Fényképezés A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Burlovics Dorottya
Advertisements

A napfogyatkozas Készítete Heinrich Hédi.
A SZIVÁRVÁNY.

A fényképezés alapjai Szerző: Erdei-Gulyás Gabriella Origo Web Team HQL 2010 Kft.
Weblap szerkesztés HTML oldal felépítése Nyitó tag Záró tag Nyitó tag Záró tag oldalfej tözs.
Fotózás – Digitális Fényképezés
Modern fényképezés Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT A tükörreflexes fényképezők.
Minőség elejétől a végéig Abranet ™. ABRANET  •ABRANET TM egy új típusú porelszívásos csiszolóanyag.
QAM és OFDM modulációs eljárások
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
Humánkineziológia szak
Mellár János 5. óra Március 12. v
A színek számítógépes ábrázolásának elve
6) 7) 8) 9) 10) Mennyi az x, y és z értéke? 11) 12) 13) 14) 15)
Műveletek logaritmussal
Lencsék és tükrök képalkotásai
Elektromos mennyiségek mérése
Koordináta transzformációk
Az optikák tulajdonságai
A fotokémiai képrögzítés
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport részcsoport
A camera obscura.
Záridő Blende Fénymérés
A tételek eljuttatása az iskolákba
Készítette: Kecskés Imre
Film fénytöréshez Lencsék Film fénytöréshez
Elektronikai Áramkörök Tervezése és Megvalósítása
VÁLOGATÁS ISKOLÁNK ÉLETÉBŐL KÉPEKBEN.
Fényképezés története
1 A FILM ÉLETRAJZA Vásári mutatvány Fitton1826Thaumatrop Plateau (Belga) 1829Phantaskopéletkerék USA1834ZeotropeCsodadob CharlesWheastone1850 fogaskereket.
KÉPFELDOLGOZÁS.
1. A digitális fényképezőgép felépítése
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Szerkezeti elemek teherbírásvizsgálata összetett terhelés esetén:
A nemzetközi konkurencia árának feléért ajánljuk ugyanazt a minőséget! Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma! Monor, Ipar utca.
A GÖMBÖC A bemutató a BME és a wikipedia anyagának felhasználásával, Várkonyi Péter előadása alapján készült.
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
Optikai rács kialakítása holográfiával
DRAGON BALL GT dbzgtlink féle változat! Illesztett, ráégetett, sárga felirattal! Japan és Angol Navigáláshoz használd a bal oldali léptető elemeket ! Verzio.
a fotózás technikai alapjai
Matematikai alapok és valószínűségszámítás
szakmérnök hallgatók számára
Exponenciális egyenletek
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
A fényképészet I. Története II. A fényképezőgép
A fényképezőgép fizikai felépítése
Csillagászati műszerek
Matematika feladatlap a 8. évfolyamosok számára
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
DIAZÓ TÍPUSÚ FÉNYÉRZÉKENY RENDSZEREK
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Okoskamera és megfigyelőrendszer
Lap.hu oldalak dinamizálása Lap.hu találkozó – május 14.
A digitális fényképezés folyamata
Mikroökonómia gyakorlat
A geometriai magasságmérés
OPTIKAI TÜKRÖK ÉS LENCSÉK
Fotokémia és Fényképezés
A KÖVETKEZŐKBEN SZÁMOZOTT KÉRDÉSEKET VAGY KÉPEKET LÁT SZÁMOZOTT KÉPLETEKKEL. ÍRJA A SZÁMOZOTT KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZT, VAGY A SZÁMOZOTT KÉPLET NEVÉT A VÁLASZÍV.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Digitális fotózás Alapok.
A szem, látásjavító eszközök.  A fény a pupillán keresztül jut a szemünkbe.  A szemlencse domború optikai lencse. Anyaga rugalmas, alakját és fókusztávolságát.
Mesterséges és természetes világítás 7. témakör. A fényképezésben azok a fényforrások a jelentősek, amelyek az elektromágneses spektrum nm (látható.
A feladat és a hozzá használható eszközök kiválasztása 2. témakör:
Monitorok Készítette: Orosz Kristóf 6/b.
A villanófény használata
Előadás másolata:

Fényképezés A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

Történeti áttekintés A fényképezés tudománya nagy utat tett meg mígnem eljutott a mai szintre. Története nagyon szigorú tekintetben is visszanyúlik egészen a XVI. századig. Ekkor szerkesztette meg Giambattista della Porta (1535-1615) első, lencsés camera obscuráját. Ez egy sötét hatoldalú doboz volt egyik oldalán egy lyukkal, mely a fényt hivatott beengedni.

Hasonló „dobozok” már 997-ben ismertek voltak az arab Ibn Al-Haitman leírásaiból, de a XVI. századig nem történt érdemi fejlesztés e téren. A kezdetben rajzok készítésére használt camera obscurával kapcsolatban hamar felmerült az igény, hogy rajzolás helyett egy kényelmesebb, automatikusabb módon rögzíthetővé tegyék a megjelenő képet. Ezt az áttörést Johann Heinrich Schulze (1687-1744) 1727-es felfedezése hozta meg, melyben bizonyította, hogy az ezüstsók elsötétedését a fény és nem hőhatás okozza.

Kihasználva Schulze bizonyítását, Nicéphore Niépce (1765-1833) továbbfejlesztette az eljárást és litográfiák másolásához használta a fényérzékeny vegyszert. 1826 körül egy ónlemezes camera obscurával elkészítette az első természetfotót saját lakásának ablakából. Niépce ezen módszerét heliografikus eljárásnak nevezzük. A baj ezen eljárással a 8 óra körüli exponálási idő volt.

Louis Jacques Mandé Daguerre (1787-1851), aki ekkoriban díszlettervezőként dolgozott, 1829 decemberében társult Niépce-vel. Közösen próbálták meg továbbfejleszteni a találmányt. Eredményt 1835-ben Niépce halála után hozott a kísérlet. Ekkor Daguerre véletlenül rájött, hogy a jódozott ezüstön látens kép keletkezik, melyet higanygőzzel lehet láthatóvá tenni.

A módszernek köszönhetően az exponálási idő 30 percre csökkent, azonban a keletkező kép fény hatására teljesen elsötétedett. Tartóssá újabb 2 év után sikerült tenni, amikor rájött, hogy az előhívás során el nem sötétedő ezüst-jodidot konyhasóoldattal le lehet mosni a képről. Még ugyanebben az évben készítette saját műterméről máig fennmaradt képét ezüstözött rézlemezre. Ezt az eljárást sajátmagáról dagerrotípiának nevezte.

William Henry Fox Talbot (1800-1877) 1833-ban, nem tudva a Niépce és Daguerre által kifejlesztett módszerről, kezdett el kísérletezni a camera obscura képének kémiai úton történő rögzítésével. 1935-re ki is fejlesztette módszerét, mely során egy papírt konyhasó és ezüst-nitrát oldatba áztatva fényérzékennyé tett.

Talbot kezdeti nehézségeit a kép rögzítése terén 1839-ben Sir John F. W. Herschel (1792-1871) javaslata oldotta meg. A keletkező képet nátrium-tioszulfát oldatba áztatták. Így elkészült a látni kívánt kép negatívja. Ennek a képnek a fordítottját, azaz az eredetileg látni kívánt képet, ezek után tetszőleges számban a mai kontakt másolat készítéshez hasonlatos módszerrel készítettek.

A következő években számos újítás tette még használhatóbbá a két eljárást. Petzval József (1807-1891) akromatikus lencséje az eddig használt lencséknél 16-szor több fényt engedett át Friedrich Voigtläder könnyen hordozható dobozt szerkesztett a lencséhez, Franz Kratochwila pedig egy újítással a kémiai eljárásban ötszörösére növelte a lemezek érzékenységét. Így 1841-re az eddigi 30 perces expozíciós időt 30 másodperc körüli időre sikerült csökkenteni és ezáltal a Dagerrotípia-készítést még közkedveltebbé tették.

Talbot is továbbfejlesztette módszerét és galluszsavas kísérletei eredményeképpen 1840-re egy kalotípiának keresztelt módszerrel állt elő. Frederick Scott Archer (1813-1857) 1851-ben kollódiumos eljárást fejlesztett ki mely során üveglapra vitte fel a fényérzékeny bevonatot. Ez a folyamat hússzoros gyorsításához vezetett.

Richard Leach Maddox (1837-1920), aki 1871-ben kifejlesztette a száraz eljárást. Zselatinemulzióban oszlatott el ezüst-bromidot mely sokáig felhasználható volt előállítása után és hatvanszor érzékenyebb is a hagyományos kollódiumos eljárásnál. 1878-tól már gyárilag állították elő ezeket a lemezeket.

George Eastman (1854-1932) ezek után az üveglapot cserélte ki filmre és ezzel megalkotta a mai filmek közvetlen ősét. Eastman előre gyártott gépébe már gyárilag be volt építve egy száz kép készítésére alkalmas film. Ezeket a gépeket használat után a gyárban szedték szét és hívták elő a képeket belőle. A XIX. század végére mindennapossá vált a fényképezőgép használata.

A fényképezőgép A mai filmes fényképezőgépeket két fő irányelv szerint csoportosíthatjuk. Egyik ilyen a filmméret szerinti csoportosítás. Minél nagyobb filmfelületet használ ugyanis fel a fényképezőgép egy kép elkészítéséhez annál részletgazdagabb, ezáltal élvezhetőbb minőségű képet kapunk végeredményül.

Síkfilmes gépek Ezek a gépek elsősorban a műszaki igényeket szolgálják ki. Jellemzőik közé tartozik a dönthető elő és hátlap valamint a kiváló képminőség. Egyes cégek 50X60cm-es méretig is gyártanak alapanyagot ezekhez a gépekhez. egy 203X254 mm-es filmen akár 700 megapixelnyi információ képminőségben még a mai digitális gépeknél is jobbak

Rollfilmes gépek Középformátumú gépeknek is szokás nevezni őket. 6cm széles filmet fogadnak magukba melyre 4.5, 6, 9cm hosszan exponálnak egyszerre. Sokszor képesek ezeket a formátumokat felváltva is használni. A film perforálatlan, két végénél fekete papírra ragasztva és feltekerve kerül forgalomba.

Kisfilmes gépek A gazdaságos fényképezés ihlette méret. Ehhez a mérethez gyártják a legtöbbféle gépet. Készülnek egyszer használatos darabok és többszázezret érő professzionális darabok egyaránt. 35mm széles, kétoldalt perforált film, így a szélességből 24mm marad. Hosszában 36mm filmfelületre exponálhatunk egyszerre.

APS (Advanced Photo System) Ez az 1996-ban bemutatott filmtípus valójában 3 méretet rejt magában: Classic (C) HDTV (H) Panoráma (P) A 16.7X30.2mm-es „filmkocka” ugyanis: 15.6x22.3 15.6x27.4 9.6x27.4 A film oldalán mágneses csíkon rögzíti a készülék az adott exponálás adatait, amit a laborgép használ fel a nagyításnál. Classic Panoráma HDTV

Polaroid Edwin Herbert Land (1909-1991) fejlesztette ki. Célja egy minden műveletet elvégző gép kifejlesztése volt. a kép nagyon hamar 7.8X7.9cm nagyságban készül el labormunkálatokat nem kíván anyagköltsége általában egy nagyságrenddel nagyobb képminősége egy nagyságrenddel gyengébb a hagyományosnál

Egy eltérő osztályozás Miként a film mérete meghatározhatja, hogy a készülő kép mennyire éles, részletgazdag és ezáltal mekkora esztétikai élményt jelent, úgy a fényképezőgép optikai rendszere is komolyan beleszól ezen tulajdonságokba. Osztályozás az objektív és a gép viszonya szerint:

Kompakt gépek Kompakt gépek alatt a teljesen egybeépített, nem tükörreflexes gépeket értjük. Jellemzői: Kedvezőbb ár Kényelmes használat Leginkább csak hobbi Newton-kereső Néha zoom-objektív

Tükörreflexes, bővíthető gépek Ismertetői: pentaprizmás kereső cserélhető objektív általában beépített fénymérő Jellemzői: kifinomultabb szolgáltatások jó választásnak haladóbb felhasználóknak árfekvésben megtalálhatóak a kompakt gépeknél alig ötször többe kerülő változatok éppúgy, mint a minden profi igényt kielégítő többmilliós darabok

Hídgépek Egy gépkategória mely a fent említett két osztály közé esik. Szolgáltatásaiban a tükörreflexes gépekkel azonos, bár objektívjének géppel való egybeépítettsége bekorlátozza használhatóságát.

Objektívek és főbb jellemzőik Az objektív legfontosabb mérőszámai a gyújtótávolsága és a fényereje. Ha egytagú lencsét használunk, akkor a fényerőt megkaphatjuk a következő képlettel: fókusztávolság fényerő = lencseátmérő

Legtöbbször azonban nem egytagú objektívet használunk Legtöbbször azonban nem egytagú objektívet használunk. A mai korszerű objektívekben nem ritka a 10-20 lencse sem. Ezeknél a fényerőt több tényező is befolyásolja. Egy objektív, ha fix gyújtótávolsága van, akkor fix a fényereje is minden esetben. Változtatható gyújtótávolságú objektívek esetén ritka a fix fényerő. Általában egy intervallumot tüntetnek fel, melyben a legkisebb és legnagyobb elérhető fényerőt tüntetik fel.

Kirajzolási kör A következők megértését könnyítendő, egy fontos alapfogalom: Objektív kirajzolási köre: az a kirajzolási felület, melyen a kép fényeloszlása megközelíti a teljes egyenletességet 43,2666 24mm 36mm Az objektívek gyártásánál a kirajzolási kör átmérőjét éppen a negatív átmérőjének választják. Ez kisfilmes gépekről beszélve 43,27 mm.

Fókusztávolság és látószög 1. A film méretéhez használt normál, vagy másnéven alapobjektív fókusztávolsága is megegyezik a film átlójának hosszával. Látószög szerinti csoportosítás (35mm-es film esetén): Nagy látószögű objektív (60°-nál nagyobb) Normál objektív (45°-60°) Teleobjektív (45°-nál kisebb látószög)

Fókusztávolság és látószög 2. Látószög alatt egyszerűen fogalmazva a befogható tárgyfelületet értjük. A fókusztávolsággal szorosan összefügg az objektív látószöge. Minél nagyobb a fókusztávolság, annál kisebb a látószög. Fókusztáv (mm) 114 94 75 63 45 34 24 18 12 8 5 Látószög 14° 20° 28° 35° 50° 70° 100° 135° 200° 300° 500°

Élességállítás Élességállításnál két dologra kell figyelni: minél nagyobb blendét használunk, annál kisebb lesz a mélységélesség az élesség nem egyenlően oszlik el az élesre állított ponttól előre illetve hátra haladva (az élesre állított ponttól távolodva 2/3 rész, a gép felé közeledve 1/3 része jut a még éles résznek)

Teleobjektív Teleobjektív használata indokolt, amikor: nem tudunk, vagy nem akarunk közelebb menni a fényképezés témájához kisebb látószöggel szeretnénk fényképezni

Nagy látószögű objektív Nagy látószögű objektívet használjunk, ha: nem tudunk elég távol menni témánktól szeretnénk, ha a téma mögött minél nagyobb térrész látszódna Vigyázzunk a nagy látószög esetén jelentkező torzulásokkal. A fenti képen a nagylátószög egyik extrém képviselője, a halszemoptika látható.

Idők és blendék 1. Egy kép elkészítésénél a bejutó fényt két módon tudjuk szabályozni: az exponálás időtartamának változtatásával a blende méretének változtatásával Mindkettőre nemzetközi szabványok vannak. Ezekben a szabványokban az egymást követő értékek úgy vannak kialakítva, hogy a bejutó fényt vagy kétszerezik vagy felezik.

Idők és blendék 2. Az alábbi táblázat szemlélteti a gyakran használt időket és blendeméreteket: Idő 1 1/2 1/4 1/8 1/15 1/30 1/60 1/125 1/250 1/500 1/1000 blende 32 22 16 11 8 5,6 4 2,8 2 1,4 1:1 A fenti táblázatban, ha az oszlopok szerint állítjuk be a fényképezőgépet, akkor mindig ugyanannyi fény jut a filmre. Általánosságban elmondható, hogy ha kiválasztunk egy blendeméretet egy adott időhöz, akkor egy értéknyi csökkentés (növelés) az egyiken, a másikon való egy értékkel történő növeléssel (csökkentéssel) kompenzálható.

Szűrők Színhőmérsékletet befolyásoló szűrők: segítségükkel elérhető, hogy a természetes (5500K) fényre készült színes filmmel is lehessen akár 3200K-es műfénynél színhelyes képet készíteni. Kék szűrővel növelni, sárgával csökkenteni lehet a fény színhőmérsékletét. Ezeket a szűrőket rengeteg átmenetben készítik, így minden körülményhez megtalálható a megfelelő erősségű szűrő.

