Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Advertisements

Földtani alapismeretek III.
A Föld belső szerkezete
Földtörténet Összefoglalás.
A Pannon-medence geotermikus viszonyai
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
Hazánk tájai: Alföld.
Földtani alapismeretek III.
A folyók földrajza.
Tározók Hidrobiológia áramló vizek folyó vizek, mint ökoszisztéma? folyó-kontinuitás koncepció.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Cretin Bettina és Simon Lilla
Alföld Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld
Bevezetés, alapismeretek, alapfogalmak
A tengerszint változásai Az eusztázia
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
A folyóvízi erózió matematikai leírása
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
Vízkárelhárítás Vízmosások rendezése
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Vegetáció- és tájtörténet II.
Az Alföld A Kárpát-medence központi tája Területe ~ km2
A FOLYÓVÍZ FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
FELSZÍNI VIZEK IV. 7. előadás vízfolyások jégviszonyai
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei Cserny Tibor Földtani közlöny 132/különszám, (2002) Budapest.
Az övzátony, parti gát fogalma…
Gábris Gyula: Gondolatok a folyóteraszokról
Készítette: Süveges Dorottya ELTE TTK geográfus, III.évfolyam
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Gondolatok a folyóteraszokról Gábris Gyula, 1997.
Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj-
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján.
Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.
Veszprém környéki barlangok üledékvizsgálatának eredménye
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében: a Bag Tefra Lendvay Márton geográfus III X. 25.
Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett
A földrajzi övezetesség
Pannon tenger A Kárpát-medence területén helyezkedett el.
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Az árkos erózió vizsgálata a Teteves patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely-Kertész Ádám-Papp Sándor.
Folyók felszínformálása
Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam.
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
Gábris Gyula – Mari László: A Zala-folyó lefejezése
Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok
GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS
A SZÁRAZ TERÜLETEK FELSZÍNALAKULÁSA
A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken.
Új, kombinált módszerek a Közép- Tisza jelenkori mederképződményeinek jellemzésére Nagy Ágnes Tímea – Tóth Tamás – Sztanó Orsolya.
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
7. fejezet Tengerparti folyamatok Link Link. Parti terminológia.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól.
Időjárás - éghajlat.
XXIII. KONFERENCIA A FELSZÍN ALATTI VIZEKRŐL
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Magyarország vízrajza
13. FOLYAMI ERÓZIÓ.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Előadás másolata:

A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA

Bada et al. 1998

Üledékképződés a pannonban

Az Alföld fiatal felszínfejlődésének kulcskérdését a folyóhálózatának mindenkori állapota, vagyis vízrajzi tengelyének – a Tiszának – és mellékfolyóinak helyzete, időbeli helyváltoztatása jelenti. A folyóvízi feltöltődés helyét és jellegét döntő módon a medence térben és időben egyenlőtlen süllyedése irányította. A folyók felszínalakító tevékenységét pedig a negyedidőszak ritmusos éghajlatváltozásai következtében alakuló mechanizmusuk szabályozta.

Negyedidőszaki vertikális mozgások a Pannon-medencében (Horváth & Cloetingh 1996)

Sümeghy J. vázlata az Alföld mélyszerkezetéről (1944)

A negyedidőszaki képződmények vastagsága (Franyó 1992) Jelenlegi függőleges kéregmozgások Joó I. 1992

Pleisztocén 1 Pliocén vége Würm vége Pleisztocén 2

Az Alföld vízhálózatának fejlődése Gábris, 2002

Az Alföld vízhálózatának fejlődése Gábris, 2002

Az Alföld vízhálózatának fejlődése Gábris, 2002

Az Alföld negyedidőszaki üledékeinek típusai Mélymedencék nagyvastagságú üledékes összletei Medenceperemek hordalékkúp síkságainak üledékei Eolikus üledékek („lösz”, futóhomok) Tavi üledékek

Folyótípusok: fonatos (braided) Gyenge kanyargósság, sok széles, sekély meder, erodálható part és mederanyag, állandóan mozgó zátonyok. Folyóágak közötti zátonyok csupaszok, vagy gyér növényzet. Nagy és ingadozó vízhozam → periodikus görgetett hordalékszállítás (durvaszemű üledék), nagyobb lejtés a forráshoz közeli (hegyvidéki) területeken, és a hordalékkúpokon

Folyótípusok: meanderező (meandering) Egyetlen aszimmetrikus mélységű, erősen kanyargós meder. Stabil egyensúlyi rendszer, jelentős ártér. Kevert hordalékszállítás (lebegtetett + görgetett). Kanyarok belső ívén övzátony: Oldalirányú gyarapodás, felfelé finomodó rétegsor (mederhomok, vályús keresztrétegzettség, áramlási fodrok, talajosodás), külső íveken partrombolás → kanyarok fokozatos fejlődése → levágódás parti hát/folyóhát (levee), gátszakadás (crevasse splay) meder-áthelyeződés (avulsion)

Folyótípusok: szövedékes (anastomosing) Kanyargós, egymással oldalirányú összeköttetésben is álló ágrendszer Stabil medrek (dús vegetáció a partokon/mocsarak), kis esés, uralkodóan lebegtetett hordalékszállítás

Folyóvízi környezetek vízhozam, lejtés, szállított üledék - KLÍMA, TEKTONIKA: VÁLTOZÁS: hőmérséklet, csapadék idő HATÁS: növényzet, mállás, beszivárgás, párolgás, felszíni lemosás → folyók vízhozama, sebesség → a szállított hordalék mennyisége és minősége idő VÁLASZ: bevágódás-feltöltés, medermorfológia, kanyargósság, zátonyok száma, mederáthelyeződés gyakorisága, stb.

Folyóvízi környezetek Változás: KLÍMA, TEKTONIKA

MÉLYMEDENCÉK ÜLEDÉKEI A MAGFÚRÁSOK RÉSZLETES VIZSGÁLATA

Lerakódási környezetek azonosítása karotázs szelvények alapján Agyag ÁRTÉR Homok és kőzetliszt-agyag rétegek váltakozása ÖVZÁTONY SOROZATOK Vastag homokrétegek EGYMÁSBA VÁGÓDÓ MEDREK (Juhász 2003)

Litofácies keresztszelvény DNY ÉK (Juhász 2003)

Litofácies eloszlás a Körös-medence területén (Juhász 2003)

AZ ORBITÁLIS CIKLUSOK KIMUTATÁSA

Földpályaelem változások

MIS 1 – Holocén MIS 2-5d – Würm (Weischelian) MIS 5e – RW interglac. (Eemian) MIS 6 – Riss (Saalian) MIS 11 – MR interglac. (Holstein)

Üledékes környezetek azonosítása

Peremi hordalékkúpok

A teraszképződés menete: A folyóteraszok kialakulása A negyedidőszak korai modelljei négy egyszerű glaciális és azokat elválasztó, hasonlóan egyszerű interglaciális szakaszokat feltételeztek. A teraszképződés menete: a völgytalp feltöltődése az egyik (glaciális), a völgybevágás pedig egy másik (interglaciális) klímatípus alatt ment végbe.

A változások fontosságának felismerése: a múlt kulcsa nem a jelenben van? Küszöbelmélet Az éghajlat rövid idő alatt bekövetkező nagymértékű változásai csak akkor vezetnek a folyamatok átalakulásához, ha meghaladnak egy bizonyos küszöbértéket, és ekkor ugrásszerű változás következik be. Különben a dinamikus egyensúlyhoz hasonlítható „kiegyenlített állapot” uralkodik, amely nem passzivitást, hanem az aktív folyamatok stabilitását jelenti.

Az éghajlat-ingadozás mintegy százezer éves ciklusait „termináció”-nak nevezett, gyorsan felmelegedő periódusok szakaszolják. A ciklus meleg interglaciálissal kezdődik, amelyből egyre gyengülő felmelegedésekkel tarkított fokozatos hűléssel jutunk el a ciklus végére a leghidegebb időszakig, illetve a tulajdonképpeni véget a gyors felmelegedő időszak jelenti.

A kritikus vagy határviszonyok a terminációk kezdetén jelentkeztek, A ciklus elejétől hosszú évezredeken keresztül a kiegyenlített állapotból a fokozatos hidegedés felé vezető kisebb klímaingadozások során a feltöltődés felé tolódott a folyók mechanizmusa. Ez az ún. felkavicsolás hosszú, több tízezer évig tartó időszaka! A kritikus vagy határviszonyok a terminációk kezdetén jelentkeztek, amikor a gyors és erős felmelegedés következtében a küszöbértéket átlépő hatások számlájára írható a bevágó erózió, amely viszonylag rövid idő (csupán néhány ezer év) alatt kivési a teraszt.