Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A LEVEGŐ.
Advertisements

A halmazállapot-változások
Gázok.
Mivel fűtünk majd, ha elfogy a gáz?
Termodinamika.
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
Energia a középpontban
Összefoglalás 7. osztály
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Készítette:Eötvös Viktória 11.a
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Hővezetés Hőáramlás Hősugárzás
A szubsztancia részecskés felépítése és
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
Hőtágulás.
Newton törvényei.
Összefoglalás 7. osztály
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
A KÖZVETETT HŐCSERE FOLYAMATA
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
Hőtan (termodinamika)
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
HŐSUGÁRZÁS (Radiáció)
Termikus kölcsönhatás
HŐTERJEDÉS.
Mozgó testek hőmérséklete relativisztikus sebességek esetén
Mi a reakciók végső hajtóereje?
FIZIKA A NYOMÁS.
Termodinamikai alapok, energiaátalakítás
A hőmérséklet mérése. A hőmérő
Olvadás Topenie.
A test belső energiájának változása a hőcsere során
A test mozgási energiája
Hőtan.
Hőtan (termodinamika)
9.ea.
Halmazállapot-változások
Halmazállapot-változások 2. óra
Dh=dq-dw t =dq+v*dpM16/1 dp=0 esetben dh=dq mivel dq =c p (T)dT (ideális gáz esetén c p =c p (T) ) 1 2 dh= 1 2 c p dT h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) h 2 =c.
9. előadás Hőtan (termodinamika). A „termodinamika” elnevezés megtévesztő A termodinamikában egyensúlyi folyamatok sorozatán át jutunk a kezdő állapotból.
„És mégis mozgás a hő” Készítette: Horváth Zsolt Krisztián 11.c.
A termodinamika II. főtétele
Tanár: Kaszás Botos Zsófia
Egyenáram KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Készítette: Kiss István
Hőszivattyú.
Termodinamika Részösszefoglalás Hőközlés ráhangolódás
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Szilárd továbbélő öröksége a kvantum-termodinamikában Geszti Tamás ELTE Fizikai Intézet.
Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin) augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus.
Kémiai reakciók iránya
E, H, S, G  állapotfüggvények
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
Összefoglalás Hőjelenségek. 1. A folyadék melegebb, kisebb sűrűségű része fel- emelkedik, helyére alacsonyabb hőmérsékletű anyag kerül. Ez a jelenség.
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
A termodinamika II. és III. főtétele Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet.
Hulladékhő hasznosítása: Stirling motor működtetése alacsony hőmérsékleten TDK(Bemutató)
1 FIZIKA Hőtan Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Termikus kölcsönhatás
A hőmérséklet mérése.
Excel-Időjárásszámitás lépései
Hősugárzás.
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Áramlástani alapok évfolyam
A termodinamika második főtétele
Hőtan.
Előadás másolata:

Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb? A parfüm illatát rövidesen az egész szobában érezni lehet, mert a parfüm részecskéi elkeverednek a levegőben. A parfüm részecskéi a parfümös üveg körül maradnak. Két kockával dobunk. A hetes vagy a kettes valószínűsége nagyobb? 7=2+5=3+4=1+6, 6 féle képpen ha a sorrend is számít, 6*6 az összes lehetőség 2=1+1, 1 féle képpen

Amelyik állapot több féle, egyenlően valószínű állapotból alakulhat ki, az a valószínűbb, nagyobb a multiplicitása, statisztikus súlya, entrópiája. Néha szemléletesen: Annak nagyobb a rendezetlensége A víz rendezetlenebb mint a jég (noha sima és egyenletes eloszlású) mivel a jégben szabályos rácsban helyezkednek el a vízmolekulák. Hiába látszanak összevisszábbnak a jégkristályok.

Ha egy rendszert nem ér külső hatás, a benne zajló folyamatok az entrópia növekedéséhez (a rendezetlenség növekedéséhez) vezetnek. Nem zajlanak le olyan folyamatok, amelyek révén az entrópia tartósan csökken. (vagyis a rendezetlenségből külső hatás nélkül nem lesz tartós rend.) Entrópia: S Mértékegysége: J/K Zárt rendszerben:

Entrópia és hőközlés Ha egy T hőmérsékletű anyag Q hőt vesz fel, akkor az entrópiája megnő legalább Q/T értékkel. DS=Q/T, ha a folyamat egyensúlyi. (lassú hőmérséklet kiegyenlítődés, tágulás) DS>Q/T, ha a folyamat nem egyensúlyi (gyors tágulás, gyors hőcsere)

Termodinamika 2. főtétele: Bármilyen zárt rendszerben csak olyan folyamatok zajlanak, amik tartósan nem csökkentik a rendszer entrópiáját. A rendszer entrópiaváltozása lehet nulla (megfordítható folyamatok), de általában az entrópia növekszik. (megfordíthatatlan folyamatok) Elsőfajú örökmozgó: A semmiből energiát termel. Ezt az energiamegmaradás (első főtétel tiltja) Másodfajú örökmozgó: A hőenergiát alakítaná veszteség nélkül munkává, majd a munkával veszteség nélkül újra hőt termelne. DE=0. De ezt a 2. Főtétel tiltja. A gép és a környezet mint zárt rendszer entrópiája növekedne.megfordíthatatlan folyamat

A hőerőgép két hőtartály között működik és a hőenergiát alakítja munkává.

Meleg, T_h, hőtartály Qh_fel Qh_fel W_hasznos Qc_le Qc_fel Hideg, T_c, hőtartály Ha egy hőerőgép munkájával egy hűtőgépet üzemeltetnénk….

A tapasztalati hőmérséklet Két test tartósan összeér. Ha azonos a hőmérsékletük, akkor semmi nem történik. Ha nem, akkor a magasabb hőmérsékletű test hőt (rendezetlen energiát) ad át az alacsonyabb hőmérsékletű testnek, mindaddig, amíg a hőmérsékletük ki nem egyenlítődik.

Hőtágulás Halmazállapot változás Hőterjedés: -hőátadás -hőáramlás -hősugárzás