Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető A MAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE XXI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Hódmezővásárhely, 2014. október 13.

1) Nemzetközi és hazai helyzetkép

Az európai villamosenergia-termelés alakulása 2010-2013. Az európai villamosenergia-felhasználásban és termelésben csak a megújulók mértéke nőtt 2010 óta (2013-ban közel 15%), miközben a fosszilis és kisebb mértékben a nukleáris termelés visszaszorult. Forrás: ENTSO-E database

Évről évre dinamikusan nő Európában a nemzetközi villamosenergia-forgalom Forrás: ENTSO-E Statistical Yearbook 2011.

A német áramtermelés szerkezete 2012-ben Németország 2012-ben annak ellenére tudta növelni áramexportját, hogy 2011-ben atomerőművei részleges bezárásáról döntött.

Erőművek leállítása és építése – három helyen GW építés építés leállítás leállítás építés leállítás USA EU-28 Kína Forrás: IEA 2013, idézi Stróbl

Egy technológiai forradalom – amiből Magyarország (egyelőre?) kimaradt 2011-ben a megújuló villamosenergia-termelésbe történő befektetések 17%-kal növekedve 257 milliárd dollárra nőttek 2008 óta a megújuló energia szektorba történő befektetések minden évben meghaladták a fosszilis szektorba irányuló új befektetéseket; 2011-ben az újonnan létrejövő globális villamosenergia-termelő kapacitások 44%-a, az új erőművi termelés 31%-a megújuló alapú A megújuló energiák 2020-ra az EU teljes energiaigényének 20%-át fedezhetik. EU Net capacity increase between 2000 and 2010

A technológiai fejlődés hatása az fotovillamos (PV) beruházási költségekre

A napelemek várható kereskedelmi megtérülése (grid parity) Európában 2016-ban (árnyékolt terület) Forrás: Ruggero Schleicher-Tappese, 2012

Egy indikátor a technológiák eltérő innovációs hátteréhez – a bejelentett szabadalmi oltalmi igények változása Forrás: OECD Environment Working Paper No.45 2012

Az IEA előrejelzése a villamosenergia-termelés várható megoszlásáról technológiák szerint Forrás: IEA World Energy Outlook 2013 Az OECD országokon belül a megújuló technológiákon és a gázon kívül az IEA előrejelzése szerint a többi technológia csökken vagy legfeljebb szinten marad a következő évtizedekben.

A Top-down megközelítéstől az együttműködő rendszerszemléletig Forrás: Ruggero Schleicher-Tappeser, 2012

Forrás: CEN-CENELEC-ETSI Smart Meters Coordination Group 2013.

Külső kihívások – EU szándék az okos mérés bevezetésére az energiaszektorban Európai Parlament és a Tanács 2006/32. irányelvének 13. cikke: („Metering and informative billing of energy consumption”) foglalkozik az energiamérésekkel szembeni elvárásokkal. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább az alábbi információk eljussanak a fogyasztókhoz: Az aktuális ár (pl. kWh /Ft) és a pillanatnyi fogyasztás Grafikus formában ugyanolyan típusú nap fogyasztásának összehasonlítása, előző évi görbével. Összehasonlítás lehetősége egy szabványos terhelési görbével. Kapcsolati információk a szolgáltatók / kereskedők ügyfélirodáihoz. Európai Parlament és a Tanács 2009/73. irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról Lehetővé kell tenni, hogy az intelligens mérési rendszerek bevezetése gazdasági értékelésen alapuljon. [Peambulum (52)] A tagállamok biztosítják az intelligens mérési rendszerek bevezetését (piac, költségek, gazdasági ésszerűség figyelembevételével). A bevezetés ütemtervéhez értékelést készítenek legkésőbb 2012. szeptember 3-ig. A konkrét ütemtervről az értékelés alapján döntenek. [1. Melléklet]

A korai előkészítés ellenére Magyarországot mostanra a „lemaradók” közé sorolják az okos mérés területén Forrás: European Smart Metering Landscape Report 2012.

Paradigmák csatája: ha a megújuló részarány 50% fölé kerül, nincs „békés egymás mellett élés” a zsinórtermelő kapacitásokkal - nem fér össze a két technológia hosszú távon. Forrás: Prognos Ag. 2014.

