Leonardo da Vinci élete (1452-1519) Készítette: Ambrus R. Tamás

Gyermek kora Leonardo da Vinci 1452 április 15.-én született a Vinci községben. Apja Ser Piero di Antonio da Vinci, anyja Caterina. Piero di Bartolomeo da Vinci lelkész keresztelte meg. Ebben az évben apja megnősült, felesége Albiera di Giovanni Amadori. Már korán elkezdett rajzolni. 1469 körül apja elvitte fia munkáit Andrea del Verrochionak.  Verrochio tanítványa lett és műhelyében dolgozott.

Korai festményei  Legelső dátumozott munkája 1473-ban készült, egy Arno völgyi tájkép.  Első festői munkája Verrochio Krisztus keresztelése című festményében való közreműködés Leonardo festette a kép baloldali térdeplő angyalalakját,a háttérként szolgáló tájat. Legelső, teljes egészében önálló munkája a Madonna szegfűvel című alkotás (kép). Ebben az időszakban több kisebb Madonna-képet is fest. Leonardo da Vinci 1478-ban kapja első nagyobb megbízását.  A feladat a Palazzo Vecchio, a firenzei városháza Szent Bernát kápolnájába az oltárkép megfestése, elvállalja a feladatot, felveszi a képért az előleget, de az oltárképet nem festi meg. 1478 és 1482 között több képet is elkezd, de mind befejezetlenül marad. Az oltárképet abbahagyva 1483-ban Milánóba költözött.

Milánói művei Első milánói megbízása ismét egy oltárkép volt, a San Francesco Grande ferences templom számára. Ez a kép a Sziklás Madonna nevet kapta (kép), ezzel vált igazán ismert festővé Milánóban. Az 1480-as évek második felében főleg hadi gépek (különböző, furcsábbnál furcsább fegyverek, ostrom- és védőberendezések, páncélozott harci járművek) tervezésével foglalkozott. Csak 1490 körül tért vissza festészethez, és festette meg a Madonna Litta című képet. Ezzel a képpel visszatér fiatalkori festményeinek témájához, Mária a gyermek Jézussal. Az 1480as évek végén Lodovico il Moro, az uralkodó felfigyelt a fiatal művészre és pártfogásába vette. Így Leonardo elkezdett dolgozni Francesco Sforza lovasszobrának tervein.

Ennek az időszaknak talán legkiemelkedőbb, de mindenképp leghíresebb munkája az Utolsó vacsora (kép). A kép 1495 és 1497 közt készült. Ugyanebben az időszakban elkészített egy másik falképet is, a milánói Sforza palota egyik termébe, a Sala delle Assébe. Leonardonak sikerült kapcsolatba kerülni Milánó irányítását elnyerő francia vezetőkkel, és rajtuk keresztül XII. Lajossal, aki képet rendelt tőle felesége számára. Leonardo csak a vázlatot készítette el Leonardo 1499 decemberében elhagyta Milánót, és a francia királynak szánt képet befejezetlenül hagyta.

Művei visszatérve Firenzébe  Feltehetően azért tért vissza Firenzébe, hogy oltárképet fessen a SS. Annunziata templom számára, Szent Anna harmadmagával címmel. A Firenzében töltött évek alatt festette meg Leonardo több változatban is az Orsós Madonna című képet. Bár több képet is festett az 1499 és 1503 közti időszakban, mégsem a festészet volt ekkoriban legfőbb érdeklődési területe. 1503-ban kezdte el festeni leghíresebb festményét, a Mona Lisát (kép) Francesco del Giocondo rendelte meg. 1503 őszén Leonardo élete legnagyobb megbízatását kapta meg: a Palazzo Vecchio nagy tanácstermének kifestése.

A nagy tanácsterem egyik falának freskóját kellett elkészítenie, az anghiari csatáról. A tanácsterem másik felének dekorálására a firenzei kormányzóság Michelangelót kérte fel, a Cascinai csata megfestésére. Ezzel izgalmas versengés alakult ki a két művész között. Egyik falkép sem készült el soha, csak a vázlatokat készítették el mindketten.  Az előzetes tervek alapján is jól látszik a különbség a két festő között. Leonardo a csata egy mozgalmas, drámai pontját ragadta meg, a harc egyik pillanatát. Michelangelo tervein a harcba készülődő férfiaktokkal mutatja be csatát.  Michelangelo nagy hatással volt Leonardóra, az ő hatására fordult érdeklődése a meztelen, izmos férfitestek megfigyelésére. 1506-ban elhagyta Firenzét.

Művei visszatérve Milánóba 1506 tavaszán Milánóba ment. Feltehetően ekkor festette a mára eltűnt Léda a hattyúval (kép) című képet.  A francia kormányzó halála után végül Leonardo elfogadta Giuliano de’Medici támogatását, aki Rómába vitte.

Római művei. Ezekben az években festette két utolsó festményét, két Kersztelő Szent Jánost ábrázoló képet (kép).  Az egyik egy portré, egy eléggé nőies arckép. A másik kép ugyancsak lányos ifjúként ábrázolja Szent Jánost, egy erdőben üldögélve. 1516-ban Giuliano de’Medici halálával újfent pártfogóját vesztette. Ugyanebben az évben még elfogadta I. Ferenc, az új francia király meghívását.

Utolsó évei Cloux-ba költözött Leonardo barátaival és tanítványaival együtt. A Franciaországban töltött évek alatt már nem festett, csak rajzokat készített. 1519 április 23-án halt meg, állítólag I. Ferenc király jelenlétében. Leonardót saját kérésére az amboise-i Szent Florentin templomban temették el. Halála után egyik barátja és tanítványa rendszerezte kéziratait, ezekből állított össze gyűjteményt Trattato della pittura címmel.

Köszönöm a figyelmet! Forrás: http://utolsovacsora.hu/portfolio-view/leonardo-da-vinci-eletrajza/