A WEB ARCHÍVUMOK KÉRDÉSKÖRE KÖNYVTÁRI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI SZEMPONTBÓL
Kell-e archiválni a weben található dokumentumokat? Naponta több mint 7 millió oldal születik a világban. Folyamatosan tűnnek el oldalak (nincs rá szükség, elavult, betiltották stb.) A weboldalak átlagos élettartama 60 nap. Az összes weblap fele nem idősebb 100 napnál. A.com (üzleti szféra) területen a weblapok 40%-a naponta változik, míg az állami (.gov) és oktatási (.edu) szektorban az oldalak átlagos élettartama négy hónap. A világhálón megjelenő tartalom átlagos élettartama két év. Az URL-ek átlagos élettartama négy év. A tudományos oktatásban használt URL-ek átlagosan ötvenöt hónapig élnek.
MIT KELL ARCHIVÁLNI?
A valós élet melléktermékeiként értelmezhető információk: például az e- folyóiratok, az e-könyvek, egyéb publikációk stb.
A virtuális világ melléktermékének tekinthető információk: elektronikus levelek, web oldalak, chatszobák, blogok stb.
A begyűjtés módszerei Manuális (intellektuális tevékenység) Automatikus (websiklók, robot) Vegyes (a kettő együtt)
KÜLFÖLDI PÉLDÁK International Internet Preservation Consortium (IIPC)
USA ban indult San Franciscóban Az archívum gyűjteménye: weboldalak, digitalizált könyvek, zeneművek, filmalkotások, fényképek, televízió-műsorok, számítógépes programok. Gyarapítás: bárki feltölthet dokumentumokat. Begyűjtés: automatikus (Wayback Machine) Creative Commons License alkalmazása Tükör-szerver: az UNESCO támogatásával újraépült Alexandriai Könyvtárban (Egyiptomban), ahol az Internet Archive teljes állománya elérhető.
PANDORA Ausztrália PANDORA ban az Ausztrál Nemzeti Könyvtár kezdeményezésére, de több könyvtár együttműködésével jött létre. Szelektív begyűjtés: igényes gyűjtőkör Szabványos katalogizálás NB-ba bekerülés Begyűjtés (előre meghatározott szempontok szerint automatikus – PANDAS Manuális ellenőrzés
Van-e saját internet archívumuk? Van archívum Kísérleti stádiumban Nincs archívum
Az irányító intézmények típusa Nemzeti könyvtár Egyetemi könyvtár Egyéb könyvtár Könyvtári együttműködés Más szervezet
A használt gyűjtési metódusok
A gyűjtéshez használt programok
A jogszabályi háttér
Az archívumok típusai a hozzáférés szempontjából
Kísérletek a MIA létrehozására Ötlete 2006-ban merült fel először. Drótos László: MIA teszt verziója. Szegedi Egyetemi Könyvtár TÁMOP pályázat és keret- megállapodás a NIIF-el és az OSZK-val. A legújabb elképzelés: minden intézmény magának hozzon létre internet archívumot.
MIA? MANDA? NAVA? Neumann?????