és a magyar Nobel-díjasok A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok Összeállította: Ködöböcz Ferenc

A tudományban a Nobel-díj a kiemelkedő teljesítmények legismertebb kitüntetése. A díj névadója. Alfred Nobel 1833-ban született Stockholmban, és 1896-ban hunyt el San Remoban. A híres tudós a robbanóanyagok felfedezésével, a tudomány ipari alkalmazásával szerzett vagyonából nemes célú alapítványt hozott létre. Ezek között figyelemre méltó azon személyek köre, akik lazább, vagy egészen szoros szálakkal, de egyaránt magyar származásúnak (is) tekinthetők. Ezen tudósok a tudomány nemzetköziségét példázva több országban alkottak, több nemzet büszke teljesítményükre Nobel Alfred végrendeletével egyszerre állított emlékművet önmagának és tett szolgálatot az emberiségnek. Nemzeti különbségre való tekintet nélkül a legkülönbözőbb területeken kívánta jutalmazni a legkiválóbbakat a természettudományos alapkutatástól egy békés társadalom felépítéséig.

Alfred Nobel végrendelete

Az emlékérem A fizikai és kémiai díj érmének hátlapja Az élettani és orvosi díj érmének hátlapja Az irodalmi díj érmének hátlapja

A Nobel-békedíj A közgazdasági Nobel-díj

Az élettani és orvosi díj A fizikai és kémiai díj Az élettani és orvosi díj Az irodalmi díj A béke díj A közgazdasági díj

Lénárd Fülöp (1862-1947) Az első magyarországi születésű tudós, aki elnyerte a Nobel-díjat. Ő az 1905. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért”. Fő kutatási területe a foszforeszcencia jelenség és kutatása. Ő állította fel az első atommodellt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező, 1907-ben tiszteletbeli tagjává választotta.

Bárány Róbert (1876-1936) Magyar származása kétségtelen, apja vándorolt ki Rohoncról Bécsbe, ma is élnek rokonai Magyarországon. Az 1914. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjjal tüntették ki „Az egyensúly-szerv élettanával és kórtanával kapcsolatos munkáiért„

Zsigmondi Richárd (1865-1929) Magyar származású vegyész Az 1925. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloid-kémiában alapvető jelentőségűek”.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Az 1937. évi fiziológiai, vagy orvosi Nobel-díj kitüntetettje „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezésekért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”. Az első és eddig egyetlen személy, aki Magyarországról utazott a Nobel-díjat átvenni. Az aranyérmet Magyarországon a Nemzeti Múzeumban őrzik.

Hevesy György József (1885-1966) Az 1943. évi kémiai Nobel-díjjal 1944-ben tüntették ki „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. Ő fedezte fel a 72-es elemet, a hafniumot.

Békésy György (1899-1972) Az 1961. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért”. Ő készített először a belső fülhöz valóban hasonlóan működő eszközt.

Wigner Jenő (1902-1995) Az 1963. évi fizikai Nobel díjat Maria Goeppert-Mayer-rel és Hans David Jansen–nel megosztva kapta „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”. Meghatározó jelentôségû volt a szerepe az atombomba kifejlesztésében. Ugyanakkor Wigner Jenő kimagasló szerepet játszott az atomenergia békés és biztonságos felhasználásában.

Gábor Dénes (1900-1979) Az információelmélet egyik úttörője. A holográfia elvét 1947-ben ismerte fel. Az 1971. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”. A lézerelv felfedezése után a holográfiai eljárás előtt új és sokoldalú lehetőség nyílt meg. Az eredmény: háromdimenziós, térhatású kép.

Polányi János (1929- ) Az 1986. évi kémiai Nobel-díjat Dudley R. Herschbach-hal és Yuan Tseh Lee-vel megosztva kapta „az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért”

Elie Wiesel (1928- ) Az 1986. évi Nobel-békedíj kitüntetettje. Középiskoláit magánúton végezte, de Debrecenben is vizsgázott. Először Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampolgár.

Oláh György (1927- ) A modern szerves kémia terén az ő munkái döntötték meg a szén négy vegyértékűségének dogmáját, és új utakat nyitott a szénhidrogének előállítására. Ezek során kiemelkedő az ólommentes benzin. Az 1994. évi kémiai Nobel díj kitüntetettje „a karbonkation kémiához való hozzájárulásáért”.

Harsányi János (1920- ) Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat John Nash-sel és Reinhard Selten-nel megosztva kapta „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly analízis terén végzett úttörő munkásságáért”. Harsányi azt mutatta ki, hogyan lehet hiányos információk birtokában elemezni társadalmi játékokat.

Kertész Imre (1929- ) Kertész Imre magyar író kapta 2002-ben az irodalmi Nobel-díjat a „Sorstalanság” című könyvéért. Első alkalommal ítélték magyar szerzőnek a legrangosabb irodalmi díjat.

Milton Friedman 1912-2006 Szülei a történelmi Magyarország területén születtek, egymás közt magyar anyanyelvükön beszéltek. Milton Friedman Czeizel Endrének írt levelében ezt meg is erősítette: "Szüleimet mindig magyarnak tartottam." Az apa 1878-ban Beregszászon látta meg a napvilágot., A Nobel-díjas tudós édesanyja Beregszászon született. Családi neve Landau volt. A fogyasztói analízis, pénzügy-történet és -elmélet terén elért eredményeiért, valamint a stabilizációs politika komplex voltának megmutatásáért 1976-ban Nobel-díjat kapott.

Carleton Daniel Gajdusek (1923- ) 1923. szeptember 9-én született családja yonkersi házában. Szlovák nemzetiségű apja egy Nyitra megyei faluból, magyar nemzetiségű szülei Debrecenből indultak el és Yonkersben telepedtek le. 1976-ban kapott orvosi/élettani Nobel-díjat

Lénárd Fülöp Bárány Róbert Zsigmondi Richárd Szent-Györgyi Albert Hevesy György József Békésy György Wigner Jenő Daniel Gajdusek Milton Friedman Harsányi János Oláh György Elie Wiesel Polányi János Gábor Dénes Kertész Imre