AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Pártok és pártrendszerek Magyarországon
Advertisements

Klauzál Gábor élete és kora
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába III.
A NŐK SZEREPE LENGYELORSZÁG FEJLŐDÉSÉBEN Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.
6. Témakör: A Magyar Köztársaság államszervezete
A köztársasági elnök. 1. Alkotmányos helyzete ► 1.1. Megbízatás keletkezésének módja - prezidenciális rendszerek > végr. hatalom > közvetlen választás.
Az ellenforradalom.
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
Az angol alkotmányos monarchia megszületése
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
A SZABADSÁGHARC TETŐPONTJA A TAVASZI HADJÁRAT
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
A totalitarizmus államai
A Horthy-rendszer jellegéről
A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
Politikai rendszerek Állam– és kormányformák
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
1. Magyarország államformája 1918-ig
Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése
A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
Magyar Alkotmányjog II. Óravázlatok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Politológia 7.előadás Politikai intézmények II. A végrehajtás szereplői.
Politológia 6.előadás Politikai intézmények I. A törvényhozás működése.
Politológia 7.előadás Politikai intézmények II. A végrehajtás szereplői.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
alkotmány – állam- és kormányformák
A Horthy-rendszer jellegéről
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
O R S Z Á G G Y Ű L É S I K Ö N Y V T Á R Parlamenti Napló és Irományok 1861 – 1990 ( milliónyi oldal az Interneten) O R S Z Á G G Y Ű L É S I K Ö N Y.
A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése évi XXXI. törvény parlamenti uralom kisebbségi vétó erősítése ellensúlyok – AB erős helyzete 1990.
Kormányformák.
JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA.
A magyar parlamentarizmus
Diplomáciai protokoll
Pap Mónika: A Batthyány-kormány működése
Az Országgyűlés szerkezete és működése Egy- vagy kétkamarás parlament Intézményes létezés Törvényalkotás.
Az Alkotmánybíróság.
A feudális és rendi kor államfői intézménye
Kormány és közigazgatás a polgári korban
A dualizmus állama, igazgatása és igazságszolgáltatása
Az őszirózsás forradalom
Készítette: Szép Zsófia 8.a
Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.
Az angol polgári forradalom
Mezey Barna Egyetemi tanár
Állam, politika és ideológia a két világháború közötti Magyarországon.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
Dr. Czepek Gábor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály főosztályvezető.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
Alkotmányjog 2. A köztársasági elnök.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév.
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
Társadalomismeret II. félév.
AZ ELLENFORRADALOM ÉS HORTHY HATALOMRA KERÜLÉSE
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
A végrehajtó hatalom (államfő és kormány)
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Németország közigazgatása
Wlassics Gyula a Közigazgatási Bíróság elnöke (1906–1933)
A magyar kormányzati rendszer
A politikai rendszerek tipológiája I.
Előadás másolata:

AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN Képes György előadása

AZ ÁLLAMFŐI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE 1848: az alkotmányos monarchia létrejötte 1867–1918: a dualizmus kora államfő: király 1920–1944: „király nélküli királyság” államfő: kormányzó (1849; 1918); 1946–1949: köztársaság államfő: köztársasági elnök

AZ 1848. évi áprilisi törvények 1848:4. tc. (országgyűlés): összehívás: évente, téli időszakra elnapolás: legfeljebb 3 hónapra berekesztés, feloszlatás: korlátozott szentesítési jog fennmarad 1848:3. tc. (kormány): miniszteri ellenjegyzés intézménye kinevezés: minisztereket a miniszterelnök

A KIEGYEZÉs újra van magyar király (koronázás) 1867:10. tc. (országgyűlés) berekesztés, feloszlatás korlátai enyhülnek („ha még azelőtt…”) előszentesítési jog 1867:12. tc. (közös ügyek) államfő szerepe megerősödik 1867:8. tc. (kormány) kinevezési jog helyreáll

Változások a dualizmus korában 1869:4. tc. bíróságok függetlensége 1885:7. tc. főrendiházi reform: 30–50 főrendiházi tag kinevezése élethosszig

A kormányzói intézmény 1920:1. tc. ideiglenes államfői tisztség törvényhozás: nincs elnapolási jog erősen korlátozott feloszlatási jog szentesítés helyett: egyszeri vétó végrehajtó hatalom nk.szerződések, hadsereg: Ngy. bírói hatalom általános kegyelmet nem gyakorolhat a Ngy. felelősségre vonhatja

A kormányzói jogkörök bővülése 1. 1920:17. tc. elnapolás 30 napra közvetlen veszélyhelyzet általános kegyelmezési jog 1921:47. tc. trónfosztás 1926:22. tc. felsőházi törvény: 50 tag

A kormányzói jogkörök bővülése 2. 1933:23. tc. elnapolás, berekesztés, feloszlatás joga az 1867:10. tc. szerint 1937:19. tc. kétszeri vétó (6 hónapon belül) utódajánlási jog (ellenjegyzés nélk.) felelőtlenség 1942:2. tc. kormányzó-helyettesi tisztség

A köztársasági elnöki tisztség Előzmények: Kossuth kormányzó elnöksége (1849) Károlyi Mihály (1919. január 11.) 1946:1. tc. egyszeri vétó elnapolás 30 napra feloszlatás csak a kormány vagy a képviselők 2/5-ének indítványára vh. és bírói hatalom: ua. mint 1920:1. felelősségre vonható (2/3-dal)