Polár szűrők Gondot okozhat egy üvegréteg vagy vízfelület becsillanása, ekkor segíthetnek a polarizációs szűrők. Használatával: csökkenthető a nem fémes csillogás a színek telítettebbek lesznek kékebb égbolt, zöldebb levelek átlátszó csillogásmentes kirakat

UV szűrők UV szűrő használatával kiszűrhetjük az UV sugarakat, melyeket szemünk nem érzékel, a fényérzékeny filmen viszont kékes árnyalatot adhat felvételeinknek. Használata állandóan javasolt, ugyanis fizikai védelmet nyújt az objektívnek.

Színszűrők Fekete-fehér fényképeknél színszűrők használatával befolyásolhatjuk a kép tónusát. Egy színszűrő saját színeit felerősíti, komplementer színeinek erejét csökkenti. A képen az erősebb színek fehérebben a gyengébbek sötétebben jelennek meg.

Zárszerkezetek Zárszerkezeteiket tekintve a fényképezőgépek nem nyújtanak nagy változatosságot. A kompakt gépek többségénél és néhány felsőkategóriás fényképezőgépnél központi záras megoldást alkalmaznak, mely kevés meghibásodási lehetőséget rejt magában és közvetlenül az objektívbe van beépítve. A tükörreflexes fényképezőgépek többségébe fémből készült redőnyzárat építenek, mely közvetlenül a film síkja előtt helyezkedik el és zárja azt el a fénytől.

Fénymérők Technikailag is három csoportba sorolhatjuk a fénymérőket: Szeléncellás fénymérő: A szeléncella áramot termel, amit mikroampermérővel mér a gép. Ez az áramerősség utal a fény mennyiségére. Nagy fényhatás után pihenni kell hagyni, ha kisebb fényt akarunk mérni, mert úgymond „emlékszik” az előző hatásra. Fényellenállásos fénymérő: Egy olyan anyagból készített fénymérő, melyet megvilágítva változik az ellenállása. Különböző fényerősséggel világítva más-más ellenállást mutat az anyag, ezáltal lehet következtetni az értékekre. Előnye, hogy rögtön használható szélsőséges fényviszonyoknál is. Szilícium-fotódiódás (CDS): Diódás érzékelővel szerelt gépek esetében az öregedését kell figyelembe venni. Néha cserélni kellene ezeket a diódákat, de beszerzésük nehézkes lehet. Öregedés után hajlamos nagy fénynél túlexponálásra, kevésnél pedig alulexponálásra ösztönözni.

Vakuhasználat, segédvilágítás 1. A vakuhasználat legalapvetőbb formája a gépbe beépített vaku vagy a gépre rögzített vaku használata. Ilyen esetekben a fény közvetlenül a fényképezés irányába terjed a géptől a témáig. Hátránya, hogy nagy mélységű fényképeknél, mivel a fény ereje a géptől távolodva a távolság arányával négyzetesen csökken, az előtérben levő dolgok nagyon világosak, míg a hátrább levő dolgok esetleg teljesen sötétek maradnak.

Vakuhasználat, segédvilágítás 2. Jobb technikának mondható a közvetett megvilágítás. Dönthető vaku és levehető vaku esetében is alkalmazható. Ilyenkor a visszaverődő fény lágyabb megvilágítást és a szórtabb fénynek köszönhetően kevesebb árnyékot eredményez. Fontos, hogy színes kép esetén fehér vagy szürke felületről verődjön vissza a fény, így nem változik a kép színösszetétele. Több vaku használatakor jobb eredményeket érhetünk el. Ilyenkor a több irányból való világításnak köszönhetően mindenhol szépen árnyékmentes lehet a kép vagy éppen művészien árnyékolt.

