐ CÉL: A HAZAI FOGYASZTÁS IGÉNYEINEK KIELÉGITÉSE AZ EXPORT SZEREPE KORÁBBAN A PIACI FESZÜLTSÉGEK LEVEZETÉSE,DE UJABBAN A KEDVEZŐ EXPORTÁRAK FOLYTÁN ÜZLETI SZEMPONTBÓL ELŐNYÖS A BELSŐ FOGYASZTÁST JÓ LENNE NÖVELNI, AZ EHEZ SZÜKSÉGES TERMELÉSI POTENCIÁL ADOTT

Szarvasmarha létszám és a vágómarha-termelés változása 1970-2006 között Megnevezés 1970 1980 1990 2000 2001 2006 Szarvasmarha-létszám (ezer) 1.911 1.918 1.571 805 778 708 Tehénlétszám (ezer) 763 765 630 380 367 334 Vágómarha-termelés élősúly (ezer t) 324 329 250 117 98 85 Vágómarha-export élősúly (ezer t) 110 100 86 45 43 56

A hazai húsfogyasztás alakulása (kg/fő/év) (KSH és AKII adatai nyomán) Sertés- hús Baromfi- Marha- Egyéb (juh, hal) Összes húsfogyasztás 1970 29,8 14,2 10,1 5,8 59,9 1980 40,2 18,0 9,6 6,0 73,8 1991 37,7 20,9 7,4 5,2 71,3 1994 29,6 23,1 8,1 5,0 65,8 1999 28,8 24,6 4,2 7,1 64,7 2000 28,5 34,4 4,4 5,5 72,8 2006 27,0 32,5 4,5 5,1 69,1

A MARHAHUSTERMELÉS STRATÉGIÁJA A BELSŐ FOGYASZTÁS CSEKÉLY A MINŐSÉGI MARHAHUS IRÁNTI KERESLET NÖVEKSZIK AZ ÁGAZAT EXPORTORIENTÁLT A TERMELÉS NÖVELÉSÉNEK BIOLÓGIAI KORLÁTAI VANNAK

3. Természeti és közgazdasági adottságaink a szarvasmarha-tenyésztés szempontjából klimatikus-földrajzi adottságok takarmánytermesztési adottságok tulajdonviszonyok üzemi struktúra (kisüzem-nagyüzem) műszaki állapot

FONTOSABB TAKARMÁNYNÖVÉNYEK HOZAMAI HAZÁNKBAN, (t / ha) KSH adat Búza Kukorica Lucerna Vöröshere Gyep Silókukorica 1850-1900 1,1 1,7 4,2 2,8 1950-1960 2,1 3,5 2,5 17,5 1975 3,2 5,0 5,5 1,4 21,7 1980 4,7 5,3 5,9 3,9 1,6 20,0 1985 4,8 6,3 4,4 --- 22,4 1990 4,0 3,1 16,6 1997 6,4 4,9 2,9 1,3 24,7 1999 3,6 1,2 27,4 2000 3,7 4,1 16,0 2002 4,5 2,6 16,7 2006 7,0 30,6 o=

A gyepek területi tagoltsága Nagyság szerinti csoportosítás % 0,5-3 ha között 39,3 3,0-58 ha között 18,0 58-173 ha között 21,8 173 ha felett 20,9 Összesen: 100,0

Különböző minőségű gyepterületek hasznosítási lehetőségei Gyep típusának jellemzése Szénahozam t/ha Állattenyésztési ágazat Intenzív gyep 9-15 tejelő tehenészet, tejelő juhászat Félintenzív gyep 3-8 tenyészüsző-nevelés, húsmarhatartás, húslótartás Extenzív gyep 1-2 húslótartás, Extenzív juhtartás, tenyésztett vadfajok (gímszarvas, dámvad)

A TEHENÉSZETI TELEPEK ÉS A TEHÉNLÉTSZÁM MEGOSZLÁSA TULAJDONFORMÁK SZERINT ( 2005. JANUÁR )

