IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA Rajnavölgyi Éva Immunológiai Intézet
2. GYAKORLAT + PATOLÓGIA 13 hét IMMUNOLÓGIA ÁOK/FOK ELMÉLET 26 ÓRA ALAP IMMUNOLÓGIA HETI 3 ÓRA 1-9 HÉT 14 ÓRA IMMUNPATOLÓGIA HETI 6 ÓRA 9-12 HÉT SZEMINÁRIUM/GYAKORLAT ÁOK 22 ÓRA 4 szeminárium + 18 demonstráció/gyakorlat HETI 2 ÓRA 1-11 HÉT FOK 4 szeminárium + 1 demonstráció/gyakorlat 1- 4 hét + 10 hét SZÁMONKÉRÉS ALAP + SZEMINÁRIUM 10 hét 2. GYAKORLAT + PATOLÓGIA 13 hét
Tankönyv Immunbiológia Gergely János és Erdei Anna szerkesztők Medicina 2000 Falus András, Búzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Semmelweis Kiadó 2006 Előadás anyaga: www.immunology.unideb.hu JELSZÓ: TESTS 1. ALAP + SZEMINÁRIUM 10. hét 2. PATOLÓGIA + GYAKORLAT 13. hét
MIVEL FOGLALKOZIK AZ IMMUNOLÓGIA MIKROBIOLÓGIA EPIDEMIOLÓGIA SEJTBIOLÓGIA GENETIKA BIOKÉMIA BIOFIZIKA MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA ALAP IMMUNDEFICIENCIÁK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK FERTŐZŐ BETEGSÉGEK AUTOIMMUNITÁS TUMORIMMUNOLÓGIA TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNOLÓGIA KLINIKAI ALLERGOLÓGIA
AZ IMMUNOLÓGIA TÖRTÉNETE Babilon, Gilgames eposz (i.e. 2000) betegségek, járványok Egyiptom, régi dinasztiák súlyos járványok Phobus Apolló pestis a görög hadseregben Trója előtt Ótestamentum Isten büntetése Immunológiai memória Thucydides, történész, Athen 430 i.e. pestis járvány „yet it was with those who recovered from the disease that the sick and the dying found most compassion……. No fear for themselves; as no man was never attacked twice – never at least fatally” Immunitás Immunitás – kivétel a kötelességek alól - védettség Depléciós elméletek Első fertőzés kimeríti a patogén szaporodásához szükséges tápanyagokat, faktorokat – még Pasteur is Varioláció (vad típus) Fekete himlő, ősi kínai módszer Európában is gyakorolták 1880 – I. világháború betegségek vizsgálata, vakcinák 1920 – 1960 tudományos forradalom, kémia/biológia
AZ ELSŐ VAKCINÁCIÓ Edward Jenner 1790 A fejőnők védettek a fertőzéssel szemben Az immunitás (védettség) átvihető (tehén himlő emberbe)
Louis Pasteur 1885 veszettség 1884 Ilya Mechnikoff Fagocitózis Sejtes immunválasz Gyengített (attenuált) vakcinák
Robert Koch Laboratórium Berlin 1890 1897 Paul Ehrlich Növényi toxinok: ricin, ebrin Richard Pfeiffer Tífusz és kolera toxin Humorális faktorok HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ Emil Behring Shimbasaru Kitasato Sok betegség csak egyszer kapható el (védettség) Egyes fertőző betegségek vakcinációval megelőzhetők A vér anti-bakteriális aktivitással rendelkezik (anti-toxinok, szérum terápia)
Az immunológia története és hatása az emberiség egészségi állapotára Koch’s Feltételezései Metchnikoff Fagocitózis Köhler & Milstein Monoklonális Ea Jansen Microszkóp Miller T sejtek Müller Baktériumok Jenner Oltóanyagok Wright Antiserum Zinkernagel & Doherty MHC korlátozás 1600 1700 1800 1900 2000 1955 1965 1970 1975 1980 Országok száma ahol havi egynél több himlő eset fordul elő 30 15 200 év Jenner után WHO bejelenti a himlő megszűnését
AZ IMMUNOLÓGIAI KUTATÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI I. Felfedezés éve Kutató Felfedezés NOBEL DÍJ 1890 Emil Behring Anti-toxinok Szeroterápia 1901 Robert Koch Tuberkulózis, antrax Celluláris immunitás, tuberkulin reakció 1905 1883 1990 Elie Mecsnyikov Paul Ehrlich Fagocitózis Celluláris védekezés Oldallánc elmélet 1908 1902 Charles Richet (Paul Portier) Anafilaxis 1913 1894 Jules Bordet Komplement Ellenanyagok/bakteriolízis 1919 1900 Karl Landsteiner A/B/0 vércsoport 1930 1940 Max Theiler Sárgaláz elleni vakcina 1951 1957 Daniel Bovet Antihisztaminok 1965
