Klímavédelmi célok és intézkedések a Heves megyei területfejlesztési tervdokumentumokban 2014.december 9. Domján Róbert, osztályvezető Területfejlesztési és Területrendezési Osztály, Heves Megyei Önkormányzati Hivatal

Megyei projektcsomagokhoz (ITP) kapcsolódó tartalmi elvárások A megyei területfejlesztési tervdokumentumok vonatkozásai Legfontosabb statisztikai adatok, trendek azonosítása, megyén belüli területi sajátosságok 2007-2013 időszakban a témakörben megvalósult beruházások, forrásfelhasználás adatai A témához kapcsolódó jogszabályok rövid bemutatása Engedélyezési eljárások bemutatása, időbeli szükségletek felmérése Minden olyan speciális feltétel, ami a specifikációból konkrét projekt nélkül értelmezhető Kockázati tényezők számbavétele Potenciális célterületek Projektgyűjtés adatainak elemzése Forrásfelhasználás becsült mértéke, forrásnagysághoz kapcsolódó indikátorvállalás nagyságrendjének becslése Javaslat megyei szintű bírálati szempontokra

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) 3. átfogó cél: Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet: épületenergetikai fejlesztések támogatása energiahatékonysági korszerűsítések elősegítése 4. stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében Megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése Biomassza alapú energiatermő berendezések működtetéséhez szükséges tüzelőanyag biztosítását, átalakítását célzó kapacitások létrehozásának támogatása Megújuló energiaforrás hasznosítását célzó beruházások támogatása Kisebb lakóközösségek megújuló energia használatának ösztönzése Megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák elterjedésének elősegítése és népszerűsítése (pl. demócentrum létrehozása) Épület felújítási programok támogatása az energiahatékonyság és energia-megtakarítás fokozása érdekében 5. stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 5.3 prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével Megújuló energiaforrások részarányának növelése

Heves Megye Területfejlesztési Programja(2014-2020) 2.1. Prioritás: A megye kiemelt ipari ágazatainak fejlesztése az üzleti környezet javításával 2.1.2. intézkedés: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és stabil energiagazdálkodás megteremtése az energiaimport függőség csökkentése érdekében 2.1.2.1. beavatkozás: Vállalkozások megújuló energia hasznosítását és energia-hatékonyság növelését célzó fejlesztéseinek támogatása 2.1.2.2. beavatkozás: Helyi energia ellátását biztosító kiskapacitású erőművek létesítése 2.1.2.3. beavatkozás: Stabil energiabázis megteremtése, energetikai szerkezetváltás támogatása 2.4.Prioritás: Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése 2.4.1. intézkedés: A munkaerőpiacra történő visszatérés elősegítése 2.4.1.1. beavatkozás: Bölcsődei szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása 2.4.1.2. beavatkozás: Óvodai szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása 2.4.1.3. beavatkozás: Családi napközik fejlesztése

2.4.Prioritás: Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése 2.4.2. intézkedés: Egészséges társadalom kialakítása 2.4.2.2. beavatkozás: Az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 2.4.2.6. beavatkozás: A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális szolgáltatások infrastruktúrális fejlesztése 2.4.5. intézkedés: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében 2.4.5.1. beavatkozás: Általános, közép- és felsőfokú oktatási intézmények és tornatermeik infrastrukturális fejlesztése, eszközigényeik fejlesztése 2.5.Prioritás: Város-vidék kapcsolatok környezettudatos fejlesztése 2.5.3. intézkedés: Fenntartható település- és térszerkezet 2.5.3.1. beavatkozás: Az önkormányzati közszolgálatást nyújtó intézmények fejlesztései

Heves Megyei Integrált Területi Program (2014-2020) 3.3. Települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása projektcsomag: 3.3.1. Az önkormányzati épületállomány energiahatékonysági központú rehabilitációja: önkormányzati épületek energiahatékonyságának fokozása homlokzati hőszigetelés támogatása nyílászórók cseréjének támogatása fűtéskorszerűsítések támogatása megújuló energiaforrások használatának ösztönzése kül- és beltéri világítási rendszerek átalakítása 3.3.2. Energiatermelő rendszerek: megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló autonóm energiaellátás biztosításának támogatását

