Kármán András Budapest, január 21.
1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny 2. A válság kikényszerítette a korrekciót, de aláásta a növekedési potenciált 3. A tartós gazdasági felzárkózás feltételei
Gyors gazdasági növekedés (felzárkózás) a 2000-es években a régió legtöbb országában A magas vállalati beruházási szintet külföldi forrásbevonás (FDI és banki hitelfelvétel) finanszírozta Kivétel: Magyarország – ahol nem a vállalati beruházások, hanem az állam szociális költekezése generálta a külső egyensúlyhiányt (itt nem alakult ki magas növekedés)
A növekedési modell hátránya A bankszektor hitelezése elszakadt a belföldi forrásoktól (magas hitel/betét arány) és a külföldi forrásbevonás együttjárt a devizahitelezés felfutásával A jelentős működőtőke-beáramlás több esetben csökkentette a gazdaság diverzifikáltságát és megnövelte ciklikus érzékenységét (szlovák és cseh autóipar) Összességében megnőtt a régió gazdaságának érzékenysége az eurórégió bankrendszerének helyzetére és gazdasági konjuktúrájának alakulására
A válsággal a külföldi forrásbevonás (folyó fizetési mérleghiány) lehetőségei beszűkültek A hazai bankrendszer hitelezését a belföldi forrásgyűjtéshez kénytelen igazítani (deleveraging) A korábban laza költségvetési politika elhúzódó konszolidációra kényszerült
A bankrendszer mérlegalkalmazkodása külföldi forráskivonással jár ◦ Minél magasabb volt a hitel/betét arány, annál nagyobb és tartósabb a forráskivonás ◦ A forráskivonást azonban tovább erősíti a bankrendszer alacsony jövedelmezősége és a magas NPL-ráta ◦ A bankrendszer forrásszerkezete (külföldi források aránya) és nem a tulajdoni szerkezete (külföldi/hazai tulajdoni arány), ami hat a forráskivonás mértékére
ÉszakDél
2008 óta Lengyelország és a Balti-államok kivételével megállt a felzárkózás folyamata A régió egésze gyengébben teljesít, mint az ázsiai vagy latin-amerikai feltörekvő térség Semmi sem garantálja, hogy a növekedési ütem „magától” visszatér a 2008 előtti időszakban megszokott szintekre
A beruházási ráta a régióban a válság előtti 27-28%-os átlagos szintről 20-21%-ra csökkent 2010-re és egyelőre ott is maradt (ez az a szint, ahol Magyaro. a válság előtt volt) A külső egyensúlyi pozíció javulás nagyrésze a beruházások (jővőbeli növekedés) kárára következett be
Honnan jöhet a beruházások növeléséhez szükséges többletfinanszírozás? ◦ Belföldi forrás lakossági megtakarítások – a lakossági hitelezés visszaesésével a nettó megtakarítások nőttek a válság hatására, de az általános alacsony kamatszínvonal nem kedvez a bruttó megtakarításoknak államháztartás – a jelentős fiskális konszolidáció ellenére további egyenleg javításra van szükség
◦ Külföldi forrás Anyabanki forrás – az európai bankok mérlegalkalmazkodása ellene megy Portfolió befektetés – egyes országokban sikeres (pl. lengyel részvénypiaci IPO-k) – ugyanakkor a vállalati kötvénypiac mindenhol marginális maradt és kérdés a „tapering” után mennyire lesz könnyű Működőtőke-beáramlás – feltétele a versenyképes munkaerő (rugalmas munkapiac, korszerű oktatás, képzés) (külföldi) befektető barát üzleti környezet
A régió átlagos bérszintje még mindig érdemben alacsonyabb az EU-28 átlagánál, Szlovénia kivételével érdemben elmarad az eurózóna periféria országaitól is Ennek kiaknázásához azonban számos országban sokkal támogatóbb, befektetés- barátabb üzleti környezetre lenne szükség
2008 óta megállt a felzárkózás folyamata és semmi sem garantálja, hogy a jövőben megismétlődik a válság előtti évek gyors konvergenciája Nincsen felzárkózásra „ítélve” a térség összes országa: a sikeres felzárkózás az egyes országok gazdaságpolitikájának a függvénye A beruházási hányad jelentős emelésére van szükség, amihez többek között elengedhetetlen a belföldi megtakarítások és befektetőbarát üzleti környezet erősítése