A belső kontrollok és kockázatelemzés az Integritás felmérés alapján 2011. december 9., Budapest Dr. Benkő János, ÁSZ számvevő tanácsos

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÜLSŐ ÉS BELSŐ KONTROLLRENDSZER A KOCKÁZATELEMZÉS LEHETŐSÉGEI IV. KOCKÁZATI TERÜLETEK

I. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK IDŐSZERŰSÉG ÖNÉRTÉKELÉS AD-E A PROJEKT MÓDSZER TÖBBLETET NÖVELI-E A TÚLSZABÁLYOZOTTSÁGOT

II. KÜLSŐ ÉS BELSŐ KONTROLLRENDSZER

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE Külső ellenőrzés (ÁSZ, könyvvizsgálók) Kormányzati ellenőrzés (KEHI) Intézményi belső kontrollrendszer

A BELSŐ KONTROLLRENDSZER SZABÁLYOZÁSA

BELSŐ KONTROLLRENDSZER A belső kontrollrendszer folyamatrendszer, amely a kockázatok kezelésére szolgál és célja, hogy a költségvetési szervezet: működési és gazdálkodási tevékenységeit etikusan, szabályszerűen hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket és megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.

Törvényi szint, Áht. 120/B. § (1) - 2009.januárjától A költségvetési szerv vezetője köteles belső kontrollrendszert kialakítani, működtetni, a működést folyamatosan nyomon követni, arról évente jelentést készíteni.

A belső kontrollrendszer elemei: kontrollkörnyezet kockázatkezelés kontroll tevékenységek, információ és kommunikáció monitoring (része a független belső ellenőrzés)

KONTROLLKÖRNYEZET A kontrollkörnyezet képezi a teljes kontrollrendszer alapját, elemei: a vezetők és dolgozók szakmai értékrendje, folyamatos támogatás a belső kontrollrendszerhez elkötelezettség a szakmai hozzáértés iránt, felső vezetés hozzáállása, elköteleződése, szervezeti felépítés humánpolitika etikai értékek és integritás.

INTEGRITÁSI SZINTEK ÉS KOCKÁZATOK

teljes folyamat felülvizsgálata. KOCKÁZATKEZELÉS A költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni, ennek elemei: a kockázatok meghatározása, felmérése (a csalás, a korrupció kiemelt kockázatok) kockázatok elemzése, kockázatok kezelése, teljes folyamat felülvizsgálata.

A vezető köteles kontroll tevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok, kezelését hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez: megelőző, helyrehozó, iránymutató, feltáró kontrollok KONTROLL TEVÉKENYSÉGEK

III. A KOCKÁZATELEMZÉS LEHETŐSÉGEI

Kockázat elemzések az ÁSZ gyakorlatában Zárszámadási audit Átfogó önkormányzati ellenőrzés Önkormányzatok „pénzügyi helyzetének” vizsgálata Korrupciós/integritás kockázat elemzés

A PROJEKT MÓDSZER LÉNYEGE Korrupció veszélyeztetett területekre koncentrálás, veszélyek és a védelmi rendszer állapotának mérése. Eredendő veszélyeztetettség meghatározása (EKV), Veszélyeztetettséget növelő tényezők (KVNT),   Kontrollok hiányából eredő veszélyeztetettség (KHKT) Eszköz: kérdőív (155 kérdés) - gyorsteszt Súlyozás, pontok összeadása, eredményskála: 0-100 pont Eredménybeli eltérések térképi megjelenítése

A PROJEKTBŐL SZÁMÍTOTT KOCKÁZATI INDEXEK

KOCKÁZAT „TÍPUSOK” JÓ KÖZEPES GYENGE

EREDENDŐ VESZÉLYEZTETETTSÉGI INDEX

Korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők indexe

Korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők indexe

Kontrollok hiányából fakadó kockázatok indexe

IV. KOCKÁZATI TERÜLETEK

A LEGFŐBB KOCKÁZATI TERÜLETEK, %

SZABÁLYOZÁSI KOCKÁZATOK

KÖZBESZERZÉSEK

KÖZBESZERZÉS

KOCKÁZAT HALMOZÓDÁS UNIÓS FORRÁSFELHASZNÁLÁS KÖZBESZERZÉS BERUHÁZÁS

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET