Az emberi beavatkozások hatásai és tanulságai a Duna-medencében - egy hidrobiológus szemével Csányi Béla PhD, tudományos tanácsadó, VITUKI

A Duna természetes jellemzői 2850 km hosszú folyam (> 800 ezer km2 vízgyűjtő) Hidrológiai és hidraulikai változások hossz-szelvény mentén Vízhozam-viszonyok Mederesés, áramlási sebesség, elragadó erő Hordalék-viszonyok, habitat-mintázatok Hossz- és kereszt-szelvény menti benépesülés Mintavételi módszertan magyarországi fejlesztése A Szigetközi szakasz viszonylagos feltáratlansága

Fontosabb emberi beavatkozások Folyamszabályozási munkálatok Árvizek elleni védekezés Mezőgazdaság számára terület nyerés Vízhasználatok Nagy síkvidéki folyami vízgyűjtők összekötése Energiatermelő erőművek működtetése Vízi közlekedés fejlesztése Halászat Rekreáció (horgászat, vízi turizmus) A folyamkutatás módszertani elmaradottsága mind a mai napig jellemző!

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei a folyamszabályozás előtt

Folyamszabályozások hatásai Vízjárta területek drasztikus csökkenése Természetes élőhelyek erőteljes beszűkülése Természetes élőlény-együttesek megritkulása Ártér beszűkülése, megszűnése Szélsőséges vízjárás „Kiszárított ország” (Rakonczay Zoltán) Az ún. referenciális állapot (EU VKI szerint) nem határozható meg!

Vízhasználatok hatásai Vízszennyezés Pusztul az élővilág Kommunális és ipari szennyvizek kibocsájtása Nem kellőképpen tisztított szennyvizek kibocsájtása Trofitás növekedése Veszélyes anyagok Vízgyűjtő-specifikus mikroszennyezők Priority Pollutants Endicrine Disruptors Az EU Víz Keretirányelv alkalmazása kötelező!

Energiatermelő erőművek környezeti hatásai Vízlépcső: hosszirányú átjárhatóság megszűnik, duzzasztott felvízi szakasz feliszapolódik, alvízi szakaszon medererózió, természetes hordalék-utánpótlás megszűnik (alvízi medermélyülés), természetes vízjárás helyett szabályozottság (kultúrtáj) Hűtővíz felhasználása közvetlen átfolyásos (direkt) technológiával: hőszennyezés Az EU Víz Keretirányelv alkalmazása kötelező!

Vízi közlekedés fejlesztésének hatásai Hajózhatóság javítása EU-szerte előtérbe került Hogyan hatnak a beavatkozások a vízi élőlény-együttesekre? NATURA 2000 hatásvizsgálatok megkerülhetetlenek A folyam élővilágának vizsgálatára alkalmas módszerek fejlesztése Természetes földrajzi izoláció megszűnése: Idegenhonos élőlények, invazív fajok megjelenése Új stresszorok az eredeti élővilág számára? Releváns adatok szükségesek!

Mélységi (bentikus) mintavétel halfajok elterjedésének feltárására Gönyü Hercegszántó Braila Calarasi

Elektromos kecével végzett felmérések Domos Elektromos kecével végzett felmérések Vac Gonyu Labatlan God Duna1786-1436 fkm: 359 km 175 db 500 m-es mintavételi egység: 87.5 km 33 faj, több mint 8000 példánya BUDAPEST Ercsi Kulcs Paks Dombori Baja Mohacs

Kecsege (Acipenser ruthenus) mélységi halászat, 2011 július) és harcsa (Silurus glanis) part menti halászat, 2010. október

Mederformációk a Bala-ágban Albert Kornél és Bálint Gábor (VITUKI) nyomán

Mederformációk a Bala-ágban Albert Kornél és Bálint Gábor (VITUKI) nyomán

A Duna szakasz-tipológiája vízi makrogerinctelenek alapján: 7 eltérő értékelő módszer szerint

Alföldi/síkvidéki folyam lapos bal parttal a Havasalföld mentén

Alföldi/síkvidéki folyam szakadó márgás parttal, ráklukakkal

Alföldi/síkvidéki folyam szakadó márgás parttal, partifecske fészkekkel

Magas partvonulat az AL-Dunán, a jobb parton

Magas partvonulat az Al-Dunán, a jobb parton

Parti (K&S) és mélységi (Dredged) makrogerinctelen mintavétel eredményei a kereszt-szelvényben

