MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A posztszovjet térség integrációs dilemmái - gazdasági megközelítésben Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES FÁK vagy nem FÁK? integráció - dezintegráció Célok 1991 decemberében és 1993-ban –gazdasági egység megőrzése, keretek az új integráció felépítéséhez –vagy a válás (gazdasági) szelíddé tétele? eredetileg: integációs és dezintegrációs célok egyaránt ma: FÁK temetése a dezintegrációs tendenciák miatt - “CIS” vagy “NIS” FÁK- mint országegyüttes

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 1. A FÁK-gazdaságok integráltságának mérhető területei –külkereskedelem –kölcsönös tőkebefektetések 2. Integrációs kezdeményezések, integrációk

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Dezintegráció a külkereskedelem tükrében Spontán hatások +tudatos külgazdasági orientációváltás a térségen belüli kereskedelem hirtelen és drasztikus mértékű leépülése országspecifikumok (Oroszország Belorusszia, Kirgizisztán )

A FÁK-országcsoport aránya az egyes FÁK- országok exportjában (%) 1995-ben és 2006-ban

A FÁK-országcsoport aránya az egyes FÁK- országok importjában (%) 1995-ben és 2006-ban

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A FÁK-on belüli kereskedelem hanyatlásának főbb okai új külgazdasági prioritások, reorientáció hosszú távú - tartós és mély recessziók közép távú - szerkezetváltásokkal létrejövő szerkezeti közeledés - kompetitív jelleg erősödése rövid távú - politikai motivációk (termékháborúk) rövid távú - technikai jellegű okok: a VAT újfajta elszámolási rendszere

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A FÁK-on belüli kereskedelem jellemzői ma Szerkezeti degradáció - ! De még mindig fontos levezető funkció máshol versenyképtelen termékek számára (pl. gépipari termékek, élelmiszerek) erősödő szerkezeti kompetitivitás + öröklött szerkezeti komplementaritás (jelentős ágazatközi kereskedelem: pl. energetika, kohászat) Oroszország kivételével mindenhol folyamatosan romló kereskedelmi mérleg-helyzet, mindenhol passzívum! A dinamikákban és szerkezeti változásokban jelentős szerepet játszanak a FÁK-on belül is növekvő energiaárak Meglepő FÁK-on belüli áralakulás (általában FÁK-on kívülivel egy szinten lévő árak, egyes esetekben viszont 4-5-szörös belső árak! Kivétel eddig: orosz szénhidrogének árai) Az egész FÁK-on belüli kereskedelmet áthatja az “orosz kérdés” (dominancia, energetika túlsúlya, mérlegproblémák)

Oroszország részesedése az egyes FÁK- országok teljes exportjából

Oroszország részesedése az egyes FÁK- országok teljes importjából

A FÁK-on belüli kereskedelem mérlege az egyes FÁK-országokban, millió USD ( )

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Integráció-dezintegráció a kölcsönös tőkebefektetések tükrében felfutásuk a kétezres évek új jelensége statisztikailag nehezen megragadható folyamatok –hiányos vagy megbízhatatlan adatok –orosz és ukrán statisztikák elérhetők, de nem kellően informatívak ágazati-vállalati megközelítésű FDI-vizsgálódások (pl. finn Liuhto, orosz Libman, World Investment Report) orosz dominancia, de ukrán, kazah, belorusz, kirgiz és azeri befektetők megjelenése is

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az orosz tőkebefektetések jellemzői a FÁK- térségben Az egész KKE-régió legnagyobb befektetői orosz külföldet célzó befektetésekben földrajzi szerkezetváltás a kétezres években a FÁK-térség felértékelődésével határozott, de oldódó ágazati specifikumok (energetika, kohászati ágazatok, újabban telekommunikáció) rejtőzködő magatartás a FÁK-térségben is jellemző (“round-tripping” jelenség) - orosz tőke jelenlétének valós méretei nem ismertek rejtőzködés mögött politikai és gazdasági motivációk is néhány orosz bázisú TNC-hez kötődően megvalósuló befektetések (Gazprom, Lukoil, EESZ)