Helyzetkép Németországból 2014. január A növekvő megújuló energia részarány egyre nagyobb részben elégíti ki az energiaigényeket, de közben új szabályozási kihívásokat jelent a szektor szereplői számára. A legfrissebb felmérések szerint az energetikai társaságok által említett legnagyobb kihívások az osztott termelés, az intelligens rendszerek és az energiatárolás. 2014. május

A megújulók terjedésének hatása a kereslet-kínálat egyensúlyára költség / ár, €/MWh kínálat (korábbi) kínálat (újabb) kereslet többlet költség-különbség A legalacsonyabb határköltséggel a megújulók (szél és nap) működtethetők, így ezek a teljes kínálati görbét jobbra tolják. p* az ár csökken piaci ár p** többlet megújuló órás villamos energia, MWh egyen-súly Forrás: Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44.

A tőzsdei árak alakulása Európában

A technológiák közötti átrendeződés – csökkenő zsinórtermelés (baseload) igény 2025-ben 1700, 2035-ben 2700, 2045-ben 3700 óra „ingyen” áram lesz elérhető a német piacon a jelenlegi előrejelzések szerint. Ez lehetetlenné teszi a baseload technológiák piaci megtérülését. Csúcserőművek (főleg gáz) Csak megújulók

Az időjárásfüggő technológiák elterjedésének hatása az alaperőművek kihasználtságára A francia atomerőművek kihasználtsága 2011 óta csökken miközben termelési részarányuk 77,5%-ról 73,2%-ra esett vissza. A megújulók elterjedése felértékeli az alaperőművek szabályozhatóságának fontosságát.

Az európai versenyképesség és a gázárak alakulása – hosszú idősoron

2013  30,31 TWh = 100% Az összes villamosenergia-felhasználás 71,8%-a A magyar erőművek termelése 2013-ban 2013  30,31 TWh = 100% Az összes villamosenergia-felhasználás 71,8%-a

A magyar importszaldó havi részaránya

2) Az árszabályozás és az energiaárak összefüggései európai kitekintésben

A lakossági szolgáltatások körében alkalmazott árszabályozási módszertanok Európában A lakossági árszabályozás folyamatosan veszít népszerűségéből a tagállamok körében; A CEER 26 EU országot áttekintő 2012-es elemzése szerint a hatósági árszabályozást alkalmazó 14 tagállam közül 11 jelezte, hogy a szabályozott ár mechanizmusának kivezetését tervezi.

Az árszabályozás hatása az áramárak egyes komponenseire   Átlagos háztartási energiadíj Átlagos ipari energiadíj Átlagos háztartási hálózati díj Átlagos ipari hálózati díj Árszabályozás van (1=igen/0=nem) r= -,001 r=0,148 r=-0,353 r=0,061 Forrás: saját számítások az EUROSTAT, 2012. 2. félévi adatsor, CEER és HEPI alapján Az árszabályozás ténye illetve annak hiánya nem befolyásolta az átlagos lakossági energiadíj mértékét (r=-0,01); A lakossági árszabályozást fenntartó országokban magasabbak az ipari energiadíjak és keresztfinanszírozásra utaló kapcsolat figyelhető meg a hálózati díjak átlagos mértéke tekintetében is; Az egyes fogyasztói szegmensek közül az árszabályozást fenntartó országokban alacsonyabbak a legkisebb fogyasztású fogyasztói szegmens árai, míg a liberalizált piacokon a nagyfogyasztói szegmensbe tartozó fogyasztók által fizetendő díjak kisebbek (méretgazdaságosság / keresztfinanszírozás).