Nagyüzem-kisüzem a szarvasmarha-tenyésztésben Előnyök Hátrányok eszközhatékonyság jó beszerzés-értékesítés nagy tömegben szelekció, teny. eljárások hatékonysága jobb - kisebb fajlagos költségek nem eléggé rugalmas nagyobb környezeti terhelés egyedi bánásmód hiányzik - természetszerűtlen egyei bánásmód lehetősége (gondosság) természetszerűbb olcsóbb takarmányozás lehetősége (gyep, melléktermék rugalmasabb a környezet számára kevésbé megterhelő eszközhatékonyság rossz beszerzés-értékesítés piaci pozíciói rosszabbak - szelekció, tenyésztésszervezés bonyolultabb Hasznosítási irány tejelő tehén tenyészüsző hízómarha húsmarha, hizlalás borjúnevelés kettőshasznosítású tehenészet

Teljesítményvizsgálat alatt álló tehenészetek tartási- és fejéstechnológiája Technológia Telepek Tehenek száma aránya Kötetlen tartás fejőházi fejés 560 72 % 205.238 86 % Kötött tartás 217 28 % 29.719 14 % Összesen: 777 100 % 234.957

A magyar szarvasmarha-tenyésztés számokban Megnevezés 1970 1980 1990 2000 2006 Szarvasmarha-létszám 1.911 1.918 1.571 805 708 Tehénlétszám 763 765 630 380 330 Ebből: tejhasznú, % kettős hasznú, % húshasznú, % 0,2 99,7 0,1 30 60 10 75 19 6 15 25 Laktációs átlagtermelés (kg/tehén) 3.458 4.138 5.534 6.773 7280 Fajlagos termelés (kg/tehén) 2.187 3.596 4.920 5.694 6200 Tejfogyasztás (liter/fő, vaj nélkül) 109 166 170 147 175 Tej export (ezer liter) 104 121 114 440 Vágómarha-termelés (ezer t) 324 329 250 99 85 Marhahús-fogyasztás (kg/fő/év) 9,1 7,3 5,2 4,4 4,5 Vágómarha-export (ezer t) 110 100 86 56

Következtetések A versenyképességet növelő tényezők: - kukorica-övezetben vagyunk - üzemi struktúra kedvező, dominálnak a nagyüzemek - műszaki állapot közepes - munkabérek relatíve alacsonyak A versenyképességet rontó tényezők: - takarmányköltség indokolatlanul nagy - fehérje-importra szorulunk - egészségi állapot (tőgy, szaporodásbiológia, élettan) kritikus - integrálatlan termékpálya

A tejár alakulása 1997-2007 között Tejminőség 1997 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2007 Extra 45,76 65,52 73,65 78,17 78,19 63,5 64,0 85 I. osztályú 42,18 59.28 65,44 68,52 68,35 0-50 II. osztályú 34,23 47,82 52,53 54,71 55,82 III. osztályú 30,53 43,81 49,79 51,67 51,39 Kvóta-támogatás 2,0 4,6 8,1 Összesen 44,13 63,30 71,44 75,96 76,61 65,5 68,6 93-95 Forrás: Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII * 2003. őszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent

A tejtermelő ágazat összefoglaló jellemzése ·  A hatékony, versenyképes tejtermeléshez szükséges biológiai alapok rendelkezésre állnak ·   A műszaki háttér adott, koncepciójában korszerű, a hazai adottságokhoz igazodik: dominál a nyitott, kötetlen nagycsoportos tartás a telepek egy része elhasználódott, rekonstrukcióra szorul, kiegészítő létesítmények (trágyatárolók, fedett takarmánytárolók) hiányoznak ·   A takarmányozás silókukoricára, lucernára alapozott ·   Környezet-állatvédelmi előírások teljesítése megoldható A tejpiacon a kereslet növekszik, az ár, ill. a jövedelmezőség javul ·   Strukturális átrendeződés megy végbe    kistermelés visszaszorul    létszám csökken ill. stabilizálódik kvótakihasználás nem javul

A húsmarha ágazat helyzete A JÖVEDELMEZŐSÉG JAVUL LÉTSZÁM NÖVEKSZIK EXPORTÁRAK MAGASAK BELFÖLDI HIZÓÁRAK LASSAN NŐNEK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ÁLLATVÉDELMI ELŐIRÁSOK SZIGORODNAK