Clinton, Bush és Obama nemzetközi gazdaságpolitikai koncepciói Gazdaságpolitikák nemzetközi vonatkozásai 1 Készítették: Debreczeni Kinga Gánics Gergely Maráz Anikó Szabó Anita Készítették: Debreczeni Kinga Gánics Gergely Maráz Anikó Szabó Anita Oktató: Prof. Simai Mihály BCE – november 25.

Tartalom 1.Az USA világgazdasági jelentősége röviden 2.Külpolitikai megalapozás (Irak, Oroszország) 3.Energiapolitikai vonatkozások 1.Olaj 2.Zöldenergia 4.Külkereskedelem 1.NAFTA, WTO 5.FDI-politika 6.Összefoglalás 2 William J. Clinton George W. Bush Barack Obama 2009-

Az USA világgazdasági jelentősége röviden GDP: 14,2 billió $, a WGDP 23,6 %-a (2008) Export: 1,15 billió $, a WX 8,3 %-a (2008) Import: 1,97 billió $, a WIM 14,3%-a (2008) Olajfogyasztás: 20,8 millió barrel/nap (2005), a WOC 25%-a FDI flow: 237 milliárd $ (2007) FDI stock: 2,093 billió $ (2007) NAFTA- és WTO-tag Szuperhatalom, erőteljes ambíciókkal 3

Külpolitikai megalapozás 4

A külpolitika és a nemzetközi gazdaságpolitika összefonódása Clinton ( ) Bush ( ) Obama (2009- ) Kozmopolita-liberális Nemzetközi alkalmazkodás A leginkább nemzetköziesedett csoportok hosszabb távú érdekei Nemzetközi versenyképesség erősítése Konzervatív gazdasági, társadalmi, vallási, politikai eszmék A világot két csoportra osztja Közeli kapcsolata az olajérdekeltségekkel és katonai-ipari komplexumokkal USA hatalmát maximalizálva érvényesíteni  Liberális szemlélet  Tükrüzi a globalizáció korát  Konzervatív, kockázatkerülő külpolitika (nem sürgeti a grúz NATO tagságot, amerikai csapatok csökkentése Irakban, fogolytáborok megszüntetése…stb) 5

Legfontosabb kérdéskörök, melyek a nemzetközi gazdaságot is érintik  Iraki konfliktus  Iránnal való kapcsolata  Viszony a szaúdi rendszerhez és a palesztin-izraeli konfliktus rendezése  Egyiptomi stratégia alakulása  Ázsiai térség: kelet-ázsiai és dél-ázsiai stratégia (Kínához való viszony) 6

 EU-hoz fűződő kapcsolata  Oroszországgal, a Szovjetunió utódállamaival, a közép-ázsiai köztársaságokkal való viszonya 7

Alapvető hosszú távú külpolitikai célok Erősíteni a nyugat-barát arab rendszereket, korlátozni az iszlám szélsőséges erőit Megakadályozni, hogy külső hatalmak (pl. Kína, Oroszország) befolyása növekedjék Megőrizni az amerikai túlsúlyt Előmozdítani a térség demokratizálódását Gazdasági fejlődés és politikai stabilitás 8

Orosz-amerikai viszony Miért meghatározó? Geostratégiai szerep (átöleli az eurázsiai térség jelentős részét) Jelentős katonai, gazdasági, tudományos tényező Nyersanyag és olajkészletei miatti jó viszony A hidegháború utáni világrend jelentős erő Iszlám szélsőséges erőivel szemben támogatóként tekint rá Oroszország túlzott előretörését a térségben erőteljesen gátolja (EU és USA érdekei azonosak) 9

Főbb probléma Washington -Megakadályozni Oroszország gazdasági talpra állását és befolyásának növelését a térségben -Aggodalom a demokratikus intézmények eltűnés és a szűk hatalmi elit uralma miatt -Kék-áramlat, Északi-áramlat Moszkva -Elfogadhatatlan az USA jelenléte a volt szovjet tagköztársaságokban -Ellenzi az Oroszországot elkerülő gáz- és olajvezeték (Baku-Tbiliszi-Cehyhan, Nabucco) 10