TOP 3.2. - A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújulóenergia-felhasználás támogatása Hőtechnikai adottság javítása, hőveszteségek csökkentése: utólagos külső hőszigetelés; nyílászáró csere; épületgépészeti korszerűsítések Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz (HMV) rendszerének korszerűsítése: hőtermelő berendezések cseréje meglévő központi hűtési és légkondicionáló rendszerek korszerűsítése napkollektorok telepítése és hőközlő rendszerre kötése napelemes PV rendszer kialakítása saját villamosenergia-igény kielégítése céljából villamos- valamint gázmotoros hajtású, ill. abszorpciós hőszivattyús rendszerek telepítése központi fűtőműre való csatlakozás megteremtése ill. meglévő hőfogadó felújítása III. Épületek üzemeltetéséhez kapcsolódó kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése IV. Önkormányzat által vezérelt, autonóm energiaellátás biztosító fűtőművek létrehozása vagy korszerűsítése megújuló energiaforrás használatával fosszilis tüzelőanyagot használó fűtőművek átállítása biomassza–alapú hőenergiatermelésre, új biomassza-fűtőművek létrehozása fosszilis tüzelőanyagot használó fűtőművek átállítása geotermális energiára, meglévő geotermális energiahasználat bővítése, kaszkád rendszerű hőenergia termelés, villamosenergia-termelés kialakítása V. Önkormányzati Fenntartható Energia Akcióprogramok (SEAP) elkészítésének támogatása.

Magyarország primerenergia-felhasználásának várható alakulása Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

Forrás: Energia Központ Kht. 2012 Megnevezés Ipar Kommunális szektor Lakosság Mezőgazdaság Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye 38 438 5 099 13 820 1 354 58 711 Heves megye 2 479 2 406 7 103 832 12 820 Nógrád megye 1 604 1 598 4 013 245 7 460 42 521 9 103 24 936 2 431 78 991 Észak-magyarországi régió és megyéi – összes energia felhasználás szektorok szerint, 2007 (TJ) Forrás: Energia Központ Kht. 2012

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2 649 8 888 20 963 90 080 787 1 655 511 Megnevezés Egyéb Folyékony Földgáz Hőenergia Pb-gáz Szilárd Tüzifa Villamosenergia Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2 649 8 888 20 963 90 080 787 1 655 511 14 178 58 711 Heves megye 394 7 527 985 587 230 422 2 675 12 820 Nógrád megye 190 4 407 268 75 142 355 2 023 7 460 9 472 32 897 10 333 1 449 2 027 1 288 18 876 78 911 Összes energia felhasználás energiahordozó szerint, Észak-magyarországi régió és megyéi, 2007 (TJ) Forrás: Energia Központ Kht. 2012

Megújuló energia hasznosítás helyzete a településeken (Heves megye) Forrás: Dr. Gergely Sándor

CO2 kibocsátás számítása Forrás: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.

Forrás: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. CO2 emissziós faktorok Forrás: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.

100 %-ban faapríték tüzelés 3 MW-hoz szükséges faapríték-mennyiség Megnevezés Termőhely Mértékegység jó közepes rossz 100 %-ban faapríték tüzelés 3 MW-hoz szükséges faapríték-mennyiség 3 345 atro tonna/év Átlagos energetikai faültetvény-hozam 8 6 4 atro t/ha/év Vágásforduló energetikai faültetvénynél 2 év Két fágásforduló hozama energetikai faültetvényen 16 12 t/ha/2 év 3 MW-hoz szükséges terület vágásforulónként 209,03 278,71 418,06 ha A folyamatos üzemeléshez szükséges terület egy helyszínen energetikai faültetvényből 557,42 836,13 50 %-ban faapríték-, 50 %-bangabonaszalma-tüzelés 1 672 3 MW-hoz szükséges szalma-mennyiség 2 074 tonna/év Átlagos gabonaszalma-hozam 3 t/ha/év Egy fágásforduló hozama energetikai faültetvényen 3 MW-hoz szükséges terület vágásforulónként energetikai faültetvénynél 52,26 69,68 104,52 3 MW-hoz szükséges terület vágásforulónként gabonaszalmánál 518,4 691,2 1 036,80 139,35 A folyamatos üzemeléshez szükséges terület egy helyszínen energetikai gabonatarlóból 3 MW-os kistérségi/települési fűtőművek kalkulációi Forrás: Dr. Gergely Sándor

