„I. Alternatív finanszírozási stratégiák” Sopron, október 3

A Grameen-modell társadalmi hasznosulásának mérhetősége Gál Veronika Alexandra – Sipiczki Zoltán – Dr. Szóka Károly – Vajay Julianna KE-GTK – NyME-KTK TÁMOP-4.2.2/B-10/ A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése

Az előadás tartalma A Grameen Bank A Kiútprogram A hatások mérése Költség-haszon elemzés Összegzés, következtetések

A Grameen Bank 1976., Csoportos mikrohitelezés Kölcsönös felelősségvállalás, morális viselkedés A szegénység oka a képességek kihasználatlansága A szegénység elleni harc leghatásosabb eszköze az emberekben rejlő energia és kreativitás

Kiútprogram éves pilot periódus Cél: az elmaradott térségek fejlesztése, vállalkozási lehetőségek teremtése Konstrukciók: Ft 6 hó Ft12 hó Ft18 hó

A hatások mérése, mérhetősége Hatások mérése a Grameen Banknál Pénzügyi kimutatások – pénzügyi hatások 10 indikátor – szociális hatások Hatások mérése a Kiútprogramnál Pénzügyi elemzések Költség-haszon elemzés

Cél: költségek és hasznok vizsgálata a hitelnyújtó szervezet és az állam szempontjából Számszerűsíthető és nem számszerűsíthető költségek és hasznok összefoglalása

Alapfeltevések I. MegnevezésÉrték Kamat mértéke20% A hitelek bedőlési aránya25% Anyagjellegű ráfordítás Ft Értékcsökkenés Ft Egyéb ráfordítás Ft Egyéb költségek Ft Hitelfelvevők (hitelek) száma 94 db A Grameen-modell munkatársainak száma 30,7 fő 1 Hitelre jutó dolgozó 0,327 fő Forrás: Saját szerkesztés, a Kiútprogram Zrt. adatai alapján

Alapfeltevések II. MegnevezésÉrték 1 főre jutó bérköltség Ft Bérjárulék Ft Személyi jellegű ráfordítás Ft Minimálbér összege havonta Ft Szociális hozzájárulási adó (27%) Ft Nyugdíjjárulék (10%)9 300 Ft Egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék (9%) Ft SZJA (16%) Ft Vállalkozói járulékok összege havonta (2012) Ft Átlagos álláskeresési (munkanélküli) járadék havonta (2012) Ft Forrás: Saját szerkesztés, a Kiútprogram Zrt. és a KSH adatai alapján

Költség-haszon elemzés a fél éves konstrukciónál 1 hitelre vetítve HaszonKöltségEgyenleg Szegények Bankja Felvett hitelösszeg A modell személyi jellegű ráfordításai Nem fizetés költsége Kamat bevétel Tőketörlesztés Összesen Állam Bérjárulék (Vállalkozó) Bérjárulék megtakarítás (Modell munkatársai) Állami segély megtakarítás Összesen (adatok Ft-ban) Forrás: Saját szerkesztés, a Kiútprogram Zrt. adatai alapján

A költség-haszon elemzés nem számszerűsíthető tényezői ÁFA TAO Munkalehetőségek Adómorál növekedése Iskolázottság növekedése Közösség erősítő hatás Egészségi állapot javulása (EÜ. költsége)

Költség-haszon elemzés a fél éves konstrukciónál szervezetre vetítve 0. év1. év2. év3. év évIRR Szegények Bankja Felvett hitelösszeg A modell személyi jellegű ráfordítások Egyéb költségek Nem fizetés költsége Kamat bevétel2 820 Tőketörlesztés Állam Bérjárulék (Vállalkozó) Bérjárulék megtakarítás (Modell munkatársai) Állami segély megtakarítás Összesen % (adatok eFt-ban) Forrás: Saját szerkesztés, a Kiútprogram Zrt. adatai alapján

Költség-haszon elemzés az egyéves konstrukciónál (adatok Ft-ban) HaszonKöltségEgyenleg Szegények Bankja összesen Állam összesen év1. év2. év3. év évIRR Összesen % 1 hitelre vetítve Szervezetre vetítve (adatok eFt-ban) Forrás: Saját szerkesztés, a Kiútprogram Zrt. adatai alapján

Költség-haszon elemzés a másfél éves konstrukciónál HaszonKöltségEgyenleg Szegények Bankja összesen Állam összesen Forrás: Saját szerkesztés, a Kiútprogram Zrt. adatai alapján 1 hitelre vetítve (adatok Ft-ban) Szervezetre vetítve (adatok eFt-ban) 0. év1. év2. év3. év évIRR Összesen %

Összefoglalás, következtetések A hitelezés csupán a hitelt nyújtó szervezetet tekintve jelentős veszteséggel jár, amit a társadalmi hasznok kompenzálnak Szükséges az állami szerepvállalás, az adminisztráció egyszerűsítése, adókedvezmények nyújtása Állami szerepvállalással a kezdeti nehézségek után 10 éves időtávon 11-14%-os belső megtérülés is elérhető

TÁMOP-4.2.2/B-10/ A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése