NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 2

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A növényi szövetek.
Advertisements

Növényi szövetek 2..
Növénytan 3 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Növényi szövetek 1..
Növényi szövetek 1..
Növényi szövetek.
Szervtan 2 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Növénytan 2 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Vegetatív növényi szervek
Anyagszállítás a növényekben
A növényi sejt.
A test mélyebb rétegeiben
A zuzmók, a mohák és a harasztok törzse
Szervtan Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
A mohák.
A növények teste és életműködése
A növények szervei; Gyökérzet
A növények szervei; Hajtás&szár
A növények szervei; Gyökérzet
I.Osztódószövet gyökércsúcs hosszmetszet nagy sejtmag dús citoplazma
Növények országa. Moszatok törzsei.
Növényi szövetek 1..
A növények ásványianyag-felvétele
A harasztok törzse.
A növények vízháztartása
A növényi szövetek.
A gyökér.
RENDSZEREZÉS Növények országa.
A zárvatermők.
Növények szövetei MBI®.
Kapusi Réka és Gajdos Dorottya
Növénytan.
7. makro- és mikrométer-csavarok 6. a tárgyasztalt mozgató csavarok
A levél - a leveleket működésük és elhelyezkedésük szerint csoportosítjuk   - működés szerint: - sziklevelek - viráglevelek - lomblevelek - elhelyezkedés.
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3
A növények vízgazdálkodása
A levél 1. sziklevél 2. allevél 3. fellevél 4. lomblevél 5
A növények szaporodása
A növények szervei; Hajtás&szár
Növényrendszertan Moha és páfrány…..
Növények szervei 3. levél.
A növények szövetei Avagy…. háncs vagy fa??.
A növények szervei; Hajtás&szár
Növények szervezettan-élettan
Növények szervei 3. Hajtás levél.
A) baktériumok B) moszatok C) mindkettő D) egyik sem
4. óra: Eukarióta egysejtűek
A növények országa Az egyszerűbbek.
A növényi szövetek típusai
Orbánné Kiss-Vámosi Emőke
A HARASZTOK RENDSZEREZÉSE
MOSZATOK.
SEJT SZÖVET SZERV SZERVEZET= EGYED sejtfal Golgi-apparátus
AZ EGYSÉGES EGÉSZ.
A TEST MÉLYEBB RÉTEGEIBEN
Farmakobotanika I. gyakorlat 2015/2016. tanév, őszi szemeszter 8. gyakorlat.
HYSTOLOGIA / SZÖVETTAN I.. Növény = „növekvő lény” – merisztémák Zigóta: totipotens  differenciálódás (alaki és működési átalakulás) Szöveti szerveződés:
38. lecke Növényi szövetek. Sejttől a szövetig:  Az egysejtű élőlény összes életműködését az egyetlen sejtje végzi.  A többsejtűek is egy sejtből a.
EMBERI SZÖVETEK Szövet fogalma: Azonos eredetű, hasonló felépítésű sejtek alkotnak egy szövetet, amelyek egy, vagy néhány feladat ellátására differenciálódnak.
47. lecke A növények vízháztartása
A növények vízgazdálkodása
Mohák törzse.
Növényi szövetek 1..
MOHÁK.
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttani és szövettani gyakorlatok
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttani és szövettani gyakorlatok
A gyökér.
A növényi szövetek.
L E V É L.
ALAPSZÖVETEK Valódi alapszövetek (4 típus)
Előadás másolata:

NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 2 NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 2. előadás Szövettan A szövet fogalma, evolúciós kialakulása és típusai: osztódó és állandósult szövetek

Szövettan A szövet fogalma: Azonos származású, hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége. Ha a sejtek alakja és működése eltérő, akkor az eltérő sejtek aránya a szövetben állandó. A szövetek kialakulása: Növényi test felépítése (összefüggés az életmóddal és a környezettel) A szövetfejlődés evolúciós lépéseinek áttekintése a ma élő törzsek alapján: Protophyta Thallophyta Cormophyta

A növényi test szerveződési típusai Egysejtűek (Protophyta) Sejttársulások mechanikai kapcsolódás nyálkakolónia cönóbium polienergidás óriássejtek Telepes növények (Thallophyta) aggregációs telep sejtfonal sejtlemez sejttest / teleptest Hajtásos növények (Cormophyta)

1. Protophyta: egysejtű szerveződési formák baktériumok egysejtű moszatok Alaki fejlődés: gömb pálcika csillag csavar félhold Gracza, 2004

Egysejtűek - Önálló szervezetek, az összes életműködést egy sejt végzi - sugaras szimmetria →kétoldali szimmetria - kovaváz - ostor

Sejttársulás - Laza sejtösszeköttetések - Az egyes sejtek általában megtartják önállóságukat Típusai: mechanikai kapcsolódás nyálkakolónia cönobium polienergidás óriássejtek 4. 1. 2. 3.

Telepes növények 1. Típusai: aggregációs telep sejtfonal sejtlemez sejttest vagy teleptest 3. Gracza, 2004 2. Váczi, 1995 4. Gracza, 2004

Hajtásos növények Első képviselőik a harasztok 400 millió éve a szilur és a devon határán alakultak ki telepes zöldmoszatokból A szárazföld meghódítása → vízháztartás stabilitása vízfelvevő és szállító rendszer parával impregnált sejtfal bőrszövet kialakulása gázcserenyílások megjelenése szilárdítószövet kialakulása lignintartalmú sejtfal Szervek kialakulása: szár, gyökér, levél Első képviselőik: Rhynia-típusú ősharasztok (Rhynia major, Psilotum princeps) Ma élő leszármazott: Psilotum triquetrum (K, D-Am; DK Ázsia)

A szövetek kialakulása: 3. Cormophyta: hajtásos növények Rhynia-típusú ősharasztok Gracza, 2004 Gracza, 2004 (Rhynia major, Psilotum princeps) Ma élő leszármazott: Psilotum triquetrum (D-Am; DK Ázsia)

Hajtásos növények Ősharasztok (Rhynia): villás elágazás protosztélés szárrész → teloma kúszó gyöktörzs mikrofillumok Spóratartók Teloma - villás elágazódású tengelyrész - rögzítő teloma: gyökérszerű fonalak - hengeres szárrész: sterilis v. fertilis a szár, a levél és a generatív szervek közös őse háncsrész farész

3. Cormophyta: hajtásos növények Zimmermann teloma elmélete:a szervek kialakulásának levezetése a telomából: 1. – túlnövés 4. - redukció 2. – planáció 5. - begörbülés 3. - összenövés 6. - tengelyen belüli összenövés Váczi, 1995

Harasztok korpafüvek zsurlók páfrányok - gyökér - örvös elágazás - valódi levél

A karbon növényzete

Mohák Átmenetet képeznek a telepes és a hajtásos növények között gyökérszerű-, szárszerű-, levélszerű képződmények primitív szállítósejt gázcserenyílás hajtásos növényekéhez hasonló színtest fejletlen vízháztartás

Nyitvatermők Kialakul a mag A szaporodáshoz nincs szükség vízre

Zárvatermők Kialakul a termés

A szövetek típusai: Fiziológiai-anatómai osztályozás szerint A szövet fogalma: azonos származású, hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége A szövetek típusai: Fiziológiai-anatómai osztályozás szerint 1. Osztódó szövetek (merisztémák) elsődleges merisztémák - csúcsmerisztémák másodlagos merisztémák oldalmerisztémák interkaláris merisztémák merisztemoidok 2. Állandósult szövetek bőrszövetek szilárdítószövetek szállítószövetek Alapszövetek: asszimiláló, raktározó, szellőztető, kiválasztó- és váladéktartó

Osztódó szövetek (merisztémák) fiatal (nagy sejtmagvú, plazmadús, vékony falú) intenzív osztódásra képes sejtcsoportok Fejlődési állapotuk szerint (differenciáltság mértéke és az osztódás intenzitási foka): 1. Iniciális sejtek 2. Promerisztéma 3. Elsődleges merisztéma (4. Nyalábkambium) 5. Másodlagos merisztémák

Osztódó szövetek (merisztémák) 1. Iniciális sejtek: néhány sejtes embrión: létrehozzák az ősmerisztémát 2. Promerisztéma (ősmerisztéma) 1,2,3,4 metszésű vezérsejt Gracza, 2004