Éves orosz tőkebefektetések a FÁK-országokban ( ), millió USD

FÁK-országokból érkező éves tőkebefektetések Oroszországban ( ), millió USD

FÁK-on belüli integrációs célkitűzések A. orosz részvétellel és kezdeményezéssel

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A FÁK-on belüli A. típusú integrációs célkitűzések jellemzői nagy célkitűzések - szerény eredmények, sok- sok vita, sok-sok ellenérdekeltség, kevés kompromisszumkészség (alig történt előrelépés kilencvenes évek 2. fele óta) “papírintegrációk” Európai Unió mint integrációs minta orosz dominancia Oroszország oldalán gazdasági mellett politikai motiváltság is, ellensúlyt képezni egy új gazdasági erőközpont kiépítésével

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Miért lényeges az EGT4? Európából nézve az! 4 legerősebb FÁK-gazdaság (egyesített FÁK GDP kb. 90%-a!, 230 milliós hatalmas piac) már majdnem képes Oroszország ellensúlyát biztosítani belülről is Ukrajna részvétele valós szoros gazdasági kapcsolódásokat fog össze új típusú: a hangsúly a szervezetről átkerült a funkcionalitásra aláírt megállapodások jogilag kötő (“binding”) erejűek! a meglévő szoros vállalati kapcsolódások felismerése, üzleti körök bevonása

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 1. Az EGT problémái? Tagok eltérő víziói ( a három ország Oroszországgal való bilaterális gazdasági kapcsolatrendszer problémáinak megoldását keresi a multilaterális keretek között) –Ukrajna: kivételmentes szabadkereskedelem ( szabad piacra jutás Oroszországban) –Belorusszia: közös energetikai térség (orosz belföldi árakhoz szelídülő energiaárak ) + vámunió –Kazahsztán: “közös közlekedési térség” ( vasúti szállítás tarifáinak orosz belföldi árakhoz való igazítása) + közös piac típusú

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 2. Az EGT problémái? Ukrán részvétel problémás és korlátozott –A klasszikus építkezés ( Balassa-féle stádiumok ) problémás Ukrajna miatt ( nemzetek feletti szervek elutasítása ) - nagyobb rugalmasságra lenne szükség az eredeti elképzelés megvalósítása során –ne tovább mint szabadkereskedelem (WTO- problémák) –EGT3? –Egyeztethető-e a tagok más integrációs célkitűzéseivel?

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES B. Az Oroszország nékül alakult integrációs kezdeményezések 1. Közép-ázsiai együttműködés ( felhígult, Oroszország gyakorlatilag részesévé vált ) –eredeti célok: közös piac típusú integráció 2. GUAM –eredeti gazdasági célok: szabadkereskedelem+közös energetikai projektek –mára: FÁK-on kívülre nyitás céljuk a FÁK-on belüli orosz hegemónia megtörése, ellensúly kialakítása több ország összefogásával politikailag motiváltak gazdaságilag kevésbé állják meg a helyüket, a résztvevők gazdasági kapcsolódásai nem elég erősek (kivétel energetiai érdekek?)

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Következtetések állami szintű, felülről vezérelt integrációk nem igazán életképesek kudarcok főbb okai –túlzó célkitűzések –nemzetek feletti jelleg, szuverenitás problémái (Ukrajna,Belorusszia) –nemzetközi környezeti hatások figyelmen kívül hagyása (pl. EU vonzereje, USA, Kína hatása stb) ! alulról, üzleti szférából jövő integrációs kezdeményezések erősödnek,a feladat ezek számára megfelelő kereteket biztosítani (!de EGT4 indokolt) ! megteremteni a párhuzamos integrálódás lehetőségét - együttműködni az EU-val!

Köszönöm a figyelmet!