Lőrinczné dr. Bencze Edit Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069) A válság és a társadalmi konfliktusok összefüggései, válságmenedzsment Horvátországban Lőrinczné dr. Bencze Edit Győr, 2014. május 15.

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai A válság 2008-ig csak kis mértékben érintette; Számottevő visszaesés csak 2009 első felétől; Gazdasága látszólag stabil, valójában strukturális problémák: A növekedés motorjai: magánbefektetések, fogyasztás növekedése, import emelkedése, olcsó nk. hitelek, a külkereskedelem és a pénzpiacok liberalizációja; strukturális reformok hiánya; a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya; az államadósság növekedése; külkereskedelmi mérleg hiánya; a csökkenő belső fogyasztás; a beruházások – FDI – visszaesése; munkanélküliség; nagy mértékű külföldi tőkebefektetések hiánya; nem jött létre modern nagyipar;

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai a meglévő cégek likviditási gondjai; nem képesek exporttevékenységre; a mezőgazdaság korszerűtlen; a birtokstruktúra az elaprózott; a közlekedési infrastruktúra hanyatlik ; olyan iparágak megerősödése – építőipar, pénzügyi szektor, kiskereskedelem – amelyek termékei nem a kereskedelmi forgalom részeként eredményezték a gazdaság bővülését; Atipikus gazdaság: fogyasztást, a kereskedelmet, az importot ösztönzi és erőteljes külső eladósodást, túlzott költségvetési hiányt, a termelés és foglalkoztatás csökkenését eredményezi.

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai tovább csökkenő export; a csökkenő belső fogyasztás; a beruházások – FDI – visszaesése (2009-ben -63%,) Mélyíti a válságot: a válság által érintett államokkal való kereskedelem, az import és a válság következtében az árak erőteljes növekedése, a külföldi munkavállalók támogatásának csökkenése (2009-ben -9%); nehezedő hitelfelvétel; Horvátország makroökonómiai és versenyképességi mutatói negatív irányt vesznek;

Horvátország fő makrogazdasági mutatói 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 reál GDP % - 0.9 2,9 4,4 5,6 5,3 4,3 4,8 2,4 - 6,9 - 2,3 0.0 -2 ,0 infláció % 4,0 4,6 3,8 1,7 1,8 2,1 3,3 3,2 6,1 1,1 2,3 3,4 államháztartás egyenlege GDP% -7,1 - 7,5 - 6,8 - 4,9 - 6,2 - 4,8 - 4,0 - 3,0 - 3,3 - 4,6 - 5,4 - 5,5 folyó fizetési mérleg GDP % -7,7 - 2,8 -3 ,7 - 8,6 - 7,2 - 5,0 - 6,3 - 7,9 - 9,3 -5 ,1 - 1,1 - 0,9 0,1 munkanélküliségi ráta % 13,6 16,1 15,8 14,8 14,3 13,8 12,7 11,2 9,6 8,4 9,1 11,8 13,5

GDP növekedés 2008-2013

Prociklikus fiskális politika 2008-ig gazdasági expanzió és gazdaságélénkítés, miközben az állami kiadások növekedtek az adók pedig csökkentek, recesszió idején fiskális megszorítások, . Tovább növekedett a költségvetési hiány és ennek következtében az állam eladósodása, 2008 (30%) és 2013 között megduplázódott és elérte a GDP 66,8%-át.

Államháztartási hiány Átlagosan GDP 6%-a. Válságmenedzsment: Államháztartás nagy rendszereinek reformja; (egészségügy - GDP 7,7% nyugdíjrendszer – GDP 11,5%) Jóléti rendszer átalakítása, szociális kiadások csökkentése; Közszolgálati rendszerek szerkezeti átalakítása, részben liberalizációja; Állami garanciák és támogatások csökkentése a közszolgáltatásokban, közlekedési ágazatokban;

Külső és belső államadósság (2008-2013) % belső külső 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Túlzottdeficit-eljárás 2014. január 28. mind a költségvetés hiánya (GPD 3%-a) mind az államadósság – (GDP 60%-a) tartósan átlépi a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett értéket. 2016 végére eredmény

Munkanélküliség (2008-2013) % 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Horvátország népessége korosztályonként (1990-2050) ezer fő

Szegénység Válság előtt: 10% alatti, 3 éve munkanélküli, szakképzetlen munkaerő Válság: növekvő szám, aktív munkaképes lakosság, képzettebbek, sok fiatal, oka: tartós munkanélküliség, reál bérek csökkenése, 2009 2010 2011 2012 2013 szegénységi ráta 2,9 3,2 2,8 3,0 3,6 GINI mutató 23,9 23,0 22,1 22,6 22,9

Infláció (2009-2013) % 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Horvátország és a Nyugat-Balkán államai a versenyképességi rangsorban 2013-14-ben és 2012-13-ban különbség Montenegró 67 72 5 Macedónia 73 80 7 Horvátország 75 81 6 BiH 87 88 1 Albánia 95 89 -6 Szerbia 101

Horvátország versenyképessége a Nyugat-Balkán államaival összehasonlítva 2005-2013

Horvátország fejlettségi szintje (WEF) 1 2 2-3 átmenet 3 1-2 átmenet tényező vezérelt hatékonyság vezérelt innováció vezérelt

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Lőrinczné dr Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Lőrinczné dr. Bencze Edit lbedit@kodolanyi.hu