Mit ér a tehetség, ha magyar? Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus

Genetika tanítása: minden népességben a potenciális géniuszok relatív gyakorisága hasonló

A sejtmag alkatrészei, köztük a mitokondrium

Az emberi mitokondrális DNS-molekula körkörös szerkezete, amely 37 gént és egy „alvó” szakaszt tartalmaz

A mitokondriális DNS alvó-részének mutációi (afrikai) 150 000 N M (Afrika elhagyása) 100 000 D B („közel” ázsiai) („távol” ázsiai) 70 000 50 000 H (első európai) 40 000 PreV (utolsó jégkorszak előtt) 27 000 V (utolsó jégkorszak után) 11 200 JT (közel-keleti) 10 000 U (késő európai) 4 000

Anyai ágú öröklődés a mitokondriális DNS-variánsok alapján MtDNS „ÉVA” MtDNS Ükanya MtDNS Dédanya MtDNS Nagyanya MtDNS Anya MtDNS Leány

Az ember kromoszómái: jobb oldalon a testi kromoszómák (1-22), bal oldalon a nemi kromoszómák (XY, XX)

Az Y nemikromoszóma szerkezete

Apai ágú öröklődés az Y nemikromoszóma- variánsok alapján „ÁDÁM” Apai ágú öröklődés az Y nemikromoszóma- variánsok alapján Y Szépapa Y Ükapa Y Dédapa Y Nagyapa Y Apa Y Fiú

A modern ember vándorlásának térképe

A Homo sapiens származás szerinti osztályozása Nagyrassz Európai (Caucasica – „fehér”) Keleti (Mongoloid – „sárga”) Afrikai (Negrid – „fekete”) A három nagy rassz génjeinek eltérése 0,1%

Tény: a géniusz-típusok relatív gyakorisága a különböző népességekben eltérő

Miért?

A humán genetika és kreatológia alaptörvénye P = G  E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség

A MUZSIKUS GÉNIUSZOK RELATÍV GYAKORISÁGÁRA ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND Becsült lakosság szám millióban Muzsikus géniuszok száma gyakorisága 1. Ausztria 6,4 8 1,25 2. Olaszország 32,5 0,25 3. Magyarország 7,9 2 4. Németország 56,4 11 0,20 5. Franciaország 39,0 6 0,15 6. Cseh(szlovákia) 13,6 7. Lengyelország 30,0 0,07 8. Oroszország 103,0 5 0,05 9. Anglia –

A KÉPZŐMŰVÉSZ GÉNIUSZOK RELATIV GYAKORISÁGÁRA ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND Lakosság száma millióban Képzőművész géniuszok száma relatív gyakorisága 1. Franciaország 39,0 25 0,64 2. Hollandia 5,2 2 0,38 3. Norvégia 2,6 1 4. Ausztria 6,4 0,31 5. Svájc 3,3 0,30 6. Spanyolország 18,6 3 0,16 7. Belgium 6,7 0,15 8. Anglia 32,5 4 0,12 9. Románia 9,2 0,11 10. Oroszország 103,0 11. Olaszország 0,09 12. Németország 56,4 0,07

A matematikus-géniuszok relatív gyakorisága országok szerint (Gower et al. The Princeton Companion to Mathematics. 2008) Ország Becsült lakosság millióban Matematikus-géniuszok száma Relatív gyakoriság Svájc 3.3 4* 1.21 Norvégia 2.6 3** 1.15 Francia 39.0 22 0.56 Ír 4.5 2 0.44 Anglia-Wales 32.5 14 0.43 Magyar 7.9 3*** 0.38 Német 56.4 21 0.37 Ausztria 6.4 0.31 Lengyel 30.0 4 0.13 USA 76.2 3 (+8) 0.04 Orosz 103.0 *3 Bernoulli és Euler **Abel, Lie, Skolem ***Bolyai, Riesz, Neumann

A magyar Nobel-díjasok Név Születési év hely Halálozási év hely Foglalkozás Nobel-díj típusa éve SZENT-GYÖRGYI Albert 1893 Budapest 1896 Woods Hole (USA) biokémikus orvosi 1937 HEVESY György 1885 1966 Freiburg (Németország) kémikus kémiai 1943 KERTÉSZ Imre 1929 - író irodalmi 2002

A magyar születésű Nobel-díjasok Név Születési év hely Halálozási év hely Foglalkozás Nobel-díj típusa éve LENARD Fülöp 1862 Pozsony 1947 Messelhausen (Németország) kémikus fizikai 1905 BÉKÉSY György 1899 Budapest 1972 Honolulu (USA) fizikus, kémikus orvosi 1961 WIGNER Jenő 1902 1995 Pincerton (USA) vegyészmérnök 1963 GÁBOR Dénes 1900 1979 London (UK) elektromérnök OLÁH György 1927 - kémiai 1994 HARSÁNYI János 1920 2000 Berkeley (USA) gyógyszerész közgazd. HERSKÓ Ferenc 1937 Karcag orvos 2004

Magyar származású Nobel-díjasok Név Születési hely év Halálozási hely év Apja Anyja Magyar tudás Nobel-díj típus év Robert BÁRÁNY Bécs 1876 Uppsala 1936 magyar cseh nem orvosi 1914 Richard ZSIGMONDY 1865 Gottingen 1929 kémiai 1925 Mikton FRIEDMAN Brooklyn 1912 San Francisco 2006 közgaz-dasági 1976 Carleton GAJDUSEK Yonkers 1923 Tromso 2008 szlovák Elie WIESEL Sighetul Marmatei 1928 - igen (?) béke 1986 John POLÁNYI Berlin

A NOBEL-DÍJASOK RELATIV GYAKORISÁGA SZÜLŐVÁROSUK SZERINT Sorrend Város Lakosainak becsült száma millióban Nobel-díjasok száma %-a 1. Bécs 1,53 11 7,2 2. München 1,24 7 5,6 3. Wroclaw 0,64 3 4,7 4. Frankfurt 0,66 4,5 5. Hága 0,?9 4,3 6. Budapest 2,00 8 4,0 7. Hamburg 1,70 5 2,9 8. Prága 1,21 2,5 9. Koppenhága 1,34 2,2 10. Berlin 3,35 2,1 11. New York 18,91 30 2,0 12 Stockholm

A XIX. SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN Évtized Géniuszok száma 1800-1809 1810-1819 1820-1829 1830-1839 1840-1849 1850-1859 1860-1869 1870-1879 1880-1889 1890-1899 1800-1899 12 16 11 9 12 4 14 19 37 7 141 Tízéves átlag 14,1

A magyar géniuszok születési gyakorisága földrajzi régiók szerint 1700 és 1900 között 100 000 lakosra Budapest 5,2 Felvidék 1,6 Dunántúl 1,3 Erdély 0,6 Tisza-táj 0,5 Duna-Tisza köze 0,4

Népességen belüli arány % A 175 MAGYAR GÉNIUSZ VALLÁSI SZÁRMAZÁSA AZ 1700 ÉS 1900 KÖZÖTT SZÜLETETTEKBEN Vallás Népességen belüli arány % Géniuszok vallása % Talált/Várt arány Katolikus Református Görögkeleti Evangélikus Zsidó Egyéb 60 14 13 7 5 1 40 23 10 25 0,67 1,64 0,08 1,43 5,00 1,00 Együtt 100

Gustave Doré : Cain and Abel offering their sacrifices, 1865

Hegedűs László: Káin and Ábel, 1899, Magyar Nemzeti Galéria

Albrecht Dürer: Cain Killing Abel, 1511

TINTORETTO: The Murder of Abel, 1551-52, Gallerie dell'Accademia, Venice

Az 1700 és 1900 közötti 200 évben született géniuszok nemzeti származása Sorrend Ország Becsült lakosságszám millióban Géniuszok száma Arányuk 1 millió lakosra 1. Ausztria 6,4 22 3,44 2. Svájc 3,3 11 3,33 3. Franciaország 39,0 107 2,74 4. Norvégia 2,6 7 2,69 5. Anglia 32,5 71 2,18 6. Írország 4,5 9 2,00 7. Svédország 5,9 1,86 8. Skócia 8 1,78 9. Németország 56,4 95 1,68 10. Dánia 3,2 4 1,25 11. Olaszország 37 1,14 12. USA 76,2 51 0,67 13. Finnország 2 0,61 14. Belgium 6,7 3 0,45 15. Spanyolország 18,6 0,43 16-17. Hollandia 5,2 0,38 Magyarország 7,9 18. Oroszország 103,0 27 0,26 19. Csehszlovákia 13,6 0,22 20. Lengyelország 30,0 6 0,20

A MAGYAR GÉNIUSZ VESZTESÉG MÉRTÉKE A potenciális férfi géniuszok mintegy 90 %-a veszhetett el. A potenciális női géniuszok kb. 99 %-a nem volt képes kivételes szellemi adottságait valóra váltani.

A GÉNIUSZ-VESZTESÉG OKAI Történelmi körülmények Gazdasági helyzet Pedagógiai felkészületlenség Társadalmi intolerancia Géniuszok önpusztítása

Ralph. W. EMERSON (1803-1882): „A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen tiszteletben részesítették őket.”

A kreatológia legfőbb üzenete P = G  E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” és társadalmi környezet