Jobbágyfelkelések a XVIII. században Készítette: Halász Dániel

1735 – Szegedinác Péró felkelése oka: a jobbágyok terheit növelik (főleg a robotot) 1735. április 27.: felkelés kezdődik Szegedinác Péró vezetésével Rákóczi nevét használja vezetők: Matulai Pál, Vásárhelyi Sebestyén és Szilasi János gyűlés Szentandráson kirabolják Tolnay bérlő házát, fegyvereket és lovakat szereznek útvonal: Csaba-Csűd, Kondoros, Tárcsa, Békés megtámadják Kiósz Mátyás alispánt → Gyulára menekül a békési felkelők vezetői: Szegedinác Peró mellett Vértesi Mihály, Sebestyén János és Papp Gáspár protestáns lázadók is (vallási sérelmek)

május 3.: Gyula várának sikertelen ostroma Perót az aradi várkapitány elfogja a rác kapitányok csapataikkal a lázadó magyarok ellen vonulnak

május 9.: Erdőhegynél összecsaptak a rácok szétzúzták a hiányos  fegyverzetű magyarokat Perót, Pásztor Andrást, Sebestyén Jánost, Szilasi Jánost Budára vitték kerékbe törték, felnégyelték őket, darabjaikat kiakasztották a várostérre

1764 – madéfalvi veszedelem 1763-ban Adolf Buccow tábornok Erdélyben 3 székely és 2 román határezredet szervez a székelyek védik a kiváltságaikat Buccow tábornok helyett Siskovics József altábornagy parancsot ad katonáinak Madéfalva megtámadására 1764. január 7-én ágyúzással 400-500 székely halt meg

1765-1766 dunántúli parasztfelkelés oka: növekvő robot a tiltakozó parasztok delegációjának Bécsben ígéreteket tesznek ezt ki lehetett használni a magyar nemesség ellenében pl. a nemesség csak a hadseregére számíthat

1767 – úrbéri rendelet úrbéri rendelet (Urbárium) Mária Terézia törvényesen rendezi a földesúr-jobbágy viszonyát gátat szab a jobbágyi terhek emelkedésének és az adóalap csökkenésének de: területenként másképp hat NY-on meggátolja a jobbágyi terhek emelkedését

1784 – Horia és Klosca parasztfelkelése 30 ezer paraszt felgyújtja az udvarházakat, megöli a nemeseket vezetők: Horia, Klosca és Crisan 1782. május 24. 1784. január: újabb román határőr ezredeket akarnak szervezni mesteacani gyűlés: megindul a felkelés 600 fővel kiterjedése: Fehér, Hunyad, Torda, Kolozs, Zaránd megyékre és Szeben 1784. december: a vezetőket elfogják Crisan felakasztja magát, Horiát és Kloscát 1785. február 28-án, Gyulafehérváron kerékbe törik

1785 – jobbágyrendelet a jobbágy megkapja személyes szabadságát megszüntetik a röghöz kötést eltörlik a jobbágy név használatát mesterségeket tanulhatnak szabadon házasodhatnak örökíthetik javaikat ok nélkül a telkéről nem lehet őket elűzni

1786 – jobbágyrendelet megtiltották a földesuraknak a parasztok botozását a jobbágyszolgáltatások addigi rendjén nem változtat a parasztság gazdasági helyzetén lényegesen nem könnyített de: jobbágyfelszabadításként értelmezve sokat változtathatott életviszonyaikon