(Ezer m3 friss vágású fa kb. 550 tonnának felel meg.) Az Egererdő Zrt. választék-összetétele Forrás: Egererdő Zrt

Fűtött terület (m2) Fogyasztás/fűtési szezon (MJ) Földgázfelhasználás/fűtési szezon (m3) Bruttó fogy. Ár 121 Ft/m3 (eFt) Fogyasztás fa és szalma fűtőanyagból/fűtési szezon (t) Bruttó kiker ár (Ft/t) Fűtési költség fa és szalma fűtőanyaggal (eFt) Megtakarítás/fűtési szezon (eFt) Megtakarítás/fűtési szezon (%) Fűtőérték (MJ/kg) Logisztikai központ nélküli tároló létesítés költsége (évi tárolással) (eFt) Logisztikai központtal rendelkezők tároló létesítés költsége (havi tárolással) (eFt) Megtérülési idő logisztikai központ nélkül (év) Megtérülési idő logisztikai központtal (év) 100 99 000 2 912 352 Szőlővegyige, gyümölcsfa-nyesedék 7 18 750 124 229 65 15 550 92 4,2 2,2 Faapríték 6 22 500 18 458 76 3,8 2,1 Szalma 10 8 750 87 266 75 825   4,6 Fapellet vagy brikett 60 000 330 22 38 28,5 20 Kazánteljesítmény (kW) 14 Kazán ár (eFt) 314 Kazán beépítési költség (eFt) 94 A 65%-os megtakarítás szezonként 5,58 t CO2 kibocsátás-csökkenést eredményez. Hőszigeteletlen hagyományos önkormányzati intézményi épület, 250 kWh/m2/év (100m2) Forrás: Dr. Gergely Sándor

Fűtött terület (m2) Fogyasztás/fűtési szezon (MJ) Földgázfelhasználás/fűtési szezon (m3) Bruttó fogy. Ár 121 Ft/m3 (eFt) Fogyasztás fa és szalma fűtőanyagból/fűtési szezon (t) Bruttó kiker ár (Ft/t) Fűtési költség fa és szalma fűtőanyaggal (eFt) Megtakarítás/fűtési szezon (eFt) Megtakarítás/fűtési szezon (%) Fűtőérték (MJ/kg) Logisztikai központ nélküli tároló létesítés költsége (évi tárolással) (eFt) Logisztikai központtal rendelkezők tároló létesítés költsége (havi tárolással) (eFt) Megtérülési idő logisztikai központ nélkül (év) Megtérülési idő logisztikai központtal (év) 100 73 260 2 155 261 Szőlővegyige, gyümölcsfa-nyesedék 5 18 750 92 169 65 15 68 17 2,2 1,9 Faapríték 4 22 500 18 57 14 2,1 Szalma 7 8 750 64 197 75 10 102   Fapellet vagy brikett 60 000 244 6 28 20,0 18,7 Kazánteljesítmény (kW) Kazán ár (eFt) 232 Kazán beépítési költség (eFt) 70 Utólagos hőszigetelés költsége (eFt) 1 300 A 65%-os megtakarítás szezonként 4,13 t CO2 kibocsátás-csökkenést eredményez. Utólagosan hőszigetelt hagyományos önkormányzati intézményi épület, 185 kWh/m2/év (100m2) Forrás: Dr. Gergely Sándor

Projektek összköltsége (mFt) Heves megye 2007-2013 Operatív program Projektek összköltsége (mFt) Projektek száma (db) ÉMOP 7 274,3 18 KEOP 2 469,4 55 A 2007-2013 időszakban Heves megyében megvalósult ÉMOP és KEOP projektek összköltsége és darabszáma