Vakuhasználat, segédvilágítás 2. Fontos tudni továbbá, hogy minden vakunak van egy kulcsszáma vagy más néven irányszáma. Ez a szám a vaku erejét mutatja és általában ISO100/21° érzékenységű filmre vonatkozik. Ennek a számnak és a fényképezni kívánt téma távolságának a tudatában könnyedén kiszámolhatjuk a jó rekeszértéket. kulcsszám rekeszérték = távolság

Automatikus szolgáltatások 1. AF: Olyan élességállítási mód, melyben a kép manuális megkomponálása után a gép automatikusan állítja az élességet a kiválasztott témára. AF-L: A fenti élességállítás után mód nyílik rögzíteni a beállított élességet és egy ezt követő komponálás után is az előzőleg beállított távolságra levő dolgok maradnak élesek. C-AF: Az automata élességállítás folyamatos használata. Mozgó téma fényképezésénél hasznos, amikor a gép követi a témát az exponálás pillanatáig.

Automatikus szolgáltatások 2. blende-prioritás: Ezt a módot akkor alkalmazzuk, amikor egy fényképen a mélységélességet szeretnénk manuálisan beállítani. A záridővel ilyenkor szeretnénk, ha nem kellene foglalkoznunk. Ezt a feladatot ilyenkor a fényképezőgép veszi át tőlünk. záridő-prioritás: Az előbbi eset fordítottját jelenti, ilyenkor mi határozzuk meg a záridő hosszát, a blendét gépünk ehhez az adathoz igazítja. Segítségével a mozgás dinamikáját tudjuk kiemelni vagy épp eltüntetni. élességcsapda: Ezt a módot használva jól fényképezhetünk mozgó dolgokat előre megkomponált környezetben. Beállíthatjuk a készülő fénykép minden paraméterét, az expozíciót ezután a képen megjelenő mozgás váltja ki.

Labormunkálatok Még hat dologról esik szó a következőkben: Filmfelépítés Film érzékenysége Fény hatása a filmre Előhívás Fixálás A kidolgozás folyamata

Film felépítése A film hajlékony, áttetsző celluloid-szalag, melyet több, különböző feladatot betöltő réteg borít. A fényérzékeny rétegben zselatinba ágyazva igen finoman eloszlatott, csekély mennyiségű ezüst-jodiddal, -bromiddal elegyített ezüst-bromid kristályok találhatóak. Ebben a rétegben történik változás a fény hatására. A tapadóréteg a hordozóra rögzíti, a védőréteg pedig megóvja a fényérzékeny réteget a karcolásoktól. A hordozó anyagról visszaverődő fény zavarná a körvonalak élességét, ezért szükséges egy úgynevezett fényudvarmentesítő réteg is, amely meggátolja a visszaverődéses fényudvar keletkezését. A hordozó alap maga a celluloid szalag.

Film ézékenysége A film érzékenységét elsősorban a kristályszemcsék átlagos nagysága határozza meg. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk: alacsony, közepes és magas érzékenységű filmeket (Minél érzékenyebb a film, annál kevesebb fényt igényel, tehát annál jobban szűkíthetjük a blendét.) Az érzékenység viszont sajnos fordítottan arányos a vonalélességgel és a szemcsézettséggel, így egy magasabb érzékenységű film rajza kevésbé részletgazdag, mint egy alacsonyabbé.

Fény hatása a filmre 1. Az anyagok egyik csoportja fényérzékeny, bennük a fény kémiai átalakulást okoz. Ez az átalakulás lehet fotolízis, mely során a fény bomlást idéz elő; ez az alapja a fényképészeti eljárásoknak: a fény felbontó hatása az ezüst-halogenidekre.

Fény hatása a filmre 2. A felvétel készítésének pillanatában fény éri a film zselatinrétegébe ágyazott fényérzékeny ezüst-halogenid szemcséket. A fénysugarak rárajzolják a felvétel tárgyának képét a rétegre: a fény energiája kémiai változásokat okoz a kristályokban, a fényérte szemcsékben fémezüst csírák, ezüstgócok keletkeznek. Annál erősebb a hatás, mennél erősebb és mennél tovább tart a fénysugárzás. A fénysugárzás mennyisége a sugárzás erősségének és a megvilágítás időtartamának szorzatával arányos.

Fény hatása a filmre 3. A rövidebb ideig tartó erős fény egyenértékű a többszörösen gyengébb, de ugyanannyiszor hosszabb ideig tartó megvilágítással. A közbenső árnyalatok függnek a fény színétől, a fény és a film típusától is, nemcsak a fény mennyiségétől. Ezzel kialakul az ún. „latens” („lappangó”, „rejtett”) kép, amely még szemmel nem látható. Ennek láthatóvá tétele történik a film előhívásakor, a kidolgozáskor.