Osztódó szövetek (merisztémák) 2. Promerisztéma (ősmerisztéma) Az embrió hajtás- és gyökér tenyészőkúpjainak intenzíven osztódó, alacsony differenciáltságú sejtjei. Belőlük keletkeznek az állandósult szövetet létrehozó osztódószövetek, az elsődleges merisztémák 3. Elsődleges merisztéma kezdeti differenciálódást mutat a promerisztémából alakul ki Kialakítják a növény első állandósult szöveteit, pl.: bőrszövetképző, alapszövetképző, szállítószövetképző elhelyezkedése szerint: csúcsmerisztémák 5. Másodlagos merisztémák állandósult szövetből alakul, oly szövetrészben, mely azelőtt nem volt merisztématikus működése: szervek vastagodása elhelyezkedése szerint: oldalmerisztémák, interkaláris merisztéma, merisztemoidok

Csúcsmerisztémák Elsődleges merisztémák közé tartoznak A hajtás és a gyökér vegetációs csúcsában találhatók Az alakilag egyforma promerisztéma sejtek differenciálódni kezdenek Az egyes rétegek az osztódás irányában eltérnek egymástól Periklinális osztódás: a sejtek a felülettel párhuzamos falakkal osztódnak Antiklinális osztódás: a sejtek a felületre merőleges falakkal osztódnak Az elkülönülő rétegeknek (szövetképzők) külön neve van: tunika és korpusz tunika-korpusz elmélet

Tunika: a tenyészőcsúcs felületi része, sejtjei antiklinálisan osztódnak, belőle alakul ki a protoderma (elsődleges merisztéma), abból pedig a bőrszövet Korpusz: a tunika alatt található, sejtjei anti- és periklinálisan és ferde falakkal is osztódnak e. m. hajtás minden szövete a bőrszövet kivételével Gracza, 2004

Osztódó szövetek (merisztémák) 3. Elsődleges merisztéma Szárban: Protoderma (dermatogén) – epidermisz (bőrszövet) Alapmerisztéma (peribléma) - elsődleges kéreg, bélszövet Pleróma, része a prokambium - szállítószövetrendszer Gracza, 2004

Osztódó szövetek (merisztémák) 3. Elsődleges merisztéma Gyökérben: dermatogén – rhizodermisz =epibléma peribléma - els. kéreg pleróma - közp. henger kaliptrogén - gyökérsüveg Bolgár, 1999

Osztódó szövetek (merisztémák) 4. Nyalábkambium (fascicularis) átmeneti jellegű elsődleges merisztémából (prokambiumból) fejlődik, ennek tovább élő, specializálódott formája, megtartja osztódó képességét szállítószövetet hozhat létre elhelyezkedése szerint: oldalmerisztéma (szárban)

Osztódó szövetek (merisztémák) 5. Másodlagos merisztémák állandósult szövetből alakul, oly szövetrészben, mely azelőtt nem volt merisztématikus működése: szervek vastagodása elhelyezkedése szerint: oldalmerisztémák interkaláris merisztéma merisztemoidok 5.1. Oldalmerisztémák: interfascicularis kambium parakambium perikambium hullámos kambium szárvastagító kambium sebkambium Oldalmerisztémák (kambiumok): tangenciálisan osztódnak: kifelé a felszín felé és befelé a központ felé hoznak létre sejteket

Osztódó szövetek (merisztémák) 5. Másodlagos merisztémák 5.1. Oldalmerisztémák: interfascicularis kambium nyalábközi kambium másodlagosan vastagodó szárban az alapszövet sejtjei újra osztódó képessé válnak bélsugársejteket, fa- és háncselemeket hoz létre nyalábkambiummal együtt - kambiumgyűrű (vascularis kambium) parakambium = phellogen (másod. vast. szárban és gyökérben) Parabőr - periderma: - phellom - paraszövet - plhellogen – parakambium - phelloderma - paraalapszövet Gracza, 2004

Osztódó szövetek (merisztémák) 5. Másodlagos merisztémák 5.1. Oldalmerisztémák: Perikambium vagy periciklus a gyökér központi hengerének legkülső sejtsora működése 4 féle: oldalgyökér képzés hullámos kambium parakambium másodlagos kéreg H F Gracza, 2004

