Fenntartható építés háttere, mérhetősége 2017.04.08. Fenntartható építés háttere, mérhetősége Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, vezető tervező, MBA Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda 1

2017.04.08. Bevezetés Indikátorok Hatáselemzés Összegzés 2

Forrás: Adatok: Wikipedia; Képek internetes gyűjtés 2017.04.08. Igények és emberek számának változása i.e. 70-10.000: 1-15 millió 300-400: < 100 millió 1400: kb. 450 millió 1800: 1 milliárd 1956: 3 milliárd 2011: 7 milliárd Forrás: Adatok: Wikipedia; Képek internetes gyűjtés 3

Fenntarthatóság miatt, egy kicsit nagyobb rálátással, mint szoktuk: 2017.04.08. Fenntarthatóság miatt, egy kicsit nagyobb rálátással, mint szoktuk: oxigéntermelés kezdette… Heinrich, 1995 4

Szárazföldi növények megjelenése 2017.04.08. Szárazföldi növények megjelenése Hargitai, 2008 5

2017.04.08. Emberré válás kezdete Rácz, 2008 1. Bevezetés – 2. Indikátorok – 3. Hatáselemzések – 4. Összegzés 6

2017.04.08. Civilizáció kezdete MET, 2014 7

Ipari forradalom kezdete 2017.04.08. Ipari forradalom kezdete NÉS, 2008 8

2017.04.08. Jelen helyzet WWF, 2012 9

2017.04.08. Engem ez mire sarkal? Fenntartható ház koncepció: Azt használni ami van, annyi amennyi jut. 10

2017.04.08. Megismerés Szellemi világ Emberi világ Anyagi világ 11

Forrás: wikipedia; Fleischer, 2007 2017.04.08. Fenntarthatóság hármas pillére KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM Forrás: wikipedia; Fleischer, 2007 12

Fenntarthatóság hármas pillére 2017.04.08. Fenntarthatóság hármas pillére Fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ – Közös jövőnk jelentés, 1987) A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációja, Tokió, 2000 ) Fenntartható építés: Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján. (C. Kibert, CIB 1994, Tampa) 13

ENERGIA TŰZ LEVEGŐ VÍZ FÖLD 2017.04.08. Környezeti fenntarthatóság területei az épített környezetben ENERGIA TŰZ LEVEGŐ ÉPÍTŐ- ANYAGOK VÍZGAZ-DÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS VÍZ FÖLD FÖLDHASZNÁLAT 14

Analizálunk: indikátorok: környezeti hatás 2017.04.08. Analizálunk: indikátorok: környezeti hatás 1980: Kumulatív energiaigény: az energia felhasználását összegezi a vizsgált termék/technológia minden életciklusa (bányászat, gyártás, használat, utóhasznosítás) alatt. 1978/1993/1998/2008: Ökomérleg: végigveszi a vizsgálandó termék/technológia anyag- és energiaáramát, azok környezetre gyakorolt hatását, és a hatások alapján tette meg a vizsgálat tárgyára vonatkozó értékelését. 1990 Ökológiai szűkösség; 1995 Fenntartható folyamat; 1996 Ökológiai lábnyom a rendelkezésre álló erőforrásokat is figyelembe vették. 1992/2001 CML módszer; 1995/1999 ECO-indicator összevonták egyes folyamatok hatásait, hatáskategóriákat definiálva. Medgyasszay, 2012. 15

Életciklus elemzés (LCA) szabványosított módszere, adatbázisok 2017.04.08. Életciklus elemzés (LCA) szabványosított módszere, adatbázisok Az LCA kerete Cél és tárgykör meghatározás Leltárelemzés Hatásértékelés - osztályozás - értékelés Értékelés Közvetlen alkalmazások: - fejlesztés - stratégiai tervezés - közzéteendő politika kialakítása - marketing - egyéb ADATBÁZISOK Ecoinvent, GABI, BRE, BEES, Ecoinvent magyarított adatbázis: OTKA T/F 046265 16

Nemzetközi gyakorlatban legtöbbször használt indikátorok 2017.04.08. Nemzetközi gyakorlatban legtöbbször használt indikátorok Kumulatív energiaigény, nem megújuló (PEI, n.r.); Klímaváltozás (GWP); Savasodás (AP); Sztratoszferikus ózonréteg károsodása (ODP); Fotokémiai oxidáció-nyári szmog (POCP); Eutrofizáció (EP); Humántoxicitás (HTP); Ökotoxicitás (ETP) Medgyasszay, 2012. 17

