Készítette: dr Kiss Mihály
Miért legyünk szakszervezeti tagok? A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei 2013-ban cél ellenőrzést tartottak. 811 munkáltató került ellenőrzés alá 4300 munkavállalót érintően. Az ellenőrzés témái: Munkaidő, pihenőidő A rendkívüli munkaidő szabályainak érvényesülése Munkáltatók nyilvántartási kötelezettsége Munkabér védelme, minimálbér Bejelentés nélküli foglalkoztatás ellenőrzése
Miért legyünk szakszervezeti tagok? Az ellenőrzött munkáltatók 85 %-nál Az érintett munkavállalók 2/3- a vonatkozásában Állapítottak meg szabálytalanságot. A következő táblázat a megyei megoszlást mutatja.
Miért legyünk szakszervezeti tagok?
A szervezettség fontossága A hatékony szakszervezet ismérvei: szervezettség – a taglétszámhoz kötött jogosítványok, Pl. : KSZ kötési jog (10 %) hatékony tárgyalási képesség – ehhez már magasabb szervezettség szükséges mozgósítási képesség – kényszerítő eszközök alkalmazása szakértelem A szervezettség következménye: munkaidő kedvezmény tagdíj bevétel
Erőforrások elemzése, rendszerezése Erőforrások: Szervezettség Szervezet Aktivisták Anyagi javak (pénz, szolgáltatások) Kommunikációs eszközök Erőforrások elemzése: a fenti erőforrások elemzése Pl.: SWOT analízissel, csoportmunka keretében (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) Rendszerezés: a siker kulcsa – ismerjük-e azt ami a rendelkezésünkre áll. (próba: írd le, mi a dolgod szakszervezeti tisztségviselőként)
Szervezetfejlesztés Szervezetfejlesztés = a hatékonyság növelése érdekében tett lépések összessége. tagszervezés tagmegtartás tisztségviselők felkészültségének fejlesztése információáramlás jobbítása egyéni és közösségi szolgáltatások fejlesztése Eredmény: magas szintű szervezettség szakértelem gazdasági függetlenség nyomásgyakorló képesség
Tagszervezés A tagszervezés, tagmegtartás mindig aktuális, soha nincs olyan állapot, amikor úgy érezhetnénk; nincs több tennivalónk! Alapvetés Két féle munkavállaló van: aki szakszervezeti tag aki szakszervezeti tag lesz
Tagszervezés A tervkészítés első lépése: Elemzés: Tagnyilvántartás: működési terület az egyes egységekhez tartozó taglétszámváltozások és okai „fehér foltok” korösszetétel nemek aránya a működési területünkön lévő cégek ismerete, a várható változások (kiszervezés, összevonás, cégcsoport alakítás, privatizáció, stb.), létszámcsökkentés vagy beruházás. az érintett munkavállalók bérének és jóléti juttatásainak ismerete ez alapján reális célok megfogalmazása más szakszervezetek jelenléte esetén a konkurencia vagy az együttműködés lehetőségének felmérése
Tagszervezés A tervkészítés második lépése: Célkitűzés: Számszerűsíteni kell az elérni kívánt célt: A folyamat ellenőrzése és A szükséges beavatkozás miatt. A tervkészítés harmadik lépése: Tervezés: Ki szervezze a tagokat? (Bárki – mindenki – valaki – senki!) Feladattal megbízott tisztségviselők Tagszervező csoportok (alkalmas, felkészült személyek akik vállalják és képesek megszólítani a leendő tagokat) Tagszervezők felkészítése! A munkatársak – ez lenne a legideálisabb állapot. A szakszervezet eredményeinek ismerete, az annak elérésében való részvétel élménye, a közösséghez való tartozás.
Tagszervezés Kit szólítsunk meg? – (Mindenkit aki nem szakszervezeti tag?) Célcsoportok megnevezése Konkrét üzem Szakmacsoport Korosztály (speciális célcsoport a fiataloké!) Mikor szervezzünk? Meghatározott időszakban – pl.: bértárgyalási időszakban Kampányszerűen – terminusokra bontás, motiváció (a határidő cselekvésre serkent!)
Tagszervezés Hol szervezzünk? A munkahelyen – (amíg lehet!) Öltöző Étkező, büfé Fontos, a lehetőségekhez képest nyugodt körülmény a beszélgetéshez!
Tagszervezés A legnehezebben megválaszolható kérdés. Hogyan szervezzünk? Saját bizonytalanságunk és a belőle fakadó félelmeink legyőzésével. (felkészültség, erős elhatározás) A közömbösség áttörésével a szervezethez tartozás pozitív érzésének kialakítása Saját példákkal alátámasztott lelkesedésünk A közösséghez tartozásban rejlő lehetőségek bemutatása Az eddigi eredmények bemutatása A közösség előtt álló kihívások, célok (pl.: veszélyhelyzet) a tagok, leendő tagok igényeinek feltérképezése, megfogalmazása. Kiindulópont: abból induljunk ki, hogy mi jó a tagoknak és ne abból, mi jó a szakszervezetnek!!!
Tagszervezés A tagszervezést támogató eszközök: Felépített és működtetett, rendszeresen frissülő adatokból álló tagnyilvántartás Belépési nyilatkozat – adatok! – adatvédelem! Tagdíjlevonási nyilatkozat A szakszervezetünkről szóló kiadvány (legyen újszerű, szokatlan elemekkel, meghökkentő szlogen) – jobb, ha minősítik, mintha észre sem veszik, de ne lőjünk túl a célon! Apró ajándékok! – logó (itt is fontos a mértékletesség!) A tagszervező elérhetőségét tartalmazó névjegy vagy a kiadványban való megjelentetés
Tagszervezés A tagszervezés személyi feltételei: Az akcióban résztvevő felkészült aktivisták. – A tagszervezés tanulható! A tagszervezést a felkészítéssel kell kezdeni! Már tapasztalattal rendelkező szervezetek tisztségviselőinek felkérése a gyakorlati tapasztalatok megosztása érdekében. Motiváció: A szervezők és a tagok esetében is. (szolgáltatás, díj, stb.) Az esetleges kudarc okainak feltárása, ha szükséges akkor be kell avatkozni. Sokkal fontosabb az egymás segítése, mint a számonkérés és a felelősségre vonás!