Osztódó szövetek (merisztémák) 5. Másodlagos merisztémák 5.1. Oldalmerisztémák: hullámos kambium a gyökér központi hengerében alakul szárvastagító kambium egyszikű, másodlagosan vastagodó szárak elsődleges kérgében alakul sebkambium a növényt érő sebzés helyén alakul kalluszt (sebszövet) fejleszt f h Gracza, 2004

Osztódó szövetek (merisztémák) 5. Másodlagos merisztémák (folyt.) 5.2. Interkaláris merisztéma: helyzete: a noduszok alatt, ill. fölött szerepe: szalmaszár megnyúlása tőlevélrózsás növények megnyúlása virágzáskor 5.3. Merisztemoidok: osztódásra képes sejt vagy sejtcsoport Szerepe: oldalszervek (levél, oldalhajtás, oldalgyökér) szőrképletek gázcserenyílások nektáriumok Gracza, 2004

Állandósult szövetek 1. Bőrszövet 1. Bőrszövet 2. Szilárdítószövet (mechanikai alapszövet) 3. Szállítószövet 4. Alapszövet 1. Bőrszövet Tunica – protoderma – epidermisz – exodermisz, periderma – rhitidoma – dermatogén – rhizodermisz, epibléma – exodermisz, periderma Feladata: védelem, párologtatás, gázcsereforgalom, (anyagcseretermékek tárolása)

nagy központi vakuólum, vékony citoplazma, Az epidermisz A hajtás (szár és levél) és a generatív szervek elsődleges bőrszövete. Feladata: védelem, párologtatás, gázcsereforgalom, (anyagcseretermékek tárolása) Ezért: sejtjei szorosan záródók, határozott formájúak (kétszikű: izodiametrikus, egyszikű: hosszúkás) benne gázcserenyílások (sztóma), és víznyílások (hydathoda) rajta kutikula, viasz, szőrök és emergenciák Felépítése: nagy központi vakuólum, vékony citoplazma, színtestek ált. nincsenek (kiv. vízi és árnyékkedvelő n.), (vagy színtelen színtest). (kiv. gázcserenyílások zárósejtjei)

Az epidermisz megalakulása Gracza, 2004 Száron Egyszikűek levelén Kétszikűek levelén fenn: színi oldal lenn: fonáki oldal

Az epidermisz megalakulása száron A kék iringó (Eryngium planum) szárának epi-dermisze babszem alakú zárósejtes sztómával A dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) rhizómájának epidermisze (rajta sztóma!) A nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora) szárának epidermisze

Az epidermisz megalakulása egyszikűek levelén A szibériai nőszirom (Iris sibirica) és a kukorica (Zea mays) levélepidermisze

Az epidermisz megalakulása kétszikűek levelén A ciklámen, a nagyvirágú gyíkfű és a dárdás csukóka színi levélepidermisze A ciklámen, a nagyvirágú gyíkfű és a dárdás csukóka fonáki levélepidermisze

Az epidermisz megalakulása kétszikűek levelén Az aranyfürt (Aster linosyris) és a csillagőszirózsa (A. amellus) színi (fenn) és fonáki (lenn) levélepidermisze.

Az epidermisz Megalakulása fészekpikkelyen ill. sziromlevélen A csillagőszirózsa fészekpikkelyének fonáki epidermisze. A dárdás csukóka virágszirmának felső és alsó epidermisze.

Az epidermisz Keresztmetszeti képe Színi oldal A kaucsukfüge három rétegű színi és fonáki levélepidermisze Kétszikűek jellemző levélepidermisze Fonáki oldal Gracza, 2004

Az epidermisz A gázcserenyílások (sztóma) megalakulása Moháknál jelenik meg (szárazföldi életmód): párologtatás, légcsere 2 zárósejt, közte légrés, melléksejtek Mérete, száma, helyzete, formája, melléksejtek megléte, száma, formája jell. bélyeg. Megjelenése: főképp levélen, de virágszirmon, száron, sőt rhizómán is! A vese alakú zárósejtes főbb sztóma típusok: Gracza, 2004 A - Ranunculaceae B - Bignoniaceae C - Lamiaceae D - Rubiaceae E - Asteraceae F - Tradescantia G - Commelinaceae H - Apocynaceae