Fény hatása a filmre 4. A tiszta ezüst-bromid réteg csak a kék és az ibolya színű sugarakat nyeli el, tehát csak ezekre érzékeny. A többi színre való érzékenységet különböző színezékekkel érik el, amelyeket a rétegbe adagolnak, és hozzákötődnek a szemcsék felületéhez, és ez által fokozzák az elnyelőképességet. Az ezüst-bromidot minden színre érzékennyé tehetjük megfelelő színezékek kiválasztásával, mely tulajdonságot pánkromáciának nevezzük.

Előhívás Az előhívás során a megvilágított helyeken fémezüst keletkezik a megvilágítás mértékétől függően. A kidolgozás során a megvilágítással megindított kémiai folyamat fokozottan továbbfejlődik: az ezüstgócok környezetében az előhívó hatására a megvilágított kristályok feketednek. A film a legnagyobb fényhatás helyén lesz a legfeketébb, a közepes erősséggel megvilágított részeken gyengébb a feketedés, ahol pedig egyáltalán nem érte fény a filmet, ott a negatív átlátszó lesz. Tehát így egy negatív kép keletkezik, amely a valóságos árnyalatok fordított sorozatából áll.

Fixálás A fixálás során a fényre érzéketlenné tett negatívon a képet állandóvá tesszük. A megvilágított ezüst-bromid kristályok ezüstgócaiból az előhívó hatására kialakult ezüstszemcsék mellett meg nem világított, ám még fényérzékeny ezüst-bromid szemcsék is vannak a rétegben. Az előhívás után tehát ezeket a képalkotásban részt nem vevő (meg nem világított) szemcséket ki kell oldani, illetve a kristályokat további fényhatásra érzéketlenné kell tenni, azaz a képet fixálni (rögzíteni) kell. A meg nem világított kristályok eltávolítása után már csak a képet alkotó fekete ezüstszemcsék maradnak a rétegben.

A kidolgozás folyamata 1. A negatív film és a papírkép kidolgozása elvileg azonos. Fontos különbség azonban az eltérő színérzékenység: a negatív film előhívásakor teljes sötétségben kell dolgoznunk, papírkép kidolgozásakor viszont speciális vörös vagy zöld lámpával világíthatunk.

A kidolgozás folyamata 2. 1. Előhívás – a latens kép előhívása A megvilágított fényérzékeny anyagot teljes sötétségben előhívó oldatba (lúgos redukálószer) tesszük. Ehhez fényzáró tankot használunk, melyet a film behelyezése és a lezárás után már világosban is kezelhetünk. 2. Öblítés/Stopfürdő használata A film rétegei által felszívott előhívóoldatot rövid öblítéssel nagyjából eltávolítjuk. Ezzel a fixáló oldat élettartama meghosszabbítható. Fényzáró tank használatával ez egyszerűen kivitelezhető: a hívót kiönthetjük a tank tetején lévő nyíláson keresztül (eközben fény nem éri a filmünket), majd ugyanezen nyíláson keresztül a filmet néhányszor vízzel átmossuk.

A kidolgozás folyamata 3. 3. Fixálás – az előhívott (de még fényérzékeny) kép rögzítése A kép fixálása savas oldattal történik. A hívótankba való betöltése az eddig használt folyadékokhoz hasonlóan történik. 4. Mosás és cseppmentesítés – a használt vegyszerek kioldása A vegyszerek maradéktalan kioldásához minimum 20-30 perces folyóvizes mosás szükséges. Speciális cseppmentesítő folyadékokkal a száradás során esetlegesen létrejövő foltok képződését előzhetjük meg.

A kidolgozás folyamata 3. 5. Szárítás A film egyik végét csipesz segítségével rögzítjük egy kifeszített kötélen, másik végére pedig speciális, súllyal ellátott csipesz helyezünk, így biztosítjuk a film feszességét. Szobahőmérsékleten a száradás körülbelül negyed órát vesz igénybe, szárítógéppel ezen idő lecsökkenthető. A vegyszeres flakonokon és a filmek dobozán megtalálható minden információ, ami a hívási időkre és egyéb körülményekre vonatkozik, érdemes ezekhez igazodni!

VÉGE