AZ IMMUNOLÓGIAI KUTATÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI II. 1944 Peter Medawar Macfarlane Burnet Szerzett tolerancia, Klónszelekciós elmélet 1960 1959 Rodney Porter Gerald Edelman Ellenanyagok szerkezete 1972 Rosalyn Yalow Roger Guillemin Andrew Schally Radioimmunoassay Peptid hormonok kimutatása az agyban 1957 1958 Baruj Benacerraf Jean Dausset George Snell Hisztokompatibilitási antigének 1980 1975 George Köhler Cesar Milstein Niels Jerne Monoklonális ellenanyag Hálózat elmélet 1984 1979 Susumi Tonegawa Gén átrendeződés 1987 E. Donnall Thomas Joseph Murray Transzplantációs immunológia 1990 1974 Rolf Zinkernagel, Peter Doherty MHC korlátozás 1996
TEMATIKA AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A sejtkommunikáció lehetőségei – direkt és indirekt Szervek, szövetek, sejtek Az immunrendszer két ága – természetes és szerzett immunitás IMMUNOLÓGIAI FELISMERÉS – JELÁTVITEL Mintázat felismerő receptorok és jeltovábbítás Antigén specifikus felismerés – B limfociták Antigén átalakítás és bemutatás – T limfociták SEJT AKTIVÁCIÓ, DIFFERENCIÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ Receptorok – Ko-receptorok – Adhéziós molekulák Végrehajtó mechanizmusok Migráció, adhézió Citokin termelés Sejtölő mechanizmusok AZ IMMUNFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Tolerancia és immunitás Immunológiai memória
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI extracelluláris matrix SZERKEZET – különböző sejtek, diffúz Sejtek együttműködése Résztvevő Módja – közvetlen – oldott faktorok révén Th makrofág extracelluláris matrix Adhézió Letelepedés Migráció B patogén makrofág Sejt – sejt kommunikáció 2. MŰKÖDÉSE – dinamikus Homeosztázis – környezeti tényezők Utánpótlás - sejtpusztulás Activáció - differenciáció neutrofil Endotél sejt Gyulladt szövet 3. FUNKCIÓ Patogének elleni védekezés Felismerés, távoltartás, osztódás és terjedés megakadályozása, eltávolítás a szervezetből A saját szervezet védelme 4. EGYEDI SAJÁTSÁGOK Felismerés – saját - antigén - veszély Jeltovábbítás és jelátvitel Jel megőrzése – tanulás, memória HASONLÓSÁG AZ IDEGRENDSZERREL
Neutrofil granulocita 15
SEJTEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ AZ IMMUNRENDSZERBEN KÖRNYEZET IMMUNSEJT Közvetett sejtkapcsolat Oldott molekulák Citokinek, kemokinek IMMUNSEJT EGYÉB SEJT Közvetlen sejtkapcsolat Receptor – ligandum Adhézió Jelátvitel
Hogyan kommunikálnak az immunsejtek: Oldott mediátorok Fertőzés Fagocita aktiváció CITOKINEK & KEMOKINEK Sejtek által termelt különböző oldott fehérjék, melyek más sejtek működését befolyásolják Arányuk és szintjük hatással van a sejtválasz kimenetelére GYULLADÁS A korai események során az endotél sejtek reakciói következtében folyadék, plazma fehérjék és leukociták halmozódnak fel a gyulladás helyén, melyet a limfociták és granulociták aktiválódása követ
Y Hogyan kommunikálnak az immunsejtek: Sejt-sejt kapcsolat T B T A perifériás limfoid szövetekbe vándorló, antigént hordozó fagocita sejtek kapcsolatba lépnek az ott letelepedő limfocitákkal Sejt-sejt kölcsönhatások az immunválasz különböző fázisaiban is kialakulnak T CTL Target cell Sejtpusztítás T Járulékos sejt aktivációja Antigén prezentáció B Y Ellenanyag termelés
A sejtfelszíni molekulák sejt-sejt kapcsolatokat alakítanak ki Nyugvó sejt Aktivált sejt INDUKCIÓ FOKOZOTT KIFEJEZŐDÉS A receptorok kifejeződése és szintje a sejt adhézió fontos szabályozója A sejt aktiváció fokozott receptor kifejeződést indukálhat, ami adhéziót, migrációt, antigén prezentációt, kostimulációt, citokin receptor kifejeződést és effektor funkciókat válthat ki