Az anyag atomos szerkezete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Részecske vagy hullám? – A fény és az anyag kettős természetéről Vámos Lénárd TeTudSz 2010.okt.1.
A NÉGY FŐELEM Tűz,víz,levegő és föld.
TALAJMECHANIKA-ALAPOZÁS
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Rugalmas hullámok 1.Hook szerint a deformációk által keltett feszültségek lineáris kapcsolatban vannak 2.Lame szerint két rugalmassági változót ( λ és.
Elméletek, modellek 3 A redukció.
Periodikus mozgások A hang.
NEWTON IDEI TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK
Fény törés film.
Ha nem értik az anyagot, az nem az Önök hibája Hanem az enyém ……
Hullámoptika.
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Statisztikus fizika Optika
A barokk kezdetei hazánkban
A 17. század festészete 2 része….
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
MODERN FIZIKA.
Fénytan.
A „hűséges kéz” és az „állhatatos szem” viszonya x A taktilis és a vizuális megismerés összekapcsolhatósága a XVII. században Szerző: Pintér Lilla Témavezető:
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
Optika Fénytan.
BMEGEENAEHK BMEGEENAEG2
Fénytörés. A fénytörés törvénye Lom svetla. Zákon lomu svetla.
Sir Isaac Newton (1642. jan márc.31.)
2. AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:
A film felbukkanása / a mozi genealógiája
A napfény felbontása prizmával. Rozklad slnečného svetla prizmou
Kölcsey Ferenc Gimnázium1714 (1684;1744) Országosan 1635 (1634;1636) 8 évfolyamos gimnáziumokban 1826 (1821;1830) 6 évfolyamos gimnáziumokban 1805 (1803;1808)
Fénypolarizáció Fénysarkítás.
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév.
Newton hatása: 1. a fizikára (a) Végül mégis polgárjogot nyer az analízis használata a fizikában Végül mégis polgárjogot nyer az analízis használata a.
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
Szegedi Péter Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék 6.59-es szoba vagy 6670-es m. és hps.elte.hu.
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
Niccolò Fontana Tartaglia ( )
Szegedi Péter Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék DT es szoba vagy 6670-es m. és hps.elte.hu.
Elektromos és mágneses alapjelenségek kínaiak (i. e. XXVI. sz. ?)
Christiaan Huygens ( ) Horologium (1658).
Az anyag szerkezete D. Bernoulli
Termodinamika és statisztikus fizika
Heinrich Friedrich Emil Lenz [Emilij Hrisztianovics Lenc] ( )
Püthagorasz ( ) Fizika és matematika Fizika és misztika
Isaac Newton ( ) Newton elődei:Newton elődei: –René Descartes ( ) – mozgó anyag, mechanikai kölcsönhatás, a matematika alkalmazása –Pierre.
Energia megmaradás Kalacsi Péter.
Hullámok.
Christiaan Huygens és az idő mérése
IX.B Első csoport:Haraklanyi Timea Jozsa Szendyke Pap Beáta Román Orsolya Toth Zsofia Vincze Katalin.
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
Newton kísérletei a fehér fénnyel
FELVILÁGOSODÁS.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Az elektron hullámtermészete
Készítette: Juhász Alexandra
Somogyvári Péter tollából…
Készítette: Kotyinszki Bernadett 9.b
Színképfajták Dóra Ottó 12.c.
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a fű?
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
Elektromos hullámok keletkezése és gyakorlati alkalmazása
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a f ű ?
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Közönséges (a) és lineárisan poláros (b) fény (Niggli P. után)
Előadás másolata:

Az anyag atomos szerkezete Az ókori atomizmus Empedoklész (i.e. 483-427) 4 őselem mechanikus egyesülése a viszály és a szeretet révén Anaxagorasz (i.e. 500-428) a dolgok magvai minőségileg végtelenek Leukipposz (i.e. 470- ) Demokritosz (i.e. 460-370) atom és űr, alak-sorrend-helyzet szükségszerűség érzékelés

Epikurosz (i.e. 341-270) Platón (i.e. 427-347) clinamen szabályos testek

Az újkori atomizmus kezdetei René Descartes (1596-1650) Discours de la méthode + Optika, Meteorológia, Geometria (1637) a fény hordozója az éter (1644) atomizmusa

Pierre Gassendi (1592-1655) az antik atomizmus propagálója: minden létező atomokból áll belső törekvéssel a mozgásra az űr a tér végtelen, megsemmisíthetetlen az atomok száma véges és Isten rakja össze őket a fény korpuszkulákból áll (1649)

A fény problémája Francesco Maria Grimaldi (1618-1663) fényelhajlás (1663) – az első kísérlet hullámelmélet kidolgozására

Isaac Newton (1643-1727) Robert Hooke (1635-1703) a fény korpuszkuláris elmélete Newton-gyűrűk (1665-1675) Robert Hooke (1635-1703) diffrakció, interferencia (1665-1672) – (éter)hullámelmélet Erasmus Bartholin (1625-1698) kettős törés az izlandi földpátban (1669)

Christian Huygens (1629-1695) Traité de la Lumière (1678-1690) - a fény hullámelmélete (az éter rugalmas mozgása), Huygens-elv (elemi hullámok)

Newton: Opticks (1704) Leonhard Euler (1707-1783) „Valóban nyilvánvaló, hogy a fény egymásután következő vagy egyidőben létező részecskékből áll; ugyanis ugyanazon a helyen felfoghatjuk azt a fényt, amely adott pillanatban odaérkezik, és továbbenged-hetjük azt, amit utána érkezik; ugyanakkor adott pillanatban felfoghatjuk a fényt egyik helyen és továbbengedhetjük egy másik helyen.” Leonhard Euler (1707-1783) Nova theoria lucis et colorum (1746): levegő-hang~éter-fény analógia hullámhossz - szín (1752): maximális = vörös, minimális = ibolya

Johann Heinrich Lambert (1728-1777) Photometria (1760) fényerő, fordított négyzetes törvény Pyrometrie (1779) a hősugarak is egyenes vonalban terjednek Sir William [Wilhelm Friedrich] Herschel (1739-1822) infravörös sugarak (1800)

William Hyde Wollaston (1766-1828) ultraibolya sugarak (1801) a színképben sötét vonalak vannak (1802) Johann Wilhelm Ritter (1776-1810)

Thomas Young (1773-1829) hanginterferencia  interferencia  (ultraibolya) fényinterferencia (1800-1801) kétréses kísérlet (1802-1803) transzverzális hullámok az éterben (1817) különböző színű fények hullámhossza (1820)

Augustine-Jean Fresnel (1788-1827) a fény hullámelmélete (1815) a diffrakció magyarázata: interferencia  kísérleti döntés Fresnel-zónák

a fénypolarizáció magyarázata (1817) Fresnel-lencse világítótoronyba (1822) éter: szilárd rugalmas mozdulatlan közeg, amely áthatol pl. az átlátszatlan Földön (és ezáltal nem veszi fel mozgását), de amelyet az átlátszó testek törésmutatójuk arányában magukkal ragadnak

Jean-Bernard-Léon Foucault (1819-1868) forgótükrös fénysebességmérés levegőben, vízben: a hullámelmélet mellett (1850)