Székely András: Cholnoky Jenő életműve (1870-1950) Földrajzi Közlemények 1996/1.szám 49-66.oldal

Cholnoky ifjúkora 1870 Veszprém (szülőházán márványtábla) Elemi isk. és gimn. helyben (Reclus, Darwin, Lóczy) Földrajz iránti érdeklődés: - könyveket írt - term.földrajzi megfigyelések, mérések, térképek - vízmérés, erózióvizsgálat, dolomitformák tanulmányozása - Arácson saját meteorológiai állomás - első külföldi út ösztöndíjból (Osztrák-Alpok) Földrajztanár akart lenni, de Műegyetem → kultúrmérnöki oklevél 1892-től tanársegéd a Vízépítési Tanszéken (folyószabályozás) 1894-ben Lóczy maga mellé veszi a PPTE Földrajzi Tanszékére (örök szakmai kapcsolat és barátság)

Jelentősebb tanulmányútjai 1896-98: Kína, Mandzsúria, Japán, orosz Távol-Kelet (folyók felszínformáló munkája, hegységek szerkezete, löszképződés) 1900 Erdély (Kolozsvár: folyóterasz-kutatás → számozás, nevezéktan) 1901 Finn- és Oroszország 1907 Dél-Olaszország (vulkánok) 1908 Alpok (glaciális folyamatok és formák) 1910 Stockholm: XI. Nemzetközi Geológiai Kongresszus (periglaciális jelenségek, képződmények és formák) 1912 USA (Davis vezetésével, hatására jelentős szemléletváltozás)

Tudományos eredményei Geomorfológia = felszínalaktan (csak a magyar elnevezés helyes…) Balaton kutatás: limnológia, színtünemények, vízállás-ingadozások, vízrajz, jegesedés mechanizmusa, vízszintlengés (denivelláció, Seiche), déli part turzásrendszere, gejzírkúpok, fenéklerakódások Folyók: három szakaszjelleg; módszeres teraszkutatás (folyópárkányok száma, kora, keletkezése) Szél felszínformáló munkája: defláció (dolomiton, majd löszön), de szerepét néha túlértékelte Karsztkutatás: képződés mechanizmusa, formakincs Hegyoldalak homorú és domború lejtőinek megkülönböztetése Lepusztulás 5 főtípusa: víz, havasi, glaciális, sivatagi, tengerparti (+ tóp.) Éghajlattan: monszun, hegyi és völgyi szél; tájképtípusok (földr. övezetek)

Legfontosabb könyvei (össz. 53) A Balaton limnológiája, 1897. A futóhomok mozgásának törvényei, 1902. A Balaton jege, 1907. A Balaton hidrográfiája, 1918. Általános földrajz I-II., 1923. A földfelszín formáinak ismerete, 1926. Magyarország földrajza, 1929. A Föld és élete, 1936-1937. (6 kötet) A Föld titkai, 1929-1931. (6 kötet) A csillagoktól a tengerfenékig, 1940. (4 kötet)

Tudományos folyóiratok (146 tanulmány) Kisebb publikációk Tudományos folyóiratok (146 tanulmány) Földrajzi Közlemények: 108 értekezés és beszámoló Barlangtani Közlemények: 17 értekezés Magyarhoni Földtani Társulat folyóirataiban: 8 értekezés MTA kiadásában 13 rövidebb-hosszabb dolgozat

Kisebb publikációk Népszerűsítő folyóiratok (101 értekezés) Turán: 27 cikk Ifjúság és Élet: 19 cikk Földgömb: 10 cikk turista folyóiratok: 45 cikk További folyóiratok, hírlapok Új Idők szépirodalmi folyóirat: 34 cikk Vasárnapi Újság: 51 népszerűsítő írás külföldi folyóiratok: 31 tanulmány

Munkáinak elemzése és értékelése rendkívül nehéz, mert: Irodalomjegyzéket szinte sosem közöl (Lóczy) Ha mégis, akkor csak lábjegyzetben vagy a szövegben (h. kik foglalkoztak korábban a témával), de nincs pontos hivatkozás Ennek persze az is oka, h sok magyarázata saját következtetésen alapult, úttörő munkát végzett (főleg idehaza) Irodalmi munkásságának céljaként jelölte meg: a földrajz mint tudomány méltó helyre állítását a földrajz széles körben való megismertetését és elterjesztését anyagi eszközöket szerezni utazásainak és tanulmányainak finanszírozására

Tisztségei 35 évig egyetemi tanár Magyar Földrajzi Társaság: 1893-tól tag, 1905-1911 főtitkár, 1911-1913 alelnök, 1914-1945 elnök, 1949-ig tiszt. elnök Földrajzi Közlemények szerkesztője (1904-től, Lóczyval) Magyarhoni Földtani Társaság: 1894-től tag, 1900-tól másodtitkár Meteorológiai Társaság aktív tagja, 1939-1943 között elnöke Magyar Barlangkutató Társulat: megalakulásától, 1926-tól ‘44-ig eln. Magyar Turista Egyesület elnöke Természetvédelmi Tanács elnöke Angol Királyi Földr. Társ., Osztrák Földr. Társ.: tiszteletbeli tag Olasz Földr. Társ., Szerb Földr. Társ.: levelező tag