Kumulatív energiaigény, nem megújuló (PEI, n.r.):(CED) [MJ-eq] 2017.04.08. Kumulatív energiaigény, nem megújuló (PEI, n.r.):(CED) [MJ-eq] Termék, vagy szolgáltatás teljes életciklusa alatti energiahasználat megbecsülését mutatja meg. A direkt energiahasználat mellett az indirekt, vagy szürke energia használatot is tartalmazza mint például a szerkezetek, vagy anyagok előállításának energiaigénye is. Értéket alkategóriákra bontva adják meg: nem megújuló (fosszilis, nukleális, őserdő); megújuló (biomassza, szél, szolár, geotermikus, víz). Klímaváltozás (GPW):(GWP 100a - GLO) [kg CO2-Eq ] A klímaváltozás kedvezőtlen változásokat idézhet elő a biológiai közösségek, az emberi egészség és az anyagok elérhetősége terén. Az IPCC által kidolgozott modell alapján a termék vagy szolgáltatás előállításához 100 éves időtartamig ható üvegházhatást okozó gázok kibocsájtását összegzi CO2 equivalens értékben. Ecoinvent, 2007; Simapro, 2008 18

Savasodás (AP):(AP generic - GLO) [kg SO2-eq] 2017.04.08. Savasodás (AP):(AP generic - GLO) [kg SO2-eq] A savasodás számos hatással van a talajra, a talajvízre és felszíni vizekre, élőközösségekre és épületekre. A savasodási potenciál azt mutatja meg, hogy a levegőbe távozó anyagokban mennyi savasodást okozó összetevő található. A különböző anyagokat kg SO2-eq értékben adják meg. Sztratoszferikus ózonréteg károsodása (ODP):(ODP 30a) [kg CFC-11-eq] Az ózonkárosítás miatt több UV-B sugárzás éri a föld felszínét, ami káros hatással van az emberi és állati egészségre, a szárazföldi és vizi élővilágra, lerövidíti az anyagok élettartamát. A Word Meteoroligical Organisation által kidolgozott model alapján a triklór-fluor-metánéhoz (CFC) viszonyítjuk a különböző gázok hatását. Ecoinvent, 2007; Simapro, 2008 19

Fotokémiai oxidáció-nyári szmog (POCP -low NOx ) [kg ethylene- Eq RER] 2017.04.08. Fotokémiai oxidáció-nyári szmog (POCP -low NOx ) [kg ethylene- Eq RER] A fotokémiai oxidáció során reagens anyagok (főleg ózon) képződik a földfelszín közelében. Ezen anyagok károsítják az emberi egészséget és az ökoszisztémát, fokozzák a rák kialakulásának kockázatát. Az etilén egyenértékre átszámított 5 napos hatást európai, vagy országos értelemben vehetjük figyelembe. Eutrofizáció (EP –generic - GLO) [kg PO4-Eq] A makro-tápanyagok feldúsulása miatt a vízi és szárazföldi életközösségekben nemkívánatos változások indulnak el (pl. alganövekedés, halpusztulás). A levegőbe, földbe, vagy vízbe kerülő különböző anyagok hatását a foszfor hatásához viszonyítjuk. Ecoinvent, 2007; Simapro, 2008 20

Humántoxicitás (HTP) [kg 1,4-DCB-Eq] 2017.04.08. Humántoxicitás (HTP) [kg 1,4-DCB-Eq] Számos toxikus anyag (lebegő anyagok, formaldehid, ólom, stb.) károsítja az emberi egészséget. (Ezen indikátorba nem veszik figyelembe a munkahelyen keletkező káros anyagokat.) A különböző anyagok diklór-benzol egyenértékre átszámított 20-50- 100 éves hatást globális értelemben vesszük figyelembe. Ökotoxicitás (ETP) A humántoxicitáshoz hasonlóan az élőközösségeket is számos mérgező anyag veszélyezteti. A megkülönböztetünk édesvízi (FAETP), tengeri (MAETP), szárazföldi (TAETP), édesvízi üledék (FSETP) és tengeri üledék (MSETP) ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat. A különböző anyagok diklór-benzol egyenértékre átszámított 20- 50-100 éves hatást globális értelemben vesszük figyelembe. Ecoinvent, 2007; Simapro, 2008 21

Épületeknél speciális problémák 2017.04.08. Épületeknél speciális problémák Üzemeltetési energiaigény, szerkezetek élettartama, anyagok élettartama, utóhasznosítás. 22

Szerkezetelemzési tapasztalatok 2017.04.08. Szerkezetelemzési tapasztalatok Alapadatok: ecoinvent v1.2; OTKA T/F 046265 teljes életciklus (LCA) elemzés, „magyarított adatok” Gyártás Használat Összes Medgyasszay, 2008. 23

1. Bevezetés – 2. Indikátorok – 3. Hatáselemzések – 4. Összegzés 2017.04.08. 1. Bevezetés – 2. Indikátorok – 3. Hatáselemzések – 4. Összegzés Medgyasszay, 2008. 24

Összehasonlító elemzés 2017.04.08. Összehasonlító elemzés Hagyományos, a szeglemezes és az acélvázas tető tartószerkezetek környezeti hatásainak összehasonlítása Kg/m2 Fajlagos kummulatív energiaigény [MJ/m2] Fajlagos klímaváltoztatási potenciál [kg CO2eq/m2] Fajlagos savasodási potenciál [kg SO2eq/m2] Hagyományos 7,75 28,0378 1,6078 0,0107 Szeglemezes 5,15 18,6316 1,0684 0,0071 Vékonyfalú acél 3,75 103,8888 7,0209 0,0345 Vastagfalú acél 16,6 432,0198 28,5296 0,1440 25