Az európai uniós átlagos lakossági áramárak egyes komponenseinek alakulása háztartási fogyasztói csoportonként, 2012. 2. félévében Tax=adók (beleértve az ÁFA-t); Net=hálózati díjak; Ener=energiaköltség Fogyasztási értékhatárok: H1<1000 kWh, H2: 1000-2500 kWh, H3: 2500-5000 kWh, H4: 5000-15000 kWh, H5>15000 kWh

Nettó díjváltozás (FT/kwh) Illusztráció a keresztfinanszírozásra: a rendszerhasználati díjak változása a magyar villamos energia szektorban 2010 és 2013 között   Változás 2010. január-2013. november Nettó díjváltozás (FT/kwh) Átviteli hálózatra történő csatlakozás esetén 44,4% 0,68 Elosztó hálózatra történő csatlakozás esetén Nagyfeszültségű csatlakozás 29,3% 0,65 Nagy/középfeszültségű csatlakozás 26,7% 0,99 Középfeszültségű csatlakozás 29,9% 1,70 Közép/kisfeszültségű csatlakozás 30,5% 2,34 Kisfeszültségű csatlakozás I. (profilos) -8,0% -1,24 Kisfeszültségű csatlakozás II. (vezérelt) -3,7% -0,28 Kisfeszültségű csatlakozás III. (nem profilos) 9,7% 1,37 Átlag 1,7% 0,16 Forrás: saját számítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján A „kötelező” lakossági rezsicsökkentés hatását a MEKH az ipari fogyasztók díjtételeinek emelésével ellensúlyozta.

Egy részletesebb kimutatás: a Household Energy Price Index kutatás (HEPI) által felmért lakossági áramárak A Household Energy Price Index (HEPI) 23 főváros adatait tartalmazza, 22 EU tagállam mellett a szerbiai adatokat. A számítás részletes metodológiája és az adatok a http://www.energypriceindex.com/ oldalon érhetők el

Az adók és a lakossági áramárak összefüggései Az ÁFA, bár nem szektorális adó, jellemzően alacsonyabb azokban az országokban, ahol magasabbak az energia- és hálózati díjak; Az energiaadók mértéke és az adók nélküli árelemek között nem sikerült feltárni érdemi statisztikai összefüggést – úgy tűnik, itt az adó mértékét inkább egyéb energiapolitikai célok befolyásolták; Magyarország volt az egyetlen a vizsgált országok közül, ahol a háztartások egyáltalán nem fizettek energiaadót a vizsgált időszakban. 2014. február ÁFA százalék Energiaadó százalék Energia és hálózati díjak Pearson Correlation -,530* -,073 Sig. (2-tailed) ,011 ,746 N 22 *Szignifikáns kapcsolat 95%-os megbízhatósági szinten Forrás: HEPI, 2014 februári adatok

További érdekes megfigyelések az áralakulás és az árszabályozás összefüggésrendszerében A háztartási áramárban fizetett energiaadó mértéke pozitív irányú összefüggést mutat a megújulók elterjedésével; Az ipari és lakossági energiadíjak közötti kapcsolat sokkal szorosabb, mint a hálózati díjak közötti – utóbbinál nagyobb a szabályozói beavatkozások hatása.

Konklúzió helyett: 2014-ban az IMD éves versenyképességi jelentése alapján az a két ország, Németország (2014-ben 6. helyezés a 2013-as 9. hellyel szemben) és Dánia (9. hely a 12. hellyel szemben) tudott legnagyobb mértékben javítani helyezésén, amelyeknél a legmagasabbak a lakossági áramárak és amelyek a legnagyobb mértékben köteleződtek el az új, innovatív energiatermelési technológiák mellett.

3) Magyarországi vállalati helyzetkép

A szabályozórendszer változásai visszavetették a szektor beruházási aktivitását

A magyarországi energiakereskedők jellemző pénzügyi mutatóinak alakulása 2010-2013

A hazai irányítású vállalatok 2012-ben szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a külföldiek (α=0.05, r=.457, n=22), köszönhetően a „helyzetbe hozásnak” 2011 végétől megváltoznak a játékszabályok – hatósági ár bevezetése, veszteség az egyetemes szolgáltatáson Különleges jogok és kivételek biztosítása az állami és „állam-közeli” szereplőknek

A multinacionális cégek relatív gyorsan adaptálódtak a megváltozott környezeti feltételekhez – 2013 nagy vesztesei az állami és állam-közeli cégek Az E.ON és a GDF szignifikánsan növelte üzemi eredményét, míg az EDF és az RWE növelte a kifizetett osztalékot, anélkül, hogy romlott volna a profitabilitása.

Köszönöm a figyelmet! balazs.felsmann@uni-corvinus.hu