Speciális mikrohabitat refúgium-mozaik a meder mentén

Kagylók speciális mikrohabitatból

Mellékág-rehabilitáció – egy hazai példa

Vén-Duna keresztgátjának elbontása

Vén-Duna megkotort felső szakasza

AVén-Duna homogén medre

Invazív fajok: Corbicula fluminea

Cordylophora caspia telep (Al-Dunáról hozott kagyló-héjon akváriumba behurcolva 2011-ben)

Invazív fajok: Orconectes limosus

Invazív fajok: Pacifastacus leniusculus Mit lehet tenni?

Natura 2000 területek védett fajai

Natura 2000 területek védett fajai Unio crassus Theodoxus transversalis

Kecskerák (Astacus leptodactylus) rákpiócákkal Sárgalábú folyami szitakötő (Stylurus flavipes) kibúvása (Al-Duna, 2011 június

Pseudocuma longicorne

Német bucó (Zingel streber) gyomortartalma

Theodoxus sp.: T. fluviatilis?

4 Theodoxus fluviatilis 1 Theodoxus danubialis 4 Theodoxus fluviatilis

Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), Felsőgöd, 1672 fkm, mélységi halászat, 2012 június

Magyar bucó (Zingel zingel) Felsőgöd, 1672 fkm mélységi halászat, 2012 október

Leánykoncér (Rutilus pigus) Mélységi halászat Felsőgödnél, 2012. május

Módszertan továbbfejlesztése sürgető Néhány speciális al-dunai halfaj (Călăraşi és Brăila között 347-194 folyam km) 2011. 05.31-06.06. Alosa tanaica Acipenser ruthenus-Huso huso hibrid promising Syngnathus abaster Benthophilus stellatus Sabanejewia bulgarica

A Felső-Duna élővilága ma Már nem tudjuk Bizonyos élőlény-csoportok kiválóan léteznek pl. vízi rovarok és lárváik Ephoron virgo rajzása és párzás utáni pusztulása a Felső-Dunán Ephoron virgo

A vízi élővilág veszteségei a Felső-Dunán Az emberi hatások következtében irreverzibilis kipusztulások A német-osztrák Duna-szakaszon ma már nincs vízszennyezési probléma Korábban viszont súlyos szennyezések történtek. Miért tűnt el Nyugat-Európa folyóiból a tiszavirág (Palingenia longicauda)? Számos élőlény végleg kipusztult A vízlépcsők miatt számos helyen megszűnt a folyam felső-szakasz jellege

Mi legyen a Szigetközi Duna-szakasszal? A fonatos ágrendszer mesterségesen szabályozott Az eredeti Duna-ág részletes ökológiai állapot-felmérése nem történt meg Speciális faunisztikai értékek: a magyar Felső Dunán a mellékágrendszerben a mentett terület víztereiben a Mosoni-Dunában: vajon megvannak-e még? Részletes felmérés előtt nem lehet felelős szakértői véleményt megfogalmazni

Milyen legyen a Gönyü-Hercegszántó közötti Duna-szakasz? A szennyvíztisztítást tovább kell fejleszteni! Maradjon meg a folyam szakasz-jellege és az ehhez tartozó élővilág természetes összetétele! A hullámtéri régi meanderező mellékágak problémája (Gemenc) NE épüljön duzzasztó!!! Ehelyett a hajózhatóság javítására a hagyományos beavatkozások (meder kotrása) javasolhatók, mert együttesen sem okoznak súlyos ökológiai állapot-romlást a hazai Dunán…

Tanulságok a hidrobiológus szemével Nemzetközi (pl. természetvédelmi) kötelezettségek végrehajtása (VKI, Natura 2000, Habitat Direktíva) Vizes élőhely-rekonstrukció (River Restore) Részletes állapot-felmérés korrekt adatgyűjtéssel Hosszú távú VKI specifikus monitoring (feltáró/operatív/kivizsgálási) Természetkímélő beavatkozások tervezése (pl. hajózhatóság javítása) Nemzetközi –Duna-medence szintű – együttműködés Folyamkutatás módszertanának továbbfejlesztése

Pelikánok az AL-Dunán (Dunarea Veche 345 fkm) Köszönöm a figyelmet!