Az epidermisz A Gramineae sztóma típus megalakulási formái: Phleum pratense Triticum aestivum Kukorica (Zea mays): súlyzó alakú zárósejtek, háromszög alakú melléksejtek Miscanthus sinensis Sorghum halepense és Zea mays levélhüvely belső epidermiszén

Az epidermisz A víznyílások (hydathoda) megalakulása Sztómák, vagy epidermisz sejtek módosulásai, nyitó és záró mozgást nem végeznek, cseppfolyós vizet választanak ki Gracza, 2004 A kőtörőfű (Saxifraga sp.) és a fukszia (Fuchsia sp.) hydathodája.

Az epidermisz Szőrök és emergenciák Fajra és szervre jellemző, ökológiai jelző bélyeg. Fajtái: Papilla Fedőszőr Kapaszkodó szőr Mirigyszőr Érző- és felszívószőrök Repítőszőr Emergenciák: az epidermisz- sejtekből + az alattuk lévő szövetekből Csalánszőr Tüske Mirigyszőrök, csalánszőr Fedőszőrök Gracza, 2004 Tüske Repítőszőrök Kapaszkodó szőrök

Az epidermisz Szőrök és emergenciák Papillák az Iris sibirica levelén és az Eryngium planum levélere környékén Fedőszőrök a kukorica levélhüvely külső oldalán, ill. a nagyvirágú gyíkfű szárán

Csillagszőr a Tilia argentea levélfonákán ill Csillagszőr a Tilia argentea levélfonákán ill. a Scutellaria hastifolia szárán. Mirigyszőrök Scut. hastifolia virágszirmán, ill. érzőszőrök a porzószála hasi oldalán.

A rhizodermisz (epibléma) A gyökér elsődleges bőrszövete, egy sejtrétegű. Feladata: felszívás Ezért: vékony sejtfal, dús citoplazma, nagy sejtmag, nincs viasz, ill. kutikularéteg, nincs sztóma epiblémasejtek tömlőszerű kitüremkedései: gyökérszőrök, A gyökérszőrös zóna csak néhány napig életképes Exodermisz: elsődleges kéreg legkülső sejtsora Periderma: a gyökér másodlagos bőrszövete

A periderma (paraszövet) A szár és a gyökér másodlagos bőrszövete, hőszigetelő, vizet, gázokat nem vagy csak kissé enged át. Psz Pk Pa Gracza, 2004 Ep EK Psz parakambium = phellogen Parabőr - periderma: - phellom - paraszövet - plhellogen – parakambium - phelloderma - paraalapszövet

A periderma (paraszövet) A lenticella (paraszemölcs): sztómák helyén Bolgár, 1999 Töltősejtek Paraszövet Parakambium Paraalapszövet Kéregparenchima Háncsrész Kambium Farész - A parakambium a hajtáson, a sztómák irányában laza, intercellulárisokban gazdag töltőszövetet hoz létre: lenticella vagy paraszemölcs - Minimális gázcserét tesznek lehetővé

A parakambium egy idő után elveszti osztódó képességét, és az elsődleges kéregben új parakambium jön létre. - A peridermarétegek és a közéjük zárt elhalt háncselemek együttese alkotja a harmadlagos bőrszövetet vagy héjkérget = külső kéreg = kéreg

2. Szilárdítószövetek kollenchima: főleg fiatal növényi szervekben a bőrszövet alatt, sejtjei plazmatartalmúak, jellegzetes kollenchimatikus vastagodásúak: sarkos, lemezes sejtfalvastagodás, sejtfaluk nem fásodik: rugalmasak, hajlékonyak Sarkos kollenchima a jácint elsődleges kérgének belső határán (Gracza) Sarkos kollenchima a húsos som (Cornus mas) szárának elsődleges kérgében

2. Szilárdítószövetek kollenchima: sarkos és lemezes Lemezes kollenchima az Aster linosyris szárának elsődleges kérgében. Lemezes kollenchima az Eryngium planum szárának elsődleges kérgében.