Energetikai jellegű pályázati konstrukciók KEOP 4.2.0/A/11 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.1.0 Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból KEOP 4.4.0/11 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenegia-, valamint biometán-termelés KEOP 4.9.0/11 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva KEOP 4.10.0/A (és B)/12 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/E/12 Egyházi jogi személyek épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban ÉMOP-3.1.1.-12-Szociális célú városrehabilitáció ÉMOP-3.1.1/B-12-Lakhatási integrációt modellező szociális célú településrehabilitációs kísérleti projektek megvalósítása három régióban ÉMOP-2007-3.1.2./A/2F-2f-Észak-Magyarországi Operatív Program Funkcióbővítő településrehabilitáció ÉMOP-3.1.2/E-11-Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken ÉMOP-2007-3.1.3-Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés

Projekt száma Projekt összköltsége (Ft) Támogatás összege (Ft) A beruházás összege járulékos költségek nélkül Aggregált kumulált tervérték (GJ) ÉMOP-3.1.1/B-2f-2010-0001 467 372 718 397 266 810 350 529 539 ÉMOP-3.1.1-12-2013-0005 315 933 329 236 949 997 0,3 ÉMOP-3.1.1-12-2013-0007 399 999 998 299 999 999 1 829 ÉMOP-3.1.1-12-2013-0013 424 900 710 318 675 533 3 470 ÉMOP-3.1.2/A-2f-2009-0005 926 141 542 740 913 234 694 606 157 19,4 ÉMOP-3.1.2/A-2f-2010-0002 1 066 863 269 800 147 452 110 ÉMOP-3.1.2/C-09-2f-2011-0001 5 256 477 616 3 994 922 988 3 942 358 212 10 ÉMOP-3.1.2/E-11-2011-0002 77 545 342 73 668 075 61 260 820 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0007 102 105 776 97 000 487 75 047 745 123,6 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0021 81 689 915 77 605 419 60 042 088 59,9 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0024 61 237 893 58 175 998 45 009 851 112 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0045 82 922 898 78 776 753 60 948 330 30,6 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0073 77 383 575 73 514 396 56 876 928 19 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0115 52 519 895 49 893 900 38 602 123 210 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0135 54 988 421 52 239 000 40 416 489 9,5 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0182 63 477 937 60 304 040 46 656 284 18,9 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0194 98 912 512 93 966 791 72 700 696 54 ÉMOP-3.1.3-11-2012-0227 99 918 588 94 922 659 73 440 162 0,6 Összesen 9 710 391 934 7 884 152 039 7 274 268 403 6076,8 A 6 076,8 GJ energia-megtakarítás 342,7 t CO2 kibocsátás-csökkenést eredményez. Heves megyében megvalósult energetikai fejlesztéseket tartalmazó ÉMOP projektek adatai

Pályázott beruházás megnevezése Támogatási összeg Ft Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [t/év] Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése [GJ/év] Évenkénti egy tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátás eléréséhez szükséges forrás (Ft) biomassza tüzelésű kazánház létesítése 200 795 613 121,27 1 322,79 1 655 773 191 193 823 176,25 2 339,33 1 084 788 130 562 924 98,29 788,83 1 328 344 98 989 432 73,37 919,62 1 349 181 Összesen 621 541 792 469,18 5 370,57 Átlag: 1 354 522 Biomassza tüzelésű kazánház telepítését eredményező projektek adatai (KEOP 4.10.0/B/12 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal)

napelemes rendszer telepítése 49 286 160 46 100 21 1 789 543 8 521 633 Pályázott beruházás megnevezése Támogatási összeg Ft Napelemek összteljesítménye termelt energia (Kwh/év) A beruházás következtében az éves energiafogyasztás várható megtakarítása (%) Éves villamosenergia megtakarítás (Ft) Villamosenergia éves felhasználásának költsége számlák alapján a pályázat beadásakor a beruházás előtti három év átlaga alapján (Ft) Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése [t/év] Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése [GJ/év] napelemes rendszer telepítése 49 286 160 46 100 21 1 789 543 8 521 633 43,09 165,96 43 220 58 2 014 845 3 473 870 80,64 49 182 020 45 700 28 2 496 094 8 914 623 45,24 174,24 48 991 520 43 700 17 2 029 044 11 935 554 41 157,32 48 400 50 1 979 744 3 959 487 41 122 600 39 900 32 1 541 257 4 816 429 37,3 143,64 29 010 610 27 800 19 1 150 631 6 055 952 25,99 100.08 Összesen 315 870 590 294 820 Átlag: 32 13 001 158 47 677 548 259 896 Napelemes rendszerek telepítését eredményező projektek adatai (KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal)

