Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely
Kereskedelemtan 3. A globalizáció
A globalizáció fogalma Mit jelent?
De mi is a globalizáció? Nehéz meghatározni, mivel nem „konkrét tárgyra” utal, hanem a „társadalmi változás egy interpretációjára”, ami „politikai, gazdasági és kulturális változásokat” jelent Támogatói idealisztikus előnyeivel definiálják (dereguláció, szabadkereskedelem, stb.), ellenzői pedig következményeivel határozzák meg
„Milyen jó a globalizáció!” „A globalizáció nem politikai választás kérdése, hanem tény!” „… visszafordíthatatlan és nem lehet neki ellenállni!”
Néhány tény: A világ 100 legnagyobb gazdasága közül ma 42 nagyvállalat és 58 nemzetállam A General Motors és a Ford együttes éves árbevétele nagyobb, mint Afrika szaharától délre elhelyezkedő részéé Minden alapvető mezőgazdasági terméket (pl. kávé, gyapot) hat vagy annál kevesebb vállalat kontrollál globálisan 1950 óta 11-szeresére növekedett a világkereskedelem, mégis nő a szegények és gazdagok közötti szakadék. A világ 225 leggazdagabb emberének összvagyona nagyobb, mint 2,5 milliárd ember éves jövedelme A nagyvállalatok gyakorlatilag monopóliummá váltak, jónéhány közülük nagyobb és erősebb, mint a nemzetállamok. „Milyen rossz a globalizáció!”
Mottó Ha az általad megvásárolt ruha és cipő szinte mindegyike ázsiai országokban készül (a márkás nyugat-európai is), ha a járgányod, a lakásod berendezése és a használati tárgyaid többsége is külföldi, ha a háztartási-testápolási szerek és az élelmiszeripari termékek között egyre több érkezik külföldről, akkor miért tartod természetesnek, sőt várod el, hogy Te és a rokonaid a legközelebbi álláskeresés alkalmával Magyarországon találjanak állást? „drót”, IGEN, december, Idő szám
Trendek
Kis- kereskedők piaci súlya Magyar- országon Forrás: GfK Hungária ConsumerScan
USA: GDP és szegények 2004: md USD (114 X) 1929: 103 md USD forrás: U.S. Department of Commerce 1959: 18,5% 2004: 10,2%
Világnépesség Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001
A világ népességének növekedése Évek Évente ennyivel vagyunk többen Oroszország Forrás: Dennis Meadows, 2005
A világkereskedelem növekedése
Jó!
Öko-…
Egyenlőtlenség A világ népességének fele – közel hárommilliárd ember napi két USA-dollárnál kevesebből él. A fejlett nemzetek lakosságának 20%-a fogyasztja el a világ javainak 88%-át. A 48 legszegényebb nemzet (azaz a világ országainak egynegyede) GDP-je kevesebb, mint a világ három leggazdagabb emberének összesített vagyona. A fejlődő világ ma minden, támogatásként kapott USA- dollár után 13 dollárt költ az adósságok törlesztésére. Európa és Észak-Amerika 50 leggazdagabb embere együttesen ugyanakkora jövedelemmel bír, mint 2,7 milliárdnyi szegény. Forrás: Az Európai szegénység ellenes hálózat hírlevele, nov.-dec. /
100 legnagyobb gazdaság Európai Unió Amerikai Egyesült Államok Japán Németország Kína Nagy-Britannia Franciaország Írország Olaszország Kanada Spanyolország Dél-Korea Brazília India Mexikó Oroszország Ausztrália Hollandia Belgium Svájc Törökország Svédország Tajvan Szaúd-Arábia Ausztria Lengyelország Norvégia Wal-Mart Stores BP Indonézia Royal Dutch/Shell Group ExxonMobil Dánia Dél-afrikai Köztársaság Görögország Irán Finnország General Motors DaimlerChrysler Portugália Argentína Hongkong, (Kína) Ford Motor Thaiföld Toyota Motor General Electric ChevronTexaco Arab Emírségek Venezuela Total Malajzia Csehország Izrael Kolumbia ConocoPhillips Pakisztán Szingapúr Chile Allianz Worldwide Magyarország Új-Zéland Citigroup Nippon Tel & Tel Algéria Nigéria Románia AXA Group Fülöp-szigetek IBM American Intl Group Siemens Group Egyiptom ING Group Carrefour Group Hewlett-Packard Ukrajna ENI Peru Honda Motor Kuvait Berkshire Hathaway Generali Group Home Depot Verizon Commun Nissan Motor Nestlé Deutsche Telekom Bank of America Aviva France Telecom Altria Group Crédit Agricole HSBC Group Fortis UBS Banglades Credit Suisse Group Zurich Financial Services Kazahsztán Renault Group55 240
Szomália 600 $ 228. Albánia 5700 $ 125. Magyaro $ 63. Ausztria $ 13.
Népességrobbanás? Az adatok forrásai: U.S. Census Bureau, WTO, IMF és Maddison [2003]
Hogyan tovább? Mi a reális álomállásuk? Mik a lehetséges jövők?
3 forgatókönyv 1.Katasztrófa-forgatókönyv 2. Növekedés (globalizáció) 3. Fejlődés (lokalizáció)
1. Katasztrófák Most elhisszük Tudományosan bizonyított Kellő figyelmet kap Drága mulatság (Római Klub jelentés) El akarjuk kerülni De a problémát tüneti szinten kezeljük Rosszul vagyunk optimisták
2. Globális (környezetbarát) gazdasági növekedés Csakis a technikai fejlődésbe vetett hit CO 2 elnyeletés Bioetanol Szélerőművek Hibrid autók … Csakis nemzetközi megállapodások által kissé módosított piaci logika Környezettudatosság legyen divat és üzlet A növekedés szent tehén
1.Élelmiszer önrendelkezés és helyi energiaellátás 2.Valóban Felelős Vállalatok minél nagyobb számban 3.Néhány kiváló és stabilizált nemzetközi vállalat 3. Helyi (környezetbarát) gazdasági fejlődés
Hamis ígéret!