A faktografikus dokumentumok típusai, szerepük a tájékoztatásban tetszőlegesen választott magyar és külföldi lexikonok, enciklopédiák…stb. alapján Készítette: Szűcs Nóra és Ördög Bettina

faktografikus/primer/tényközlő dokumentum: elsődleges tájékoztató eszközeink fact=’tény’ szóból származik   Fajtái: enciklopédia lexikon szótár életrajzi lexikonok adattárak egyéb segédletek és adattárak

Szerepük a tájékoztatásban A könyvtári tájékoztatásba beletartoznak a tények és adatok közlései, amelyeket a faktografikus/adatfeltáró eszközökben találhatunk meg. Ezek sokfélék lehetnek: könyvek, periodikus kiadványok, CD-ROM-on publikált, mikroformátumú vagy akár csak hálózaton elérhető dokumentumféleségek, adatbázisok. A magas áruk és az adatok gyors avulása miatt nehéz a referenszgyűjtemények frissen tartása. Talán a CD-ROM változatok, illetve az online lehetőségek jelenthetnek erre a problémára megoldást.

Enciklopédiák és lexikonok Fogalom: Ezek a segédkönyvek egy-egy címszó alatt foglalják össze az egy-egy fogalomra vagy fogalomkörre vagy személyre vonatkozó ismereteket, adatokat, ideértve a vonatkozó szakirodalom adatait is. Az enciklopédia és a lexikon műfaja a gyakorlatban átfedéseket mutat. Az enciklopédiát lexikontól a cikkek terjedelme, a mondanivaló bőséges tudományos kifejtése különbözteti meg valamint az, hogy az enciklopédia témakörök szerinti csoportosításban tartalmazza a fogalmakat, kifejezéseket.

Fajtái: Tartalom szempontjából: általános (egyetemes) szakjellegű (speciális) Terjedelem szempontjából: kislexikon, kisenciklopédia (1-3 kötet) közepes (4-10 kötet) nagy (10 kötet felett) Szerkesztés szempontjából: mechanikus (betűrendes) szisztematikus (szakrendes)

Részei: Ált. előszó, szerzők névsora, használatra vonatkozó tudni valók, rövidítések jegyzéke, végül maguk a szócikkek Szócikk felépítése: élén a kövér betűkkel szedett címszó Zárójelben vagy más megjelölés mellett a születési - halálozási adatok Lehet etimológiai rész, a címszó nyelvi származását adják itt meg A címszó alaki, helyesírási, nyelvi, fogalmi variánsa a címszótól vesszővel v. személyi címszavak esetén pontosvesszővel elválasztva kurzív szedéssel következik. a szócikk, utalásokat tartalmazhat más fogalmakra ~ jellel ismétlik a címszót

Enciklopédia A görög Enkükliosz paideia ’teljes körű műveltség’ szóból származik az általános műveltséghez tartozó ismeretanyag egészét v. valamely rész-(szak)területét rendszerezetten tárgyaló mű A címszavakat témák szerinti csoportosításban, vagy alfabetikus sorrendben tartalmazza, használatát különböző szerkesztői segítségek, utalások és kiejtési útmutató teheti könnyebbé. lehet egy és többkötetes illusztrált vagy sem

Példák: Britannica Hungarica – Világenciklopédia 20 kötet Szócikkei alfabetikus sorrendben Kereszthivatkozások (Lásd; Lásd még; vö.) Számos szócikk végén bibliográfia Lap tetején kiemelve az első és utolsó szócikk címszava A magyar kiadásba pluszként felvett szócikkek listája a kötet végén Cambridge Enciklopédia 2 kötet Nemzetközi és korszerű ismeretanyag Alfabetikus rend Kereszthivatkozások Lap tetején az oldalak első és utolsó címszava

illusztrált The Encyclopaedia Britannica 24 kötet abc-s rend Lap tetején az oldal kezdő és záró szócikkei Utalók, kereszthivatkozások Tiszta, áttekinthető szerkesztés bibliográfia Illusztrált 24. kötete: Index és Atlasz The Encyclopedia America 30 kötet Abc-s rend Kereszthivatkozások Bibliográfia a szócikkek végén 30. kötet: Americana index 1960-as évre vonatkozó népszámlálási adatok az USA-ban Függelék illusztrált