2. Szilárdítószövetek Szklerenchima: Vastag falú, szorosan illeszkedő, szűk üregű sejtek, sejtfaluk elfásodik, plazmát nem tartalmaz (holt): szilárdítás, védelem Fő megjelenési helyei: a bőrszövet alatt (hipoderma), szállítónyalábok körül (nyalábhüvely), szállítószövetrendszer háncs része fölött (háncskorona). Háncskorona a bükk (Fagus sylvatica) és a kék iringó (Eryngium planum) szárában a háncsrész fölött.

2. Szilárdítószövetek Szklerenchima: Szigetszerű szklerenchima csoportok alkotta háncskorona a húsos som (Cornus mas) szárának háncsrésze fölött. Kősejtek a Pyrus communis termésében Szklereida, kősejt: parenchima eredetű, csatornás vastagodású, holt szilárdító sejt: termések, csonthéjasok belső termésfala, fák héjkérge Rostok: merisztéma eredetű, megnyúlt sejtek, faluk vastag, fásodó: edénynyalábok, lombos fák fateste

3. Szállítószövet-rendszer Állandósult szövetek 3. Szállítószövet-rendszer Corpus – prokambium – protofloém – metafloém – protoxilém – metaxilém A szállítószövet részei: faelemek (xilém), háncselemek (floém). A szállítás irányában megnyúlt sejtek, harántfalaik vékonyak, perforáltak, vagy felszívódnak. A xilém és floém elemek együtt maradva nyalábot, vagy összefüggő gyűrűt képeznek. Feladatuk: szállítás (két irányú anyagmozgás) xilém: vizet és a benne oldott ásványi sókat; floém: szerves tápanyagokat, szilárdítás, raktározás.

3. Szállítószövetek - A háncsrész (floém) elemei: Rostasejt – megnyúlt, plazmatartalmú, harántfaluk gödörkés ezen keresztül plazmodezma, sejtmagjuk feloldódik Rostacső – zárvatermőknél jelenik meg, nyitvatermőknél és harasztoknál nincs!, a harántfalak lyukasak: rostalemez, sejtmagjuk feloldódik, 1 évig élnek Kísérősejt – rostacsővel azonos keletkezésű, gödörkéken keresztül plazmadezma, nagy plazmatartalmúak, sejtmagjuk van, raktároznak is, nyitvatermőknél hiányoznak Bolgár, 1999

3. Szállítószövetek - A háncsrész (floém) elemei: Háncsparenchima – hosszú, vékony falú, plazmatartalmú sejtek, szállítanak és raktároznak, harasztoknál jelenik meg, nyitvatermőkben a kísérősejteket pótolják, zárvatermőkben általánosak (kiv. egyszikűek, boglárkafélék) Háncsrost – szilárdít, hosszú, megnyúlt, vastag falú, hegyes végű, holt sejtek faluk nem fásodik, rugalmas, fenyőknél nincs! Kambiform rost – kambiumsejtekből állandósul, sejtfala megvastagszik, főleg fenyők háncsában, és fiatal lombos fákban Bolgár, 1999

3. Szállítószövetek - A farész (xilém) elemei: Tracheida – áledény, hosszirányban megnyúlt, vége kihegyesedő, holt, plazmája felszívódik, fala elfásodik, ált. udvaros-gödörkés vastagodás, de lehet gyűrűs, spirális is. (Fenyők fája!) Trachea – edény, zárvatermőkre jellemző, a fenyőknél nincs, edénytagok összeolvadásából keletkeznek, a harántfalak részben vagy egészben felszívódnak, sejtjeik hamar elhalnak, elfásodnak, ált. gödörkésen, de lehet gyűrűsen vagy spirálisan is Működésük pár év, eltömődnek vagy levegővel telnek meg, falukba festék- és cseranyagok rakódhatnak Tilliszek: a faparenchima sejtek belenőnek a trachea üregébe Bolgár, 1999

3. Szállítószövetek - A farész (xilém) elemei: Faparenchima – élő, plazmatartalmú, főleg raktároz, de szállít is: összeköti a szállítóelemeket, valamint a szállítószövet rendszert és a környező parenchimát, falukban csak egyszerű gödörkés vastagodás van Farost – hosszúra nyúlt, kihegyezett, vastag falú szklerenchima rostok, holt, egyenletes sejtfalvastagodásúak, lombos fákban fordulnak elő fenyőkben nincs, feladatuk: szilárdítás Bolgár, 1999