Iraki háború oElőzmények (1988-tól Obamáig) oHivatalos okok: Önvédelem megtalálni és megsemmísíteni a tömegpusztító fegyvereket elfogni a terroristákat információt szerezni további terrorista-hálózatokról és tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tervekről Humanitárius segélyek küldése, a szankciók megszüntetése Politika Szaddám Huszein kormányának megdöntése segíteni az iraki népnek bevezetni a demokráciát Gazdasági biztosítani az olajkitermelést 11

oValódi okok: Energiaszektor irányítás alá vonni az iraki szénhidrogén-forrásokat, és visszaállítani a dollárt a nemzetközi olajkereskedelem kizárólagos valutájának. Megszerezni a régió kőolaj- és földgáz-lelőhelyeit hogy ezzel nyomást gyakorolhasson az ettől függő országokra az Egyesült Államok kezébe juttatni az iraki olajnyereséget csökkenteni az olaj árát Pénzt juttatni hadi és építési vállalkozásoknak A kormány népszerűségének fenntartása (?) elterelni a figyelmet az Egyesült Államok gyengébb gazdasági teljesítményéről Érzelmi okok és ideológiák bebizonyítani az USA megkérdőjelezhetetlen geopolitikai elsőségét bosszú a Bush apját ért bérgyilkos támadásért, melyet Hussein szervezett (Kuvait, 1993) Saddam Husseint megbuktatni 12

Energiapolitika 13

14

15

Az olaj jelentősége I ra a évi kereslet 47 %-os növekedése. Olajtartalékok növekedése megállt. Olajfelhasználás újraosztása a fejlődő országok megnövekedett kereslete miatt. USA olajtartalékai: az ismert készletek 3 %-a. A népesség 4 %-a, a világ összes energiafelhasználásának 26 %-a jut az Egyesült Államokra. Az olajtermelés és a szükségletek között óriási szakadék van  import. 16

17

Az olaj jelentősége II. Az olaj, mint gazdasági fegyver  amerikai energiamérleg bizonytalansága. Kanada, Mexikó, Venezuela, Nigéria kitermelése hosszú távon nem tud lépést tartani az USA energiaszükségletével. Perzsa-öböl térsége: a világ olajkészleteinek 2/3-a itt található + olcsó a kitermelés. 18

19

Megoldás és eszközök Probléma: az amerikai energiabiztonság. Megoldás: intervenció a Közel-Kelet és az arab világ politikájába. Eszközök – Demokraták: diplomáciai megoldások – Republikánusok: akár katonai erő bevetése is 20

Bill Clinton és az olajpolitika Csendes támogatója a republikánus politikának: az olaj- és gázkitermelés ösztönzésének. Olajimport diverzifikálása. Külkapcsolatok erősítése az olajexportőrökkel. Új olajvezeték megépítése Oroszország és Irán elkerülésével. 21

George W. Bush és az iraki helyzet National Energy Policy Irak: a világ olajtartalékainak 10 %-a. Dick Cheney: a Perzsa-öböl ellenőrzése a többi ország gazdaságának ellenőrzését jelenti. Az iraki olaj alternatíva lehetne a szaúdi importra  rijádi függőség csökkenése. Michael T. Klare: az iraki megszállás egy évtizedre megoldaná az USA olajproblémáit. 22

Barack Obama tervei New Energy For America Az olajtól való függés fenyegetései. Tíz éven belül az olajfogyasztás csökkentése. Hazai kitermelés növelése. Energiaforrások diverzifikálása  olajfüggőség csökkentése. 23

Zöldenergia Megújuló energiaforrásokból származó energia. International Panel on Climate Change: az üvegházhatású gázok klímaváltozást idéznek elő. A zöldenergia előnyei: – CO2 emisszió visszaesése, – Olajimporttól való függőség csökkenése. 24

Bill Clinton és a környezetvédelem Energy Policy Act Climate Change Action Plan Kiotói Egyezmény aláírása – : az üvegházhatású gázok évi szintjének 5 %-os csökkentése (globális átlagban). – USA-nak 7 %-os csökkentés. 25

26

George W. Bush zöldenergia-politikája Kiotói Protokoll elutasítása. –Okai: hátrányos a gazdaságnak, Kína és India sem írta alá. Drasztikus intézkedések kerülése. Emissziós kvóták bevezetése nemzetközi ellenőrzés nélkül. 27

Barack Obama ígéretei Az USA-nak a környezetvédelemben is éllovasnak kell lennie. UNFCC-vel közösen egy globális és igazságos környezetvédelmi program kidolgozása. Nemzetközi nyomás fokozódása a Kiotói Egyezmény miatt. 28

Eredmények Bill ClintonGeorge W. Bush Energiafogyasztás* %+ 4.5 %** Összes olajtermelés*-5.6 %- 5.9 % Összes olajfelhasználás* %+ 4.9 % Olajimport* % % CO2 kibocsátás* %+ 4.8 %** Megújuló energiafelhasználás évi átlagos növekedése % % Évi átlagos GDP növekedés+ 3.8 %+ 2.3 % Adatok: Energy Information Administration, Bureau of Economic Analysis *A változások mértéke az elnöki ciklus utolsó és első évi adatának aránya. **2005-ig 29