Bíbic Látogatóközpont, Balmazújváros 2017.04.08. Bíbic Látogatóközpont, Balmazújváros Épületformálás 26

2017.04.08. Fogadószerkezet 27

2017.04.08. Faváz szerkezet - 1 28

2017.04.08. Faváz szerkezet - 2 29

Falszerkezet jól hőszigetelő természetes anyagból 2017.04.08. Falszerkezet jól hőszigetelő természetes anyagból Faváz tartószerkezet között 15 cm vályogtégla kitöltés, 35 cm szalmabála hőszigetelés, kétoldali vakolattal 30

Vázkitöltés, hőszigetelés 2017.04.08. Vázkitöltés, hőszigetelés 31

Az elkészült épület kívülről 2017.04.08. Az elkészült épület kívülről Foto: Ecsedi Árpád 32

Az elkészült épület közelről 2017.04.08. Az elkészült épület közelről 33

Balmazújvárosi Bíbic Látogatóközpont 2017.04.08. Balmazújvárosi Bíbic Látogatóközpont EGY ÉVRE ESŐ LÉTESÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS KÖRNYEZETTERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA.   Energetikai követelményeknek megfelelő, általános építőanyagból készült épület Energiatudatos szemlélettel, szalmás-vályogos falszerkezettel készülő épület Kummulatív energiaigény [MJ/év] Felmelegedési potenciál [kg/év] Savasodási potenciál [kg/év] Falazat létesítése 4 089,75 314,41 1,21 1 521,59 -477,30 0,75 Épület létesítése 35 398,37 2 399,41 18,66 31 370,78 1 471,84 17,95 Használat alatti környezetterhelés 186 776,33 4 115,73 14,98 42 992,27 2 055,35 6,58 Teljes életciklus alatti környezetterhelés 222 174,70 6 515,14 33,65 74 363,05 3 527,19 24,52 Medgyasszay, 2013. 34

Épületértékelő rendszerek 2017.04.08. Épületértékelő rendszerek Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen (DGNB) Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) Building Research Establishment Environmental Assesment Method (BREEAM) 35

2017.04.08. Hivatkozott irodalom Behringer, W: A klíma kultúrtörténete, Corvina. 2010. Ecoinvent: Implementation of Life Cycle Impact Assessment Methods Data v2.0, ecoinvent, 2007. Fleischer Tamás: Fenntartható fejlődés: Környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők pp. 192-202. In: Farkas Péter és Fóti Gábor (eds.): Magyarország globális környezete 2020-ig. Háttértanulmányok a magyar külstratégiához Hargitai Henrik: Gaia halála 1-2. Természet Világa, 2008. május és június 197. o. (5. sz.) 2. rész 254. o. (6. sz.) Heinrich, D. Hergt, M.: SH Atlasz: Ökológia. Springer-Verlag, Budapest. 1995. KSH: Statisztikai tükör. 3013/96. Lloyd Jones, D.: Architecture and the Environment. Laurence King, 1998. Medgyasszay Péter, Novák Ágnes: Föld és szalmaépítészet. Terc kiadó, 2006. Medgyasszay Péter: "A földépítés optimalizált alkalmazási lehetőségei Magyarországon - különös tekintettel az építésökológia és az energiatudatos épülettervezés szempontjaira„ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem PhD disszertáció, 2008. Medgyasszay Péter: Anyagok, szerkezetek élettartamra vetített vizsgálata. In: Széll Mária (szerk.) Fenntartható energetika az épületszerkezetek tervezésében és oktatásában: Monográfia. Budapest, 2012 Terc Kiadó, pp. 27-40. Medgyasszay Péter: A „fenntartható ház” koncepció szerint épített középület Balmazújvároson: Bíbic Látogatóközpont. MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 2013:(5) pp. 198-203. MET: Földtörténeti korok éghajlata, http://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata/(2014.02.05.) Nagy Endre: Boronafalas építkezés a Nyugat-Dunántúlon. In: A fa a nép építészetben régen és ma tanulmánykötet, Sopron, 2011. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) 2008–2025, 29/2008. (III. 20.) OGY határozat PAPPNÉ VANCSÓ JUDIT: A BIOMASSZA, MINT ENERGIAFORRÁS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁGRA, DOKTORI ÉRTEKEZÉS, BUDAPEST, 2010 Rácz Lajos: Az ember kialakulása és a természeti környezet, 2008 PPT előadás. SimaPlo7: Database Maual, PRé Consultants, 2008. WWF: Living Planet Report 2012 36

Köszönöm a figyelmüket! 2017.04.08. Köszönöm a figyelmüket! belsoudvar@belsoudvar.hu 37