VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI

SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK

Beavatkozási lehetőségek Emisszió forrás Transzport folyamatok a vízgyűjtőn Transzport (visszatartás) a folyómederben Tavi tápanyag forgalom Tápanyag gazfálodás „Best management practice”, Területhasználat szabályozás (LUM), Kibocsátás csökkentése („end of pipe”) Lefolyási tényező csökkentése, Erózióvédelem, wetland-ek kialakítása (Hullámterek, előtározók) Hordalék- és uszadékfogók, Fenéklépcső, levegőztetés, Ökológiai szemléletű mederrendezés Üledék kotrása, inaktiválása, algicidek, Biomanipulációs eljárások, hínáraratás, Vízpótlás, recirkuláció, Mély tavak levegőztetése, hipolimnion elvezetése

Határértéken alapuló szabályozás Tulajdoni jogok és abból eredő kötelezettségek (állami, önkormányzati, magántulajdon) Hatósági feladatok (ellenőrzés, engedélyezés, végrehajtás) Nemzetközi (EU jogrendszere – jogharmonizáció!, Határvizi egyezmények és megállapodások) Jogi eszközök

Határértékek a vizek védelmére Határérték érvényessége: általános jellegű, területi, helyi, egyedi, védelmi övezetekre vonatkozó ökológiai, egészségügyi, tervezési, rendkívüli helyzetben alkalmazandó határértékek. Határérték típusa: immissziós (befogadóra vonatkozó) emissziós (kibocsátót érintő) határérték/technológiai előírás Határértékek megállapítása: figyelembe kell venni a környezet tényleges és elérendő célállapotát, A határértékeket igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékként kell meghatározni.

Immissziós normák Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (MSZ 12749) Fürdővíz – Minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján (MSZ 13690/3) Ivóvíz – Minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján (MSZ 450/1) Ivóvíz – Minősítés mikrobiológiai vizsgálat alapján (MSZ 450/3) Vízgazdálkodás – Vízminőség, Az öntözővíz minőségével szemben támasztott követelmények (MSZ )... Felszín alatti vizek, hűtővíz (kazántápvíz), ipari vizek, hévíz, szennyvíziszap stb.

Emissziós normák 9/2002 (III.22.) KÖM-KÖVIM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól (3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett) 204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 49/2001 (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 203/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól

Szennyvíz kibocsátók Vizsgált komponensek –Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl 4 -extrakt) –Tápanyag formák (ÖP, PO 4 -P, ÖN, NO 3 -N, NO 2 -N, NH 4 - N) –Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Érzékenység szerinti területi kategóriák (régen 6, jelenleg 3: fokozottan érzékeny, érzékeny és normál)

Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában KomponensI.II.III.IV.V.VI. pH 6,5 8,5 6, KOI Cr g/m NH 4 -N g/m 3 1,563,8923,337,7823,337,78 NO 3 -N g/m 3 9,0311,2918,06 - TP g/m 3 1, ANA det. g/m CCl 4 extr. g/m Lebegőanyag, g/m

Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Normál (régi III-VI.) pH6,5-8,56, KOI Cr g/m BOI 5 g/m NH 4 -N g/m Összes N g/m TP g/m CCl 4 extr. g/m Lebegőanyag, g/m A 9/2002 (III.22.) KöM-KöViM rendelet fontosabb határértékei a három kategóriában

Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése Vizsgált komponensek –Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl 4 -extrakt) –Tápanyag formák (ÖP, PO 4 -P, ÖN, NO 3 -N, NO 2 -N, NH 4 - N) –Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a „gyanús” komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei –Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó –Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek –Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele

A vízzel kapcsolatos irányelvek jogharmonizációja EK jogszabályok meglévő előkészület Hazai jogszabályok készenlét/ határidő készenlét/ határidő Fürdővíz irányelv 1 MR új KR 90 %/2001 jún. Felszín alatti vizek védelme 2 KR, NP 100% Felszíni vízmin. irányelv 1 MR úl KR és MR 30 %/2001 dec. Kagylós vizek irányelv Nálunk nem Halas vizek irányelv 1 MR új MR 30 %/2001 dec. Veszélyes anyagok i.elv KR, 2 MR új KR, MRk 80 %/2001 jún. Ivóvízzel kapcs. irányelvek 1 T, 2 MR, 2 NP Tmód., új KR 90 %/2001 jún és 1991 között határértékekre épülő irányelvek I.elvek a vizes élőhelyekről 60 %/2001 dec. 2 T 1 új T, 3 MR I.elv a jelentési kötelezettségről Rendeletek 80 %/2001 dec.