3. A szállítószövetek megalakulása 1. Összefüggő gyűrű alakú 2. Nyalábos 2.1. Egyszerű nyalábos: farész és háncsrész nem érintkezik egymással, parenchima választja el őket Sugaras vagy radiális (fiatal gyökerek) 2.2. Összetett nyalábos: farész és háncsrész érintkezik egymással Kollaterális Nyílt Zárt Bikollaterális Koncentrikus Háncsgyűrűs (hadrocentrikus, amfikribrális) – farész körül háncs Fagyűrűs (leptocentrikus, amfivazális) – háncsrész körül fa Lemezes (korpafüvek szárában)

3. A szállítószövetek megalakulása 1. Összefüggő gyűrű alakú Epidermisz Gracza, 2004 Els. kéreg Háncsrész Farész B F H EK Ep. EK H F Bélszövet B

3. A szállítószövetek megalakulása 2. Nyalábos 2.1. Egyszerű nyalábos Sugaras (fiatal gyökerek): a fa és háncsnyalábok a parenchimában váltakozva, sugárirányban helyezkednek el Egyszerű fanyaláb egyszerű háncsnyaláb Gracza, 2004

2. Nyalábos 2.2. Összetett nyalábos Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül egymás mellett helyezkedik el Nyílt k.: a fa és háncsrészek között a merisztéma továbbműködő nyalábkambium formájában megmarad, a fejlődés lehetősége nyílt, Kétszikűek, nyitvatermők Nyílt kollaterális H K F H H K F F H=háncs K=kambium F=fa H Zárt kollaterális Bikollaterális

2. Nyalábos 2.2. Összetett nyalábos Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül egymás mellett helyezkedik el Zárt k.: a fa és háncsrészek között a merisztémasejtek állandósulnak, nem jön létre nyalábkambium, a fejlődés lezárult Egyszikűek szára, nem vastagodó szervek Nyílt kollaterális H K F H H K F F H=háncs K=kambium F=fa H Zárt kollaterális Bikollaterális

2. Nyalábos 2.2. Összetett nyalábos Kollaterális: a fa és háncsrész közvetlenül egymás mellett helyezkedik el Bik.: a farészt kifelé és befelé is háncsrész határolja, két működő prokambiuma van, de csak a külső kambium marad működőképes Ritka, pl.: tökfélék Nyílt kollaterális H K F H H K F F H=háncs K=kambium F=fa H Zárt kollaterális Bikollaterális

3. A szállítószövetek megalakulása 2. Nyalábos 2.2. Összetett nyalábos Koncentrikus: a farész vagy háncsrész körülveszi a másikat Háncsgyűrűs (hadrocentrikus, amfikribrális) – farész körül háncs Fagyűrűs (leptocentrikus, amfivazális) – háncsrész körül fa F H Bolgár, 1999

3. A szállítószövetek megalakulása 2. Nyalábos 2.2. Összetett nyalábos Lemezes (korpafüvek szárában) fanyaláb háncsnyaláb Bolgár, 1999

Állandósult szövetek 4. Alapszövet Corpus – alapmerisztéma – kéregparenchima, bélszövet – peribléma – kéregparenchima – pleróma – a központi henger bélszöveti sejtjei Az alapszövet típusai: valódi (asszimiláló, raktározó, szellőztető), kiválasztó és váladéktartó (extracelluláris, intracelluláris) A növényi test alapállományát adják, a bőrszövet zárja körül, ebbe ágyazódnak a szállítónyalábok

4.1. Valódi alapszövetek (parenchima): Állandósult szövetek 4.1. Valódi alapszövetek (parenchima): vékonyfalú, plazmatartalmú, izodiametrikus parenchima sejtek (élők), köztük intercellulárisok (sejtközötti járatok). Intercelluláris típusok: 1. Skizogén (hasadásos) 2. Skizo-lizigén 3. Lizigén (oldódásos) 4. Rexigén (szakadásos) Váczi, 1995 Skizogén Lizigén Rexigén (Eryngium planum) (Citrus reticulata) (Zea mays)