Magyarország legnagyobb önkormányzati fotovoltaikus rendszere (Újbuda): A napelemek három önálló rendszert alkotnak. Beruházás összköltsége 140 millió Ft (rendszerenként: 26,6, 31,58 és 75,6 millió Ft) Az első rendszert önerőből, a másodikat 47%-os támogatással (KMOP), a harmadikat 45%-os támogatással (KMOP) sikerült megvalósítani 90 kW teljesítmény Három önkormányzati iroda épület éves energiaigényének közel 10%-át biztosítja Évente 110 t CO2-kibocsátást takarít meg Karbantartás: évente kétszer antisztatikus folyadékkal lemossák a napelemek felületét (rárakódott porréteg körülbelül 2%-os teljesítménycsökkenést okozhat)

Infrastruktúrafejlesztés az Eötvös József Középiskolában (ÉMOP-4.3.1, Heves) Támogatás összege: 100.000.000 HUF Megvalósulás ideje: 2011.02.01-2011.10.21. Beruházás keretében megvalósult: homlokzati szigetelés (tégla falaknál 15 cm, beton falaknál 10 cm szigetelés) nyílászárócsere Beruházás eredménye: az energiafelhasználás nem csökkent, azonban a korábbi 17 oC helyett 22-23 oC van az épületben az így kialakult környezet alkalmasabb a megfelelő feladatellátásra. a beruházás cca. 30% energia megtakarítást jelent(ene)

Energetikai fejlesztés az Eötvös József Református Oktatási Központban (KEOP-4.10.0, Heves) Projektelem megnevezése Projektköltség (Ft) Energiahatékonyság növelés révén éves primer energiahordozó mennyisége (GJ/év) Energiaköltség korszerűsítés előtt (Ft/év) Energiaköltség korszerűsítés után (Ft/év) Energiaköltség megtakarítás (Ft/év) Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év) Megújuló energiahordozó felhasználás növekedés (GJ/év) Tornaterem korszerűsítése 28 664 667 185,77 3 787 612 3 090 618 696 994 (18,4%) 12,18 16 Tanműhely korszerűsítése 15 769 570 783,1 4 620 626 1 682 421 2 938 205 (63,6%) 51,36 2 Szakoktató korszerűsítése 8 926 860 230,69 1 661 687 796 138 865 549 (52,1%) 15,13 Összesen 53 361 097 1 199,56 10 069 925 5 569 177 4 500 748 (55,3%) 78,67 20

Projektgyűjtés adatai Önkormányzatok épületenergetikai projektjei: Projektek száma: 183 db Minimum projektnagyság: 5 000 000 Ft Maximum projektnagyság: 5 000 000 000 Ft Átlagos projektnagyság: 150 507 100 Ft Projektek összköltsége: 27 542 800 000 Ft Kiserőmű létesítése: Projektek száma: 33 db Minimum projektnagyság: 3 000 000 Ft Maximum projektnagyság: 35 000 000 000 Ft Átlagos projektnagyság: 1 512 000 000 Ft Projektek összköltsége: 59 908 000 000 Ft

Összegzés 1 tonna CO2 kibocsátás-csökkenés eléréséhez szükséges forrás: Napelemes beruházásoknál: 1,22 M Ft Biomasszát hasznosító beruházások: 1,35 M Ft Hőtechnikai adottságokat javító projekt: 2,35 M Ft Komplex energetikai beruházás: 1,47 M Ft TOP 3. prioritás várható forrása Heves megyében: 5300 M Ft A rendelkezésre álló forrásból cca. 4 100 t/év CO2 kibocsátás-csökkenés érhető el.

Köszönöm a figyelmet!