IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Megoldások.
Advertisements

A KOSTIMULÁCIÓ ELENGEDHETETLEN A NAIV T-LIMFOCITÁK AKTIVÁLÁSÁHOZ Az antigén-specifikus és kostimulációs jeleknek egy időben és egymással együttműködésben.
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
C mIg H mIg L TCR  TCR  T-SEJT  C V Antigén receptor TCR A B- ÉS T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORAI HASONLÓ SZERKEZETŰEK TCR =  +  A.
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Az immunrendszer szervei és sejtjei
KOMPLEMENT RENDSZER.
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Védőoltások.
Csáki Zoltán Országos Széchényi Könyvtár Digitális folyóiratok tartalomjegyzékeinek feldolgozása az OSZK-ban (EPAX projekt) NETWORKSHOP 2008.
Készítette: Juhász Orsolya
T-sejt aktiváció.
A KÖZPONTI TOLERANCIA A CSONTVELŐBEN ÉS A TÍMUSZBAN ALAKUL KI
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok.
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
IMMUNOLÓGIA I. Biológiai értelemben: a szervezet integritásának megőrzésének folyamataival, az „idegen” és a „saját” anyagok felismerésének és a válaszreakciók.
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS
Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek:
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK SEGÍTŐ T LIMFOCITÁK CD4+ T SEJTEK
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok.
LIMFOCITA LETELEPEDÉS, VÁNDORLÁS, RECIRKULÁCIÓ
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS. DC Epitél sejtek PERIFÉRIÁS LIMFOID SZERVEK PERIFÉRIÁS SZÖVETEK SEJTEK KÖZÖTTI SZÖVET SPECIFIKUS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK.
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
AZ IMMUNSEJTEK VÁNDORLÁSA LIMFOCITA LETELEPEDÉS, KERINGÉS
C mIg H mIg L TCR  TCR  T-SEJT  C V Antigén receptor TCR A B- ÉS T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORAI HASONLÓ SZERKEZETŰEK TCR =  +  A.
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
Az Immunválasz negatív szabályozása. AZ IMMUNVÁLASZ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA Naiv limfociták Az antigén-specifikus sejtek száma Elsődleges effektorok Másodlagos.
Kötelező irodalom: Immunbiológia (Szerkesztők: Gergely János
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ
AZ INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
Benkő Szilvia Élettudományi Épület szoba.
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ RÉSZTVEVŐK Antigénből származó peptideket bemutató sejt A T limfocita készletből szelektált peptid-specifikus T sejt.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Előadás anyag, szemináriumok letölthetők:
Az effektor T sejtek aktiválásához az antigén-specifikus inger
Az immunrendszer végrehajtó funkciói
AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK.
LIMFOCITA LETELEPEDÉS, VÁNDORLÁS, RECIRKULÁCIÓ
A BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
IMMUNOLÓGIAI MEMÓRIA Centrális Effektor.
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Autoimmun betegségek.
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK MHC I és II osztályba tartozó molekulákat is kifejeznek Kostimuláló molekuákat expresszálnak (B7, CD40) Képesek „exogén”
AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: T- és B-sejtek aktivációja
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE
Az exogén és endogén antigének bemutatása
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
Koncz Gábor
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
Tankönyv Falus András, Búzás Edit, Rajnavölgyi Éva:
IMMUNOLÓGIAI MEMÓRIA Centrális Effektor. 1781:Kanyarójárvány a Feröer szigeteken A járvány elmúltával a sziget kanyarómentes 65 évig 1846: Újabb járvány.
Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek:
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS. Monociták/makrofágok Dendritikus sejtek Granulociták NK sejtek komplement rendszer A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES.
AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA
PLAZMA SEJT ANTIGÉN CITOKINEK B-SEJT A B – SEJT DIFFERENCIÁCIÓT A T-SEJTEK SEGÍTIK IZOTÍPUS VÁLTÁS ÉS AFFINITÁS ÉRÉS CSAK T-SEJT SEGÍTSÉGGEL MEGY VÉGBE.
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ RÉSZTVEVŐK Antigénből származó peptideket bemutató sejt A T limfocita készletből szelektált peptid-specifikus T sejt.
KOMPLEMENT RENDSZER IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK Dr HOLUB MARCSILLA Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem.
Tímusz Lép Csontvelő Nyirokcsomó Madulák Féregnyúlvány Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek: Az elsődleges nyirokszervek az immunrendszer.
AZ EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEKRE ADOTT IMMUNVÁLASZ.
Vakcinák. Edward Jenner Fekete himlő Tehén himlő Fekete himlő Tehén himlő
VÉDEKEZZ, JÖNNEK A KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÉLŐSKÖDŐK
Miben különbözik a természetes fertőzést követő immunitás az oltóanyag által kiváltott védettségtől? Timár László 19. ORSZÁGOS VÉDŐOLTÁSI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM.
Előadás másolata:

IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA Rajnavölgyi Éva Immunológiai Intézet

2. GYAKORLAT + PATOLÓGIA 13 hét IMMUNOLÓGIA ÁOK/FOK ELMÉLET 26 ÓRA ALAP IMMUNOLÓGIA HETI 3 ÓRA 1-9 HÉT 14 ÓRA IMMUNPATOLÓGIA HETI 6 ÓRA 9-12 HÉT SZEMINÁRIUM/GYAKORLAT ÁOK 22 ÓRA 4 szeminárium + 18 demonstráció/gyakorlat HETI 2 ÓRA 1-11 HÉT FOK 4 szeminárium + 1 demonstráció/gyakorlat 1- 4 hét + 10 hét SZÁMONKÉRÉS ALAP + SZEMINÁRIUM 10 hét 2. GYAKORLAT + PATOLÓGIA 13 hét

Tankönyv Immunbiológia Gergely János és Erdei Anna szerkesztők Medicina 2000 Falus András, Búzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Semmelweis Kiadó 2006 Előadás anyaga: www.immunology.unideb.hu

MIVEL FOGLALKOZIK AZ IMMUNOLÓGIA MIKROBIOLÓGIA EPIDEMIOLÓGIA SEJTBIOLÓGIA GENETIKA BIOKÉMIA BIOFIZIKA MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA ALAP IMMUNDEFICIENCIÁK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK FERTŐZŐ BETEGSÉGEK AUTOIMMUNITÁS TUMORIMMUNOLÓGIA TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNOLÓGIA KLINIKAI ALLERGOLÓGIA IMMUNOGENOMIKA KÖRNYEZETI GENOMIKA

AZ IMMUNOLÓGIA TÖRTÉNETE Babilon, Gilgames eposz (i.e. 2000) betegségek, járványok Egyiptom, régi dinasztiák súlyos járványok Phobus Apolló pestis a görög hadseregben Ótestamentum Isten büntetése Immunológiai memória Thucydides, történész, Athen 430 B.C. pestis járvány „yet it was with those who recovered from the disease that the sick and the dying found most compassion……. No fear for themselves; as no man was never attacked twice-never at least fatally” Immunitás Immunitas – kivétel a kötelességek alól - védett Depléciós elméletek Első fertőzés kimeríti a pathogén szaporodáshoz szükséges tápanyagokat, faktorokat – még Pasteur is Varioláció (vad típus) Fekete himlő, ősi kínai módszer Európában is gyakorolták 1880 – I. világháború betegségek vizsgálata, vakcinák 1920 – 1960 tudományos forradalom, kémia/biológia

AZ ELSŐ VAKCINÁCIÓ Jenner 1790 A fejőnők védettek a fertőzéssel szemben Az immunitás (védettség) átvihető (tehén himlő emberbe)

Louis Pasteur 1885 veszettség 1884 Ilya Mechnikoff Fagocitózis Sejtes immunválasz Gyengített (attenuált) vakcinák

Koch Laboratórium Berlin 1890 1897 Paul Ehrlich Növényi toxinok: ricin, ebrin Richard Pfeiffer Tífusz és kolera toxin Humorális faktorok HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ Emil Behring Shimbasaru Kitasato Sok betegség csak egyszer kapható el (védettség) Egyes fertőző betegségek vakcinációval megelőzhetők A vér anti-bakteriális aktivitással rendelkezik (anti-toxinok, szérum terápia)

Az immunológia története és hatása az emberiség egészségi állapotára 1700 1900 1800 2000 Jenner Oltóanyagok 1600 Jansen Microszkóp Müller Baktériumok Koch’s Feltételezései Metchnikoff Fagocitózis Wright Antiserum Kohler & Milstein Monoklonális Ea 1955 Miller T sejtek Zinkernagel & Doherty MHC korlátozás 1965 1970 1975 1980 Országok száma ahol havi egynél több himlő eset fordul elő 30 15 200 év Jenner után WHO bejelenti a himlő megszűnését