4.1. Valódi alapszövetek Asszimiláló alapszövet: (klorenchima) Kloroplasztiszt tartalmazó parenchima sejtekből áll Feladata: fotoszintézis Előfordulás: levelek mezofillumában, föld feletti szervekben Típusai: Oszlopos vagy paliszád parenchima: a lomblevél színi oldalán, szorosan záródó, megnyúlt sejtek Szivacsos parenchima: a fonáki oldalon, sok sejtközötti járat Karos paliszád parenchima: tűlevél Oszlopos vagy paliszád parenchima Szivacsos parenchima

4.1. Valódi alapszövetek Asszimiláló alapszövet: (klorenchima) Ep. Rakt. par. Klorenchima Koll. Klor. Klorenchima az Er. planum levelében (paliszád és szivacsos parenchimában is), ill. klorenchima és kollenchima váltakozása a szár elsődleges kérgében.

EK B 4.1. Valódi alapszövetek Raktározó alapszövet: – magvak, gumók, gyökerek, szárak, (kéreg, bél, bélsugár): főleg leukoplasztiszokban – spec. vízraktározó alapszövet (pozsgások): vízmegkötő nyálka B Raktározó alapszövet az Aster amellus és az Eryngium planum szárában. EK = elsődleges kéreg, B = bélszövet Protoxilém elemek Lizigén járat (illóolaj) Izodiametrikus bélszöveti parenchima sejtek Intercellulárisok – skizogén (hasadásos) járatok

4.1. Valódi alapszövetek Raktározó alapszövet: Tápanyagok felhalmozódása szeptemberben az Aster linosyris gyökerében Hm. 400× Km. 100× Hm. 400×

4.1. Valódi alapszövetek (aerenchima) Szellőztető alapszövet: 100× Ált. vízi és mocsári növények elsődleges kérgében. Skizogén vagy rexigén úton Képek: Egeria densa 100× 32× 400×

4.1. Valódi alapszövetek Szellőztető alapszövet: (aerenchima) Elodea calitrichoides, E. canadensis A réti peremizs (Inula britannica) elsődleges kérgének aerenchima szövete Epidermisz elsődleges kéreg (aerenchima) Háncskorona (szklerenchima) Háncsrész

4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása Extracelluláris kiválasztású: A termék a sejtből kijut a szerv felületére Mirigyszőrök: epidermisz eredetű, a váladék a sejtfal és a kutikula közé kerül Kolléterek: enyvet termelnek, rügypikkelyen Nektáriumok: cukortartalmú folyadékot választanak ki ( megporzás), virágban, murvalevélen, lomblevélen, diszkusz: korong alakú Tentákulumok: érző és felszívószőrök rovarfogó növényeken Ozmofórák: illatanyagot termelnek virágokban, pl.: illóolajokat Hydathodák: cseppfolyós vizet választanak ki, főleg levélcsúcson

Korong alakú nektárium (diszkusz) a korai juhar virágában, extraflorális nektárium a bíbor nebáncsvirág levelén

Tentákulum: többsejtű érző- és felszívó szőrök harmatfű levelén

4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása Intracelluláris kiv.: A termék a sejtben marad Tejcsövek: kiválasztók és váladéktartók is egyben, pl: kutyatej fajok Olajtartók: kiválasztók és váladéktartók is egyben, pl: citrusfélék Gyantajáratok: skizogén, skizolizigén eredetűek, fenyők levele, szára , gyökere Gyantatömlők (fenyők kérge): lizigén eredetű váladéktartók Tejcsövek: vérehulló fecskefű Olajtartók: közönséges orbáncfű: illóolaj

4.2. Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek Védelmet, rovarcsalogatást biztosító, ill. mérgező anyagok kiválasztása Extracelluláris kiválasztású: A termék a sejtből kijut a szerv felületére Mirigyszőrök Kolléterek Nektáriumok (A, C) Tentákulumok Ozmofórák Hydathodák Intracelluláris kiv.: A termék a sejtben marad Tejcsövek (D, G) Olajtartók (E) Gyantajáratok (B): Gyantatömlők (fenyők kérge): Váczi, 1995