Lexikon görög-latin eredetű szó korábbi értelmében: szótár a lexikon az ismeretek betűrendes tára egymástól távol eső fogalmak kerülnek egymás mellé rövid, tényszerű, száraz, tömör, adat centrikus szócikkekből épül fel főleg fogalmak, jelentős személyek, események stb. leírásait tartalmazza az összefüggéseket utalók jelzik, és ezeket többnyire vizuálisan is kiemelik gyakran illusztrált

Tartalom szerint az alábbi lexikonokat különböztetik meg: Általános lexikon akkor fordulunk ~hoz, ha egy általunk ismeretlen vagy alig ismert fogalomról akarunk röviden, gyorsan tájékozódni a szócikkek általában rövidek, jól áttekinthetők Gyakori, hogy a szócikkek végén hivatkozást találunk a témáról bővebben író szerzőkről, művekről (pl.: Magyar Nagylexikon) Szaklexikon nagyobb tudományos apparátussal készül egy-egy tudomány vagy tudományág ismeretanyagát közli, ezért természetes, hogy az egyes szócikkek részletesebbek, nagyobb tudományos igénnyel készülnek (Biológiai lexikon, Mezőgazdasági lexikon stb.) Biográfiai (életrajzi)lexikon életrajzi adatokat tartalmaz, általában a személynevek betűrendjében (pl.: Magyar életrajzi lexikon) A ma élő személyekről a Ki kicsoda? típusú kiadványokból tájékozódhatunk

Példák: Magyar Nagylexikon Mo.-ra és az egész világra kiterjedő ismerettár, pontos, objektív, hiteles tájékoztatást kíván nyújtani 18 kötet + kiegészítés Az egyes szócikkek közötti tudományos, rendszertani, logikai stb. kapcsolatok feltárása a nyíllal jelzett utalások segítségével történik. Az egyes szócikkek szövege lehetőség szerint tartalmazza a címszóra vonatkozó alapinformációkat, s így kerek egésznek tekinthetők. Lap tetején az oldal első és utolsó címszava Illusztrált Új magyar irodalmi lexikon Magyar abc szerinti betűrend Dőlt szedéssel a címszavak változatai Minden, ami nem személynév kisbetűs Címszó mellett a kiejtést, nemesi rangot, nemesi előneveket, uralkodói sorszámot stb. adnak meg Szócikk végén betűjegy jelzi a szerző nevét

Az Új Magyar Irodalmi Lexikon egyik szócikke

Szótár könyvként v. elektronikus formában rögzített szógyűjtemény címszavakból áll meghatározott szempontok szerint válogatott, ábécébe rendezett a különféle ismereteket (jelentés, értelmezés stb.) szócikkekben közli

Típusai: egy-, két- v. többnyelvű szótárak, köznyelvi, szaknyelvi és tájnyelvi szótárak, értelmező szótárak, etimológiai v. szófejtő szótárak, földrajzi név, családnév, helyesírási szótárak írói szótárak (azaz írói, költői életműveket teljes szókincsét v. e szókincs valamely részét számba vevő és meghatározott szempontok szerint közli)

Példák: 1. Idegen szavak és kifejezések szótára Utalók Címszavak után a kiejtés Római számok után a szó további jelentéseit közlik A szótár nem bokrosít, azaz az idegen szócsalád minden tagja külön címszó 2. Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete 3. Régi magyar családnevek szótára: XIV-XVI.század 4. Magyar szinonimaszótár 5. Magyar értelmező kéziszótár 6. Idegen nyelvi szótárak

Adattárak Fogalma: faktografikus információkat rendezett formában közlő mű. Azon segédkönyvek, amelyek az enciklopédiákon és lexikonokon kívül még általános, direkt, tényközlő tájékoztató apparátust képeznek.  Jellemzői: gyors, adatszerű tájékoztatás (statisztikai és egyéb adatok, tények, események, dátumok, intézményi és személyi adatok) közlési módjuk kevésbé magyarázatos olyan adatokat tartalmaz adott téma szerinti csoportosításban, amelyeket „nem érdemes megjegyezni” gyakori a táblázatos forma

Típusai: almanachok évkönyvek eseménytárak címtárak névtárak helységnévtárak statisztikák táblázat-és képletgyűjtemények

Almanach: a középkorban csillagászati naptár, kalendárium a könyvnyomtatás feltalálása után irodalmi szövegeket is tartalmaz – irodalmi almanachok manapság mindenféle, nem folyóirat jellegű periodikus kiadványt is így kezdtek nevezni, így a tudományos jellegű évkönyveket is Példák: Idegenforgalmi Almanachot: magyarországi szálláshelyek, éttermek, kulturális lehetőségek Tények könyve: magyar és nemzetközi almanach A 2002-ben megválasztott országgyűlés almanachja Stb.

