A magyarországi németek betelepítése a 18 A magyarországi németek betelepítése a 18. században az újhartyáni svábok példáján keresztül

Bevezető Előadás célja: Újhartyán lakosainak többsége 1764-1852 között német ajkú családokból állt, akik nem közvetlenül német földről érkeztek ide, hanem más településekről továbbvándorolva telepedtek itt le.

Betelepítések: Kb. 1000 éve élnek németek a Kárpát-medencében Szent István, II. Géza, IV. Béla (németek, erdélyi, szepességi szászok) Török kiűzés ---> elnéptelenedett ország elmaradott ipar, mezőgazdaság 1720.: 3-4 millió fő

Etnikai viszonyok átrendeződése a 18. sz. -ban: 1 Etnikai viszonyok átrendeződése a 18. sz.-ban: 1. belső vándorlás (északról magyar és szlovák migráció) 2. szervezett telepítés 3. magántelepítés ( Prinz Eugen, gr. Károlyi Sándor) 4.bevándorlás (román parasztok, pásztorok, ruszinok) Benépesítés okai: gazdasági katonai vallási mezőgazdasági Három szakasz: 1. III. Károly idején 1722-26 2. Mária Terézia ideje 1756-63 1763-73; 1768-71 3. II. József ideje 1782-87

Településterületek: Dunántúli-khgy.: Bakony, Vértes, Budai hegység, Veszprém, Buda, Vác, Esztergom Dunántúl dk-i része: Tolna, Baranya, Somogy (Schwäbische Türkei) Kelet- Mo.: Szatmár megye (Szatmár, Nagykároly) Szlavónia, Szerémség (Eszék) Bácska (Újvidék) Bánát (Temesvár) Módosult etnikai térkép 15. sz.: 4-4,5 mill. fő → 80-85% magyar 18. sz.: 9,2 mill. fő → 40-45%

Kedvezmények: vámmentesség ingyenes telek- és lakóhely biztosítása adómentesség (3-3 év) építőanyag szállítása az államkincstár pénzén szabad kereskedelem kamara költségén papi kúriák építése kézműveseknek 15 évi adómentesség

Nyelvjárások (elnevezések): Heidebauerek: Mosoni-síkság Ponichterek, heáncok: Sopron vidéke (délbajor dialektus) Stiffolerek: Baranya-megye Cipszerek: Észak-Mo. Szászok: Erdély Nagybörzsöny: déli bajor nyelvjárás Budai-hegyvidék: dunai bajor nyelvjárás Cserhát (Szendehely, Berkenye): keleti frank nyj.

Magyar-német kapcsolatok: Kereszténység elterjesztése (szerzetesek, lovagok) Feudális viszonyok elterjesztése Magyar-német házasságok (pl.: I. István-Gizella) Jelentős kézművesek- kereskedők Sváb népdal a Dunáról (a Duna a tengerbe Folyik c. ) 

A magyarok megítélése a németekről: Pesti német színház -> (1812-49) Magyarok csak svábok- nak nevezik őket Változó megítélés Inkább „pozitív” irányba néztek rájuk szorgalmas, mértéktartó, kötelességtudó, kitartó

Német gasztronómia Magyarországon (átvett ételek): Csirke paprikás (Paprikahuhn) Töltött paprika (Gefüllter pfeffer) Lecsó (Letscho) Kolbász,virsli (Wurst,Frankfurter) Galuska (Nudel)

Sváb vályogház

Sváb konyha

Sváb szoba

Ulmer Schachtel A német bevándorlók többségében Németország déli részéröl tutajokkal érkeztek a Dunán. Kiindulópontjuk Ulm, Günzburg és Regensburg volt.    Az általuk használt 150-200 személyes tutajokat ill. fahajókat tréfásan „Schwaben-Zille” (sváb tehercsónak) vagy „Ulmer Schachtel” (ulmi skatulya)  névvel illették. A tutajok Domboriba, Tolna melett kötöttek ki, az akkor még szabályozatlan Dunán. Az utazás Ulmtól Tolnáig kb. 15 napot vett igénybe.  A német bevándorlókat manapság is „Donauschwaben” (dunai svábok) névvel említik.

Újhartyán Középkor: Hark → Harquian, Harkyan Hartyáni Márton – Hartyáni János 1644 ┼ első említés: 1276. 05. 20. Pusztahartyán tulajdonosok: Babai István, Beretvás János, gr. Rádai Pál, gr. Grassalkovich Antal

Új-Hartyán megszületése Újjátelepülés → ellentmondásos források: Örkényi Ferenczy József (1844): ‘svábok, tótok’ Galgóczy Károly (1876): ‘magyarok, németek, tótok’ ╚ telepítés: gr. Grassalkovich Antal 1772 dr. Borovszky Samu: gr. Grassalkovich Antal 1772 sári plébánia anyakönyve: „1718. 10. 22. Anna Jurászek, 50 éves ex Hartyán”

I. Grassalkovich Antal telepítései család: horvát nemesi, bárói, grófi rang gödöllői kastély+uradalom Neoacquistica Comissio Újhartyán telepítése 1764. telepítési szerződés: 1764. 02. 20. politikai község: 1772. katolikus templom: 1776. ╚ önálló anyakönyvvezetés: 1779.

Érkezések bizonyítása Telepítési szerződés 40 házhely+föld+rét 1 évi adómentesség kocsma évi 12 forint a gödöllői uradalmi kasszába Érkezések bizonyítása Johannes Neumayer - Anton Wirth kutatásai → környező falvakból = „leánytelepülés”, „másodlagos település” ╚ Dunaharaszti, Soroksár, Taksony, Vecsés, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ceglédbercel, Kakucs, Hernád, Örkény

Újhartyáni német családok eredete Arbeitskreis Donauschwäbischer Familienforscher – Dunamenti Svábok Családfakutató Egyesülete → a jelentősebb alapító családok honnan – hová – mikor telepednek le Újhartyánban telepesek első név szerinti összeírása: 1828. korábbi források: anyakönyvek, J. N.: Ortsfamilienbuch c. tanulmánya

Nemzetiségi adatok 1941-2001 között 1949-es adatokra a németek kitelepítése és a lakosságcsere (szlovákok) voltak hatással

2001-ben a kulturális értékekről, hagyományokról összesen 0-14 15-39 40-59 60-X horvát 19 687 1 870 5 886 6 769 5 162 német 88 209 8 209 25 339 29 895 24 766 szerb 5 279 496 2 032 1 557 1 194 szlovák 26 631 2 522 6 549 8 734 8 826 szlovén 3 429 292 972 1 210 955 A kulturális értékekhez, hagyományokhoz sokkal többen kötődnek, mint ahány bevallást tettek a nemzetiségre.

Vége