az önálló brit bomba (1946-54) a szovjet bomba (1939-49) A hidrogén-bomba és a hidegháború USA (1941-54) SZU (1948-55) áramtermelő reaktorok a reaktorépület világítására – Idaho, 1951 villamos hálózatba kötve – Obnyinszk, 1954 balesetek – Windscale, 1957; Three Miles Island, 1979; Csernobil, 1986
fúziós erőmű TOKAMAK (Szaharov, 1950-es évek eleje - ITER, 2016) lézeres megoldás
A relativitáselmélet története James Bradley (1693-1762) a parallaxis keresése közben felfedezi az aberrációt (1725-1728) ennek alapján becsülhető a fény sebessége
Dominique Francois Jean Arago (1786-1853) a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán, akár a Föld mozgásirányában, akár ellenkező irányban halad (1810) Fresnel a Föld a sebességgel arányos mértékben magával ragadja az étert (1818)
Armand-Hippolyte-Louis Fizeau (1819-1896) fénysebesség-mérések részben Foucault-val közösen az éter kimutatására is (1849-1851) mozgó vízben
George Biddell Airy (1801-1892) Michelson vízzel töltött távcső (1871) Michelson a fény sebessége 299.853 km/s (1878-1881) interferométer a Föld sebességének mérésére (1880-1887)
Edward Williams Morley (1838-1923) negatív eredmény
George Francis FitzGerald (1851-1901) Hendrik Antoon Lorentz (1853-1928) kontrakciós hipotézis (1892-1895) lokális idő (1895) Lorentz-transzformáció (1904)
Einstein A mozgó testek elektrodinamikájáról (1905) a fénysebesség határsebesség a tömeg relatív Jules Henri Poincaré (1854-1912) eredményei (1906)
az általános relativitáselmélet (1916) Hermann Minkowski (1864-1909) a négydimenziós tér-idő (1907) az általános relativitáselmélet (1916) a gravitációs és tehetetlenségi erők ekvivalenciája Eötvös Loránd (1848-1919) torziós ingája (1886-) a „görbült” tér-idő a bizonyítékok a Merkúr perihélium-precessziója a fény gravitációs elhajlása (1919) a gravitációs vöröseltolódás (1960)
a relativitáselmélet alkalmazásai relativisztikus energia a magfizikában, a részecskefizikában részecskegyorsítók kozmológia Edwin Powell Hubble (1889-1953) a távolodó galaxisokról (1927-1929) GPS (1972, 1994, 2000)