Évkönyvek:  Ókorban, középkorban: ’annales’: történelmi események időrendi rögzítése Mai értelmezés: intézmény vagy társaság évenkénti beszámolói egy-egy tudományág rendszeresen megjelenő szakmai publikációja (pl.: Filozófiai Évkönyv) a tudományos tájékoztatás periodikusan megjelenő statisztikai és egyéb adattárai Példák:  Statesman’s Yearbook : tömören közöl minden fontos információt egy-egy adott országról (földrajzi, gazdasági és statisztikai adatok, nemzeti valuta dollárhoz viszonyított értéke stb.) www.statesmansyearbook.com A világ országai és kormányai : MTI Sajtóadatbankjának kiadványa --http://viko.mti.hu/ Magyarország statisztikai évkönyve : rendszeresen megjelenő statisztikai, demográfiai összeállítások, KSH kiadványa Filmévkönyv: Filmtudományi Intézet kurrens kiadványa, tárgyévre vonatkozó események és bemutatott filmek Magyar külpolitikai évkönyv: Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményeit, dokumentumait és adatait közli Stb.

Eseménytárak: Típusai: a) kurrens: folyamatos, periodikusan megjelenő, a legközelebbi múlt eseményeit rögzítő b) retrospektív: visszatekint több évtizedre, évszázadra, hosszabb időszak eseményeit rögzíti pl.: kronológia, történeti időtábla, időrendi táblázat   

Példák: Magyarország történeti kronológiája: 4 kötetben Az emberiség krónikája (1991) A XX. század krónikája (1994) Évfordulónaptár: MTI adta ki, online változata: http://evfordulo.mti.hu/ Magyar dokumentáció: a MTI magyar vonatkozású közleményei, hírei egy adott évből, havi bontásban, kurrens Stb.

Címtárak: tudományos intézmények, könyvtárak, tájékoztatási központok címadatait közlik lehet nemzeti és nemzetközi Példák:  World of Learning (1947- ) A tudomány világa: nemzetközi tudományos szervezetek mellett a világ országainak tudományos és felsőoktatási intézményeiről, könyvtárairól, levéltárairól, múzeumairól ad tájékoztatást Kurrens, évente jelenik meg, nemzetközi és országos hatáskörű intézményeket tartalmaz, országok abc-jében: oktatási, tudományos intézmények, könyvtárak múzeumok címét, telefonszámát, kiadványait sorolja fel EUROMECUM (European higher education and reserch institutions) (1-7. 1991-) : európai tudományos kutatással, fejlesztéssel foglalkozó vállalatok és más intézmények adatai World Guide to Libraries: legismertebb könyvtárakról, földrészek és országok szerint rendezve Magyar Minerva: 6 kötet (1900-1932), magyar könyvtárak, múzeumok, levéltárak Könyvtári Minerva: 3 kötetes (1997), csak könyvtárakról közöl adatokat http://www.ki.oszk.hu/minerva/index.php

Névtárak: általános: iskolai évkönyv, telefonkönyv, stb. szakmai névjegyzékek: orvosokról, ügyvédekről, tanárokról, egyházi személyekről, katonákról stb. ki-kicsodák : olyan élő személyekről tájékoztat, akik kiemelkedő társadalmi tevékenységük, teljesítményük, szerepük révén ismertek  ≠ életrajzi lexikon : a már nem élő személyekről való tájékoztatás pl.: Magyar életrajzi lexikon pl.: Magyar és nemzetközi ki-kicsoda

Helységnévtárak: egy-egy ország, netán az egész világ lakott helyiségeire vonatkozó fontos adatokat tartalmaznak, melyek lehetnek kortárs vagy történeti adatok Példák: Magyarország helységnévtára:  KSH kiadványa Magyarország történeti helységnévtára: a történelmi Magyarország XVIII. század végi, XIX. század eleji településeit megyénként ismerteti, KSH adja ki Magyarország földrajzinév-tára: 2 rész: I. 715 db országos jelentőségű domborzati, vízrajzi,  és tájnevet tartalmaz