AZ IMMUNOLÓGIAI KUTATÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI I. Felfedezés éve Kutató Felfedezés NOBEL DÍJ 1890 Emil Behring Anti-toxinok Szeroterápia 1901 Robert Koch Tuberkulózis, antrax Celluláris immunitás, tuberkulin reakció 1905 1883 1990 Elie Mecsnyikov Paul Ehrlich Fagocitózis Celluláris védekezés Oldallánc elmélet 1908 1902 Charles Richet (Paul Portier) Anafilaxis 1913 1894 Jules Bordet Komplement Ellenanyagok/bakteriolízis 1919 1900 Karl Landsteiner A/B/0 vércsoport 1930 1940 Max Theiler Sárgaláz elleni vakcina 1951 1957 Daniel Bovet Antihisztaminok 1965

AZ IMMUNOLÓGIAI KUTATÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI II. 1944 Peter Medawar Macfarlane Burnet Szerzett tolerancia, Klónszelekciós elmélet 1960 1959 Rodney Porter Gerald Edelman Ellenanyagok szerkezete 1972 Rosalyn Yalow Roger Guillemin Andrew Schally Radioimmunoassay Peptid hormonok kimutatása az agyban 1957 1958 Baruj Benacerraf Jean Dausset George Snell Hisztokompatibilitási antigének 1980 1975 George Köhler Cesar Milstein Niels Jerne Monoklonális ellenanyag Hálózat elmélet 1984 1979 Susumi Tonegawa Gén átrendeződés 1987 E. Donnall Thomas Joseph Murray Transzplantációs immunológia 1990 1974 Rolf Zinkernagel, Peter Doherty MHC korlátozás 1996

TEMATIKA AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE IMMUNOLÓGIAI FELISMERÉS A sejtkommunikáció lehetőségei – direkt és indirekt Az immunrendszer két ága – természetes és szerzett immunitás Szervek, szövetek, sejtek Migráció, adhézió IMMUNOLÓGIAI FELISMERÉS Mintázat felismerés Antigén specifikus felismerés – B és T limfociták Antigén átalakítás és bemutatás SEJT AKTIVÁCIÓ – JELÁTVITEL – EFFEKTOR FUNKCIÓK Receptorok Ko-stimuláció Végrehajtó mechanizmusok Citokin termelés Sejtölő mechanizmusok AZ IMMUNFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Immunológiai memória Tolerancia és immunitás

AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI extracelluláris matrix SZERKEZET – különböző sejtek, diffúz Sejtek együttműködése Résztvevő Módja – közvetlen – oldott faktorok révén Sejt – sejt kommunikáció Th makrofág extracelluláris matrix Adhézió Letelepedés Migráció B patogén makrofág 2. MŰKÖDÉSE – dinamikus Homeosztázis – környezeti tényezők Utánpótlás - sejtpusztulás Activáció - differenciáció neutrofil Gyulladt szövet Endotél sejt 3. FUNKCIÓ Patogének elleni védekezés Felismerés, távoltartás, osztódás és terjedés megakadályozása, eltávolítás a szervezetből A saját szervezet védelme 4. EGYEDI SAJÁTSÁGOK Felismerés – saját - antigén - veszély Jeltovábbítás és jelátvitel Jel megőrzése – tanulás, memória HASONLÓSÁG AZ IDEGRENDSZERREL

Hogyan kommunikálnak az immunsejtek: Oldott mediátorok Fertőzés Fagocita aktiváció CITOKINEK & KEMOKINEK Sejtek által termelt különböző oldott fehérjék, melyek más sejtek működését befolyásolják Arányuk és szintjük hatással van a sejtválasz kimenetelére GYULLADÁS A korai események során az endotél sejtek reakciói következtében folyadék, plazma fehérjék és leukociták halmozódnak fel a gyulladás helyén, melyet a limfociták és granulociták aktiválódása követ

Y Hogyan kommunikálnak az immunsejtek: Sejt-sejt kapcsolat T B T A perifériás limfoid szövetekbe vándorló, antigént hordozó fagocita sejtek kapcsolatba lépnek az ott letelelpedő limfocitákkal Sejt-sejt kölcsönhatások az immunválasz különböző fázisaiban is kialakulnak T CTL Target cell Sejtpusztítás T Járulékos sejt aktivációja Antigén prezentáció B Y Ellenanyag termelés

A sejtfelszíni molekulák sejt-sejt kapcsolatokat alakítanak ki Nyugvó sejt Aktivált sejt INDUKCIÓ FOKOZOTT KIFEJEZŐDÉS A receptorok kifejeződése és szintje a sejt adhézió fontos szabályozója A sejt aktiváció fokozott receptor kifejeződést indukálhat, ami adhéziót, migrációt, antigén prezentációt, kostimulációt, citokin receptor kifejeződést és effektor funkciókat válthat ki