8. 6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei 8.6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Történe Tk.IV. (S)- Salamon Konrád Középszint Írásos források, ábrák és fotók elemzésével a bolsevik hatalomátvétel okainak feltárása, az ellentétes felfogások szembesítése: – az orosz társadalom és gazdaság sajátosságai, – a háború kiélezte ellentétek, – a bolsevik hatalomátvétel. Írásos források és képek (fotók, filmek) feldolgozásával a sztálini diktatúra működésének elemzése: – a sztálini gazdaságpolitika hatása a mezőgazdaságra és az iparra, – a félelem állama: koncepciós perek, kitelepítések és munkatáborok. Emelt szint Írásos források, ábrák és fotók elemzésével a bolsevik ideológia jellemzőinek feltárása, különböző szempontok szerinti összevetése a korábbi és a kortárs irányzatokkal: – a bolsevik elmélet a háború előtt, – a hatalom megragadásának következményei a bolsevizmusra, – a bolsevizmus hatása a nemzetközi munkásmozgalomra. Írásos források és képek (fotók, filmek) feldolgozásával a bolsevik propaganda módszereinek és céljainak elemzése, összevetése a korszak más propagandagépezeteivel: – a megfélemlítés eszközei, – a média korlátlan uralma – a társadalom fanatizálása, – a nevelés szerepe. Írásos források, statisztikák, diagramok és képek feldolgozása révén a bolsevik gazdaságpolitika jellemzőinek elemzése, összehasonlítása a korszak más gazdaságpolitikai irányzataival: – ideológiai alapok, – a cél (a hadsereg fejlesztésének) hatásai, – az elért eredmények relatív és valós tartalma. Középszint
erőltetett iparosítás NEP 1917. február Szentpétervár 1917. októberében Trockij SZTÁLIN bolsevikok kollektivizálás Lenin PROLETÁR DIKTATÚRA tervgazdálkodás polgárháború erőltetett iparosítás Intervenciós háború terror hadikommunizmus GULAG Balti államok Curzon-vonal SZEMÉLYI KULTUSZ 1922 Szovjetunió
A cári család utolsó ismert képe. II. Miklós és családja a forradalom után házi őrizetbe került, majd 1918.július16-án, az akkor hatalmon lévő bolsevikok parancsára valamennyiüket agyonlőtték. II. Miklós és családja a forradalom után házi őrizetbe került, majd 1918.július16-án, az akkor hatalmon lévő bolsevikok parancsára valamennyiüket agyonlőtték.
Oroszország belefáradt a háborúba minden balszerencséért a cárt, a cárnét, és Raszputyint okolta. Tk. 4 ( Dubcsk, Répánszky)- 23. old) A világháború idején fokozódtak a cári rendszer válságából fakadó feszültségek, amelyek 1917 februárjában forradalom kirobbanásához vezettek. Raszputyin A cári család Raszputyin paraszti származású szerzetes rendkívüli hatással bírt a cári párra, mert eredményesen kezelte a cárevics betegségét.A háború alatt elterjedt róla, hogy német ügynök, mert ellenezte a háborút. 1916-ban arisztokrata összeesküvők meggyilkolták Tk.4 (Sz) 12-13 old
A forradalomhoz csatlakozott katonák tüntetése „Az egész városban nem lehetett volna néhány száz embert összeszedni, aki rokonszenvezett volna a hatalommal..” írta egy meggyőződéses monarchista.
veszélye A cárizmus bukása Id kormány Szovjetek Kettős hatalom Eszerek Mensevik Bolsevik veszélye
Lenin Szentpétervárra érkezik 1917-ben német segítséggel utazott Svájcból Németországon keresztül haza, Oroszországba Áprilisi téziseiből Részletek Lenin … Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak, meg kell magyarázni, hogy az Ideiglenes Kormány minden ígérete hazug,…a Munkásküldöttek Szovjetje a forradalmi kormány egyetlen lehetséges formája… az egész államhatalomnak a Munkásküldöttek Szovjetjei kezébe kell átmennie…
Vélemények Lenin téziseiről: Egy mensevik: „Ez lázálom, egy őrült lázálma! Szégyen ilyen zagyvasáról akárcsak beszélni is” Egy eszer: „ Aki ilyen ostobaságot beszél az nem veszélyes. Nagyon jó, hogy hazajött legalább leleplezte magát” Egy bolsevik. „ Lenin beszéde elvont konstrukció, mely azt bizonyítja, hogy nem értette meg az orosz forradalmat”
„Minden hatalmat a szovjeteknek!” Tüntetés az Ideiglenes Kormány ellen 1917. júl.17, amely felkelésbe csapott át Bolsevikok jelszavai: „Le a háborúval!”, Le a tíz kapitalista miniszterrel!” „Minden hatalmat a szovjeteknek!” Eszer és mensevik párt jelszavai: „Bizalmat az Ideiglenes Kormánynak” A lázadás elbukott, mert a Pétervári Szovjet nem támogatta. Megkezdődött a bolsevikok letartóztatása, és a civilek lefegyverzése. Lenin elmenekült Pétervárról.
A demokratikus rendszer nem tudott megszilárdulni Az orosz front felbomlóban volt, az országban káosz uralkodott: A gazdaság a teljes felbomlás felé haladt,( a csökkenő élelmiszer-felhozatal, vágtató infláció, gyárbezárások). Korrnyilov hatalom átvételi kísérlete után az Ideiglenes Kormány is szétesett. 1917 őszén a hatalom az „utcán hevert”
Belpolitikai tényezők amelyek a bolsevikok hatalmát növelték békekötés bolsevikok programjukban földosztás Erőteljes propaganda Nehézségek kiélezésére Katonai erővel A kormány nem rendelkezett megfelelő Lenin Tk. 4 ( Dubcsk, Répánszky)- 23. old)A bolsevikok hatalomra jutását több éves polgárháború követte, amelyek során az antant is támogatta a bolsevikok ellen harcoló tábort, a fehéreket. A fehérek megosztottságát kihasználva a bolsevikok 1920-22-re győztek az ország egész területén. 1917. októberében Vezette bolsevikok átvették a hatalmat
Bolsevik hatalomátvétel 1917.nov.7 Októberben Pétervárott tulajdonképpen nem kellett a „rendszert megdönteni” mert az szinte magától összeomlott. A Téli Palota bevétele, melynek során állítólag két ember halt meg, tulajdonképpen formalitás volt Oroszország története ,1977 Téli palotaostroma Vesse össze a festmény sugallta eseménysort a szöveggel!
Alkotmányozó Nemzetgyűlés A hatalomátvétel az ország más részein elhúzódott, Moszkvában utcai harcokra került sor. Népbiztosok Tanácsának elnöke: Lenin, külügy: Trockij, nemzetiségi kérdések: Sztálin A mensevikek és eszerek nem fogadták el a történteket és létrehozták a Hon és Forradalommentő Bizottságot. A szakszervezetek ultimátumban követelték a Népbiztosok Tanácsától, hogy a mensevikeket és az eszereket is vegyék be a kormányba. Válasz -> - A szovjet hatalom kiépítése: (A) a szovjet hatalom első intézkedései: * A bolsevikok létrehozták az Oroszországi Rendkívüli bizottságot, a VCSK-t, közismertebb nevén a Csekát. Ez hírhedt politikai rendőrség volt, a diktatúra terrorszervezete, amely különböző neveken (VCSK, GPU, NKVD, MVD, KGB) egészen 1992-ig fennállott. Középkori címek, rangok eltörlése. * Az állam és az egyház szétválasztása. * "vallásszabadság" amely nagymérvű ateista propaganda meghirdetésével járt együtt (az ateizmus a bolsevik párt központi ideológiája volt) a vallásszabadság kimondását hamarosan az egyház üldözése követte. * Nők egyenjogúságának biztosítása. * 8 órás munkaidő bevezetése * Népbíróságok, munkásmilíciák felállítása (A hatalom eszközei) * Az államigazgatás újjászervezése: alapjai a helyi szovjetek (választott testületek), azonban a hangzatos elv, miszerint a helyi szovjetekben a lakosság ténylegesen beleszólhat sorsának intézésébe, nem valósult meg. A szovjetekben bolsevikok ültek, vagy cári bürokraták, akik előbb-utóbb a központi tervek illetve a párt utasításainak végrehajtóivá váltak. * A legfelsőbb Népgazdasági Tanács létrehozása. Széleskörű államosítás. * A háború előtti és alatti cári adósságokat a szovjethatalom nem ismerte el. Szovjetkongresszus – 1917.okt.25. Dekrétumok: hatalomátvétel békéről földről Népbiztosok Tanácsa 1918 Alkotmányozó Nemzetgyűlés (24%) feloszlatása PROLETÁR DIKTATÚRA Bolsevik párt egyeduralma valósul polgárháború Intervenciós háború 1922 Szovjetunió
Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja, hogyan használták ki a bolsevikok Oroszországban a cári rendszer megdöntése utáni új politikai helyzetet a hatalom megragadására. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: a gazdasági elmaradottság és a világháború együttes hatására az abszolutizmus hatalma megrendült). 0-4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: megállapítja, hogy a bolsevik hatalomátvételre Lenin hazatérése után, 1917 őszén került sor, és rögzíti, hogy helyszíne az orosz főváros Pétervár (Petrográd) volt, vagy utal rá, hogy a bolsevikoknak a nagyvárosokban nőtt meg a befolyásuk.0-4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (hatalom, kormány, forradalom, válság, belpolitika, elégedetlenség stb.), illetve helyesen alkalmazza a témához tartozó szakkifejezéseket (pl. bolsevikok, szovjet, kommunizmus, bolsevik hatalomátvétel, kettős hatalom, puccs stb.). Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: feltárja, hogy melyek voltak az új politikai viszonyok sajátos vonásai („kettős hatalom”, erőteljes bolsevik propaganda, politikai bizonytalanság, megosztott szovjet, kormányválság stb.), és megállapítja, hogy ezt a bizonytalan (bel)politikai helyzetet Lenin vezetésével a bolsevikok tudatosan fordították saját befolyásuk (szerepük) növelésére. Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó feltárja azokat a belpolitikai tényezőket, amelyek a bolsevikok befolyását növelték a szovjetben és az orosz politikai életben az Ideiglenes Kormánnyal szemben. T Pl.: rögzíti, hogy az Ideiglenes Kormány nem oldotta meg a nép két alapvető követelését a békekötést és a földosztást, és megállapítja, hogy a bolsevikok programjukban és jövőképükben (kommunizmus) mindezek megoldására is ígéretet tettek. T Pl.: rögzíti, hogy a bolsevikok szerepe az erőteljes propaganda mellett is csak a nagyvárosokban és/vagy a nagyvárosi szovjetekben nőtt meg, és megállapítja, hogy miután a kormány nem rendelkezett megfelelő katonai erővel, ez elegendőnek bizonyult a hatalomátvételre. 0-6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 0-2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 2006 Érettségi 14. A feladat a bolsevik hatalomátvétel körülményeire vonatkozik. (rövid) Mutassa be a források, az ábra és ismeretei alapján, hogyan használták ki Oroszországban a bolsevikok a cári rendszer megdöntése utáni új politikai helyzetet a hatalom megragadására!
„A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, hogy átmenet a forradalom első szakaszából, amely a proletariátus kellő tudatosságának és szervezettségének hiánya miatt a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak második szakaszába, amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell, hogy adja a hatalmat. Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak; […] Nem parlamentáris köztársaság […] hanem a Munkás-, Paraszt- és Katonaküldöttek országszerte alulról fölfelé felépített Szovjetjeinek köztársasága.” (Részletek Lenin Áprilisi téziseiből)
„[…] Trockij közölte, hogy a frontot értesítették a felkelés győzelméről […] Közbeszólások: „Meg kell várni az összoroszországi szovjetkongresszus döntését!” Trockij hűvösen: „A petrográdi munkások és katonák felkelése nem várta meg a szovjetkongresszus döntését! […]” (John Reed amerikai újságíró visszaemlékezése a hatalomátvétel bejelentéséről a szovjetkongresszusban.)
Oroszországi pártviszonyok 1917-ben Milyen csoportokra oszthatjuk az 1917-es Oroszország politikai erőit? Mely tényezők gyengítették a demokratikus erőket?
A cári család utolsó ismert képe. II. Miklós és családja a forradalom után házi őrizetbe került, majd 1918.július16-án, az akkor hatalmon lévő bolsevikok parancsára valamennyiüket agyonlőtték.
A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.
SZTÁLIN Polgárháború Hadikommunizmus Változás a gazdaságban NEP Után továbbra is Egypártrendszer diktatúra de Változás a gazdaságban NEP Korlátozott mértékben visszaállították a piaci viszonyokat, pénzforgalmat 1924 SZTÁLIN 1920-as évek végén fordulatot kezdeményezett társadalom gazdaságpolitikában
SZTÁLIN TERVGAZDÁLKODÁS Terror INTENZÍV IPAROSÍTÁS KOLLEKTIVIZÁLÁS Valóságtól elrugaszkodott célokat tűztek ki , s az eredmények elmaradását erőszakkal torolták meg.
Államvédelmi apparátus Fölülről megszervezett Centralizált állam Bolsevik párt Leginkább hadsereghez hasonlított engedelmesség Parancs félelem A párton belül elkülönült „élcsapat élcsapata” hivatásos pártfunkcionáriusok A párt irányítása alatt állt a legfőbb erőszakszervezet Államvédelmi apparátus GULAG kényszermunkatábor Tk 4(Sz) 62-63