A évi népszámlálás és a külföldiek integrációja Gödri Irén Transznacionalizmus és integráció c. konferencia Budapest, május 17.
nagyon gazdag adatbázis: a bevándorlók beilleszkedésének számos indikátora előállítható belőle teljes körű adatokat tartalmaz (valamennyi – az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó – külföldi állampolgárra és hontalan személyre, valamint a menekültekre is kiterjed) lehetővé teszi az összehasonlítást a fogadó népességgel A népszámlálás előnyei a bevándorlók integrációjának vizsgálata szempontjából
nem alkalmas a rövid távú változások feltárására nem voltak korábbi összehasonlítható adatok (a évi népszámlálás regisztrálta 1960 óta először az állampolgárságot) hiányzik néhány kulcsfontosságú adat, ami az integrációs mutatók értékelését megnehezíti A népszámlálás hátrányai
A külföldi állampolgárságú és a külföldi születésű népesség Magyarországon a évi népszámlálás alapján
A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok, 2001–2010 (jan. 1.) Forrás: BÁH, Demográfiai évkönyvek.
A külföldi állampolgárságú népesség megoszlása származási ország szerint
A külföldi állampolgárságú népesség származási ország és nemzetiség szerint
A külföldi állampolgárságú népesség származási ország és születési hely szerint
A csak külföldi és a kettős állampolgárok aránya az összes külföldi körében
A Magyarországon tartózkodó külföldi és kettős állampolgárok megoszlása születési hely szerint
A külföldi születésű és a külföldi állampolgárságú népesség korcsoportos megoszlása
A legalább érettségivel rendelkezők a 18 éves és idősebb külföldi állampolgárságú népesség és a teljes lakosság körében
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők a 25 éves és idősebb külföldi állampolgárságú népesség és a teljes lakosság körében
A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb külföldiek körében származási ország szerint
A külföldi állampolgárságú népesség területi megoszlása származási ország (földrész) szerint
Az aktivitási arány és a munkanélküliségi ráta a év közötti külföldi állampolgárok körében származási ország szerint
Az aktivitási arány és munkanélküliségi ráta a év közötti külföldiek három csoportjában nemek szerint
A munkanélküliségi ráta a év közötti külföldi állampolgárok körében régiók szerint
A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a külföldi állampolgárok körében I. Referencia: férfi, 20–29 éves, alapfokú végzettség
A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a külföldi állampolgárok körében II. Referencia: Budapest, Közép-Magyarország
A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a külföldi állampolgárok körében III. Referencia: ázsiai ország állampolgára, nem magyar nemzetiségű
Köszönöm a figyelmet!