Települési szennyviz irányelv 4T, 3 KR, 3 MR, NP Tmód., új KR Tmód., új KR 90 %/2001 jún. A vízzel kapcsolatos irányelvek jogharmonizációja EK jogszabályok meglévő előkészület Hazai jogszabályok készenlét/ határidő készenlét/ határidő 1970 és 1991 között határértékekre épülő irányelvek

Szükséges fejlesztések Teljesítési határidők (átmeneti mentesség Magyarország számára) 1998 vége (2008) 2000 vége (2010) 2005 vége (2015) Csatornázás> LEÉ, érzékeny > LEÉ, normál & kevésbé érzékeny > LEÉ, mindenütt Biológiai tisztítás > LEÉ, normál & kevésbé érzékeny > LEÉ, mindenütt Tápanyag eltávolítás > LEÉ, érzékeny -- Ha a csatornán összegyűjtött szennyvíz 2000 LEÉ-nél kisebb településen történik a fentiek vagy egyéb megfelelő tisztítási technológia alkalmazása szükséges Városi szennyvíz irányelv (91/271/EGK)

ParaméterKoncentr. a tisztított szennyvízbenEltávolítás BOI 5 (20 o C-on)25 (mg/l)70-90 (%) KOI125 (mg/l)75 (%) Összes lebegőanyag > LEÉ35 (mg/l)90 (%) LEÉ60 (mg/l)70 (%) A biológiai tisztítással szembeni kívánalmak ParaméterKoncentr. a tisztított szennyvízbenEltávolítás ÖP LEÉ2 (mg/l) 80% > LEÉ1 (mg/l) ÖN LEÉ15 (mg/l) 70-80% > LEÉ10 (mg/l) A tápanyag eltávolítással szembeni kívánalmak

Törvények a vízgazdálkodásról (1995), az önkormányzatokról (1990) a cél és címzett támogatásokról (1992) Kormányrendeletek a védett területekről (2000), a vízi közművekről (1995), a vízjogi engedélyezésről (1996) Miniszteri rendeletek a vízi közművek működtetéséről (1992), a szennyvízkibocsátásról (2002), a csatorna bírságról (2001) Kormányhatározatok nemzeti programokról (részletek a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban) A vízgazdálkodási törvény módosítása % Új kormányrendelet az agglomerációkról % (az önkormányzati törvényhez kapcsolódva) Módosítás a vízi közművekről - 70 % csatorna bírságról % és szennyvízbírságról - 30% Kormányhatározat a nemzeti programról - 90 % A vízi közműveket érintő hazai jogszabályok

Irányelv a szennyvíziszapról 1 T, 1 KR 100% I.elv a szenny.megelőzésről (IPPC) 1 T Tmód., új KR 80 %/2001 jún. Irányelv a környezeti hatásel.-ről 1 T, 1 KR 100% Határozat a határvizekről 2 KR 100% Határozat a tengerek védelméről Nálunk nem Irányelv a peszticidről (Kock.el.) 1 T, 1 MR 70 %/ útmutatók Irányelv a balesetekről (Seveso) 80 %/2001 dec. 1 T, 1 KR Tmód., útmutató Irányelv a kockázatelemzésről 90%/2001 jún. 2 új MR 1 T Települési szennyviz irányelv 4T, 3 KR, 3 MR, NP Tmód., új KR Tmód., új KR 90 %/2001 jún. Nitrát irányelv 2 KR, 2 MR, NP 100% A VÍZÜGYI KERETIRÁNYELV Törvények, rendeletek, k.programok 2003 Előkészítés tervezetek A vízzel kapcsolatos irányelvek jogharmonizációja EK jogszabályok meglévő előkészület Hazai jogszabályok készenlét/ határidő készenlét/ határidő 1970 és 1991 között határértékekre épülő irányelvek

a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelme a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelme a fenntartható vízhasználatok az emisszió csökkentésével a vízminőség javítása (cél: „jó állapot”) az emisszió csökkentésével a vízminőség javítása (cél: „jó állapot”) az árvizek és aszályok környezeti hatásának mérséklése az árvizek és aszályok környezeti hatásának mérséklése Egyéb kiemelt szempontok: költségmegtérülés, a “szennyező fizet” elv, társadalmi kapcsolatok Egyéb kiemelt szempontok: költségmegtérülés, a “szennyező fizet” elv, társadalmi kapcsolatok a felszín alatti vizek védelme Keretirányelv: a vízzel kapcsolatos európai jog összefoglaló törvénye Céljai: Keretirányelv: a vízzel kapcsolatos európai jog összefoglaló törvénye Céljai:

Előkészületek: Víztípusok és referencia jellemzőkVíztípusok és referencia jellemzők Első fázis: Vízterek kijelöléseVízterek kijelölése MonitoringMonitoring ÁllapotértékelésÁllapotértékelés Második fázis Vízgyűjtő gazdálkodási tervVízgyűjtő gazdálkodási terv Intézkedési tervIntézkedési terv VégrehajtásVégrehajtás A Víz Keretirányelv megvalósításából adódó feladatok Határidők, beszámolási kötelezettség !

