A sejtalkotók I..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egy „nehéz” előadás a földi életről
Advertisements

 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Eukarióta sejtek Maghártyával határolt sejtmag Sejtszervecskék
7-8.óra: Sejtbiológiai ismeretek
Wilhelmy- és Langmuir-típusú filmmérlegek
Sejtmag és osztódás.
Alapfogalmak, alapjelenségek
Összefoglaló feladatok
Sejttan.
Sejtalkotók.
Sejtélettan 2011 masszőr évfolyam.
A sejtalkotók és működésük
A sejtalkotók felépítése és működése.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Hihetünk a fülünknek? Sejtstruktúrák fizikája
A SEJT.
Készítette Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
A sejtmembrán és sajátoságai
CITOSZKELETON (SEJTVÁZ)
A sejt A sejt felépítése, sejtek energia-termelő rendszerei, szintetikus folyamatok és anyag-átalakítások, információátadás-jelzőrendszerek.
Vezikuláris transzport
Trigliderid és foszfolipid szintézis és lebontás
Az intermedier anyagcsere alapjai 2.
Testünk építőkövei.
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Sejtkapcsoló struktúrák
Nukleusz A sejt információs rendszere
Növénytan Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Asszociációs (micellás) kolloidok (vizes rendszerek)
FELÜLETI HÁRTYÁK (oldhatatlan monomolekulás filmek) Amfipatikus molekulákból létesül -Vízben való oldhatóság csekély -Terítés víz-levegő határfelületen.
A lipidek.
Aminosavak és fehérjék
Speciális működésű sejtek Általában: a soksejtű, szövetes élőlények sejtjei különleges feladatok ellátására módosulnak, vagyis felépítésük megváltozik.
Sejtalkotók és citoplazma
Nyitott biologiai rendszerek
Sejtmag és osztódás.
ELVÁLASZTÁSTECHNIKAI MÓDSZEREK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA XI.
Kémiai kötések Kémiai kötések.
Sejtalkotók III..
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Testünk építőkövei.
Sejttan folytatás.
Sejttan.
Sejtek, szövetek. Cells The organization of prokaryotic and eukaryotic cells.
Folyadékok és gázok mechanikája
SEJT SZÖVET SZERV SZERVEZET= EGYED sejtfal Golgi-apparátus
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben). Sejthártya (plazmamembrán): Membrán szerkezetű sejtalkotó szerepe: Elválasztja, de egyben össze is köti a sejtet.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
Sejtbiológia (összefoglalás) Sejtbiológia fogalma
A sejt mozgási rendszere. Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat:
EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK APRÓ ÓRIÁSOK.
A sejtes szerveződés.
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
Molekulák A molekulák olyan kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atomot kovalens kötés tart össze. pl.: oxigén: O2; víz: H2O; ammónia: NH3;
Egészségügyi ügyvitelszervező szak Bevezető előadás
A sejthártya, a sejt és környezete, receptorok, jelátviteli folyamatok
Egészségügyi ügyvitelszervező szak Bevezető előadás
Génexpresszió és az azzal kapcsolatos sejtorganellumok
A sejthártya, a sejt és környezete, receptorok, jelátviteli folyamatok
Wilhelmy- és Langmuir-típusú filmmérlegek
Sejt, sejtmembrán, endoplazmás reticulum
Dr. Röhlich Pál prof. emeritus
Foszfolipidek 1. foszfogliceridek: Kolin 1.
Növényi szövetek 1..
Folyadék halmazállapot
Előadás másolata:

A sejtalkotók I.

Sejtváz (citoszkeleton) sejthártya belső membránrendszer riboszóma mikrofilamentumok mitokondrium mikrotubulus

Sejtváz mikrotubulus mikrofilamentumok rajz és elektronmikroszkópos kép

Sejtváz mikrotubulus mikrofilamentum

A sejtváznak az állábas mozgásban is szerepe van. kocsonyás plazmában mikrofilamentumok hálózata folyékony plazmában egyedi mikrofilamentumok álláb képzés

A biológiai membránok alapszerkezete foszfatid kettősréteg víz poláris (hidrofil) réteg apoláris (hidrofób) réteg molekula-modell

A foszfatid molekulák apoláros részei kiszorítják a vizet a képződő membrán belsejéből: animáció

Biológiai membrán Lipid kettősréteg Integráns fehérje Fehérje csatorna Perifériális fehérje Koleszterin

A membrán félig folyékony A lipid molekulák könnyen helyet cserének, forognak tengelyük körül, a membrán fehérjéi is változtatják helyüket: animáció A rétegek közötti ugrálás ritka. Gyakorlatilag sohasem lépnek ki a membrán síkjából a kettősréteg molekulái.

Az apoláros részek nem érintkeznek a vízzel, a membránok zárt tereket hoznak létre.

Endoplazmatikus retikulum (csak eukarióta sejtben van) A durva felszínű endolpazmatiukus retikulum (DER) felszínén riboszómák vannak maghártya sima felszínű endolpazmatiukus retikulum (SER) Figyeld meg a maghártya és a DER kapcsolatát!

Endoplazmatikus retikulum riboszómák sima felszínű endoplazmatikus retikulum durva felszínű endoplazmatikus retikulum elektronmikroszkópos kép

A durva felszínű endoplazmatikus retikulum felszínén levő riboszómák által készített fehérje a membránrendszer belsejébe jut.