Hidrológia I. 3. gyakorlat Lefolyás Gyakorlatvezető: Kiss Melinda
A lefolyás: A vízháztartási mérlegben a felszíni vizek mennyiségét kifejező tag A felszín lejtőin a nehézségi erő hatására meginduló víz A völgyfenék lejtésének irányába mozog Kezdetben területi – vékony lepelszerű Később vonalmenti - rendezett
Mennyiségi jellemzők: Fajlagos lefolyás: q [mm/év] Adott pillanatban, adott területen meglévő vízmennyiség Valós lefolyás: Q [m3/év] q [mm/év] * A [km2] * 1000 = Q [m3/év] Q [m3/s] - vízhozam
Alapfogalmak: Vízgyűjtő terület: Az a terület, ahonnan az összes lefolyó víz ugyanahhoz a ponthoz áramlik – kifolyási szelvény alak, domborzat összegyülekezési idő geológia vízrendszer alakja, sűrűsége tájolás hóolvadás folyamata Szelvény fogalma
A csapadék területi átlaga: 1. Egyszerű átlag 2. Háromszögek módszere: külső állomásokat is be kell vonni egy állomásnál a háromszög csúcsaiban lévő h-kat átlagolja a háromszögek területével súlyoz így átlagolja az állomásokon mért csapadékot 3. Medián módszer: minden oldalra oldalfelező merőlegest állítunk így minden csapadékmérőhöz egy részterület tartozik Előnye: nincsenek kieső vagy felesleges területek a vízgyűjtőn kívüli állomásokhoz kisebb területet rendel
A lefolyás jellemzői: Lefolyási hányad: Sok tényezőtől függ, de sokéves értéke állandónak tekinthető Magyarországon: 0,15 A Duna-medencében: 0,32 A lefolyó víz sebessége A lefolyási idő: t [s] t = t1 + t2 t1 – területi lefolyás ideje t2 – vonalmenti lefolyás Összegyülekezési idő: τ = max(t)
Vízgyűjtőkarakterisztika: Izokrón vonalak: egyidejű lefolyásvonalak Feladat menete: Adott: vízgyűjtőterület és léptéke τ, i, T (csapadék időtartama), α Egyidejű lefolyási területek meghatározása Terület-idő koordináta-rendszerben ábrázolás = vízgyűjtő karakterisztika Lefolyó vízhozam számítása Beadandó: Térkép mm pauszon, számolással Táblázat Terület-idő grafikon és vízhozam-idő grafikon (javasolt egy grafikonon két „y” tengellyel)