Szárazföldi vizek (inland waters) Állóvizek Természetes tó Felszín alatti vízterek víztartó vagy víztartók lehatárolható részén belüli felszín alatti víz Különböző víztartók telített zónájában található vizek Vízfolyások Természetes, de erősen módosított felszíni víztér (Emberi hatásra, a természetestől jelentősen eltérő jellemzők Felszíni vízterek (surface water) a felszíni vizeknek egy különálló eleme, úgy mint tó, tározó, patak, folyó vagy csatorna, vagy annak egy része Természetes vízfolyás A felszíni vízterek típusai osztályonként: Természetes vízfolyásokra és tavakra megadott jellemzők szerint, Az erősen módosított és a mesterséges felszíni vízterek esetében aszerint, amire leginkább hasonlít- referencia területek A felszín alatti vízterek típusai: esetleges, a háttér értékek meghatározásához Felszín alatti osztályok nincsenek Mesterséges felszíni víztér (tározó, csatorna) Vízterek („water bodies”): tipizálás Szárazföldi vizek, átmeneti vizek, tengeröblök (parti vizek)

domborzat (m B.f.):  < – 500 > 500 vízgyűjtőterület (km 2 ):  100 – 500  500 – 1000  > 1000 Kötelező tipológiai elemek: az egyes részvízgyűjtőkön belüli < 100 km 2 vízgyűjtőkkel rendelkező szakaszok az ábrán nem szerepelnek, a domborzat szerint csoportokat alkotnak

A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 5 osztály kémiai állapot 2 osztály VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Feltárás Kivizsgálási monitoring ? ? ? 1. Felügyeleti monitoring Operatív (üzemelési) monitoring Felügyeletimonitoring 6 évenként A monitoring több funkciót ötvöz. Célja, kiterjedése, részletessége, a mérendő elemek köre lényegesen eltér a mai hazai gyakorlattól A felszíni víz monitoring részei: ökológiai biológiai hidrológiai morfológiai fizikai és (általános) kémiai ( mikroszennyezők kémiai ( mikroszennyezők) !!! A felszín alatti víz monitoring részei: mennyiségi kémiai kémiai hagyományos komp. mikroszennyezők mikroszennyezők

EU szint szintEU A jó állapot kritériumai a felsz. alatti vízre A kiemelt anyagok listája Referencia viszonyok és minőségi határértékek felszíni vizekre Jelentések és a közvélemény bevonása az első vízgyűjtő gazdálkodási terv elkészítésével kapcsolatban koordi- náció ésútmutatókVízgyűjtő (kerület) szinten Duna vgy. szint Duna vgy. szint Az első VGT benyújtása Országosszint Jogi és intézményi harmonizáció Minőségi határértékek felszíni vizekre A jó állapot kritériumai a felszín alatti vízre lokálistól a Duna szintig (víztestek, víztestek csoportjai, vízgyűjtők, intézkedési és tervezési egységek) lokálistól a Duna szintig (víztestek, víztestek csoportjai, vízgyűjtők, intézkedési és tervezési egységek) Információk a jelenlegi állapotról és az emberi tevékenységről Felszíni víz tipológia és referencia területek Víztestek kijelölése és jellemzése Feltárás Első felügyeleti monitoring Kivizsgálási monitoring A jelenlegi környezeti állapot értékelése, Környezeti célkitűzések Intézkedési programok Intézkedési programok Ope- ra- tív mo- nito- ring mo- nito- ring

Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program -686 db 2000 LEÉ feletti agglomeráció (1472 település) csatornázása -További 840 db. kistelepülés sérülékeny területen -Szennyvizek teljes biológiai tisztítás -Érzékeny befogadóknál (Balaton, Velencei tó, Fertő tó) tápanyag eltávolítás -850 milliárt Ft beruházás, -Megvalósulás: 2015-re -8 prioritási kategória a megvalósítás ütemezésére

Vízi közmű infrastruktúra Magyarországon Csatornázott lakosok Csatornázott területen élők, de a hálózatra nem kötnek rá Vízellátott lakosok Vízellátott területen, közkifolyós ellátással Lakosság %-a

VÍZI KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA JELENLEGI SZINTJE

Mechanikai tisztítás Biológiai tisztítás Részleges tápanyag eltávolítás Ninmcs tisztítás Csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek tisztítása Összes szennyvíz VárosokKözségek

A VIZSGÁLT VÁLTOZATOK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEI (MILLIÁRD FT) ~ 300 Milliárd Ft ~ 200 milliárd Ft

BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉS KATEGÓRIÁNKÉNT

Csatornázás költségei: Egy lakosra eső csatornahossz és a laksűrűség kapcsolata

EMISSZIÓ CSÖKKENÉS (A JELENLEGI %-ÁBAN)

FEJLESZTÉSEK VÍZMINŐSÉGI HATÁSAI III.o. IV.o. V.o. II.o. Átlagkoncentráció

Gazdasági eszközök Támogatás forrásai: BM céltámogatási rendszere, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), Vízügyi Alap. Támogatás formái: vissza nem térítendő; kamatmentes visszatérítendő; a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével azonos kamatozású támogatás nyújtható.