Kereskedelempolitika 30

Átalános jellemzők Bill Clinton ő írta alá a szabadkereskedelmi megállapodást, de igyekezett megvédeni az amerikai kereskedelmet George W. Bush nagyon sok ország fele nyit több, mint 20 külkereskedelmi megállapodás szabad kereskedelmet dicséri Barack Obama protekcionizmus élharcosa 31

NAFTA Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt- az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó vezetői írták alá 1992 augusztusában január 1-jén lépett hatályba Célja: tagországok közötti kereskedelmi és beruházási akadályok megszüntetése, szabadpiac kialakítása a tagországok áruinak és szolgáltatásainak, új munkalehetőségek teremtése és a vállalataik versenyképességének erősítése a világpiacon 32

nem hozta a várt eredményeket nem törölték el teljesen a vámokat, kvótákat mindhárom országban népszerűtlen az USA külkereskedelmében a NAFTA országok részesedése dinamikusabban nőtt, mint a övezeten kívüli térségé. USA külkereskedelmének ¼-t teszi ki több vita, probléma felmerült (pl: Mexikó) 33

Elnökök hozzáállása a NAFTA-hoz Clinton: ő írt a alá a NAFTA-t, inkább a szabad kereskedelem mellett állt, mint a protekcionizmus mellett Bush: Teljes mértékben a szabad kereskedelmet üdvözölte, óva intett attól,hogy újratárgyalják Obama: Protekcionalizmus híve, újra akarja tárgyalni az egészet 34

USA külkereskedelme egyes régiókra Észak- Amerika Ázsia (Kína, Japán) Európai Unió Kuba Irak 35

USA külkereskedelme az EU felé Kereskedelmi deficit alakult ki a következő országokban: 36

USA külkereskedelme Kuba felé 1960 óta embargó van így kényszerítse ki Fidel Castro kubai elnök eltávolítását (eddig sikertelenül) oda-vissza mutogatás 37

USA külkereskedelme Irán felé 1995 óta van embargó, a mai napig érvényes minden kereskedelmi kapcsolatot megtilt Kivéve: 100 dollár alatti ajándéktárgy, szőnyeg, élelmiszer ok: Irán terroristabarát hozzáállása De az USA teljes importjának mindegy 2/3-a gyakorlatilag vámmentesen érkezik be az országba. 38

A gyenge dollár hozzájárul az amerikai versenyképesség javulásához, így az export növekedéséhez. Ennek ellenére az amerikai kereskedelmi deficit tavaly minden eddigi rekordot megdöntött, ami azt mutatja, hogy ugyan a gyenge dollár hozzájárul az USA kivitelének bővüléséhez, de a lendületesen növekvő importra csekély hatása van. 39

FDI-politika 40

FDI-politika I. - általánosságban FDI jelentősége az USA gazdaságában – 5 millió foglalkozatott (2005) – Külf. cégek inputjaik 80%-át amerikai cégtől szerzik be – K+F kiadások 13%-át finanszírozzák 2 jelentős kormányszervezet – Committee on Foreign Investment in the United States (CFIUS) – Invest in America (International Trade Administration – A Department of Commerce alá tartozik)

FDI-politika II. - történelem utóbbi 50 év: USA erőfeszítései nemzetközi szinten az FDI-szabályok lazítására, hazai és külföldi befektetők egyenrangú elbírálására Carter elnök: a semlegesség jegyében sem nem támogatják, sem nem nehezítik a nemzetközi ki- és beáramló befektetéseket 1988: Exon-Florio törvény – elnöki hatáskörben megtilthatók befektetések, felvásárlások, stb. nemzetbiztonsági okra hivatkozva; jelenleg ez a CFIUS hatásköre 42

FDI-politika IV. - Clinton Politikáját legjobban a Multilateral Agreement on Investment (MAI) támogatása mutatja be – átfogó megállapodás a külföldi befektetésekről a legfejlettebb országok között – hivatalos korlátozások és diszkriminatív elbánás megszüntetése – vitarendezési mechanizusok, jogi és szabályozási bizonytalanságok megszüntetése Végül nem valósult meg 43

FDI-politika V. - Bush 2001: Patriot Act, 2002: Homeland Security Act – különleges támogatás a „kritikus ágazatoknak” – Egy gyakorlati példa: a Dubai Ports World esete 2002: Trade Act – mesterséges és torzító akadályok megszüntetését célozza, egyenlő jogok külföldieknek és belföldieknek 2007: Invest in America – cél az FDI tudatos vonzása – jó alapok: World Competitiveness Report: 1., Ease of Doing Business: 3. (2008) 44

FDI-politika VI. - Bush 45

FDI-politika VII. - Obama Adókedvezmények eltörlése/megszüntetése a külföldön befektető amerikai cégeknek 3000 $-os adókedvezmény minden USA-ban létrehozott munkahely után Ellentét Írországgal 46