Biotechnológiai KKV-k a nemzetköziesedő tudásháromszögben A VÁLLALKOZÁSOK NEMZETKÖZIESEDÉSÉNEK TANULSÁGAI Antalóczy Katalin Szeged, december 11. NKTH Innotárs program KKVENT_8-1 IKU – Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató Zrt.) Pénzügykutató Alapítvány Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet MTA Szegedi Területi Bizottság Gazdaságtudományi Szakbizottsága
A nemzetköziesedés fogalma „A nemzetköziesedés olyan fokozatos folyamat, amelynek során a vállalat – adott piacokon adott termékekkel – növekvő mértékben integrálódik a nemzetközi üzletmenetbe.” (Loustarinen, 1994)
A nemzetköziesedés fokozatai Export Értékesítési leányvállalatok alapítása külföldön Licenc-, vagy alvállalkozói szerződések kötése Külföldi termelővállalat alapítása
A nemzetköziesedés főszereplői A nagyvállalatok
Új jelenség: „born globals” Born global = globálisnak született Újonnan alapított kis- és középvállalatok Tudásintenzív ágazatokban Tevékenységük kezdettől nemzetköziese- dett termékeik és termelési módszereik sajátosságai miatt Tipikus példa: biotech
Hazai biotechnológia Létrejötte: az 1990-es évek elejétől Gyors fejlődés (vállalatok száma, forgalma alapján): 2000-es évek közepétől Tipikusan kisvállalati szektor Born globals?
Born globals Növekvő mértékben exportorientált* Nemzetközi hálózatokba integrált kutatás – egy-egy tudósra, az ő személyes hálózataikra építve Külföldi licenc- és alvállalkozói szerződé- sek * Statisztikai alapproblémák!
Born globals? Számos „kvázi vállalat” Jellemző a nemzetköziesedés kezdeti fokozatán való megállás Külföldi leányvállalat alapítására mintánkban egyetlen példa – sikertelenség Ellenkező példát (hazai biotech cég külföldi felvásárlása) nem találtunk
Kérdések Fontos-e a hazai biotech cégek számára a nemzetköziesedés? A nemzetköziesedés mely formáit tartják fontosnak? Mi gátolja további nemzetköziesedésüket? Milyen (intézményi, szabályozási, finanszírozási) segítség járulhatna hozzá a továbblépéshez?
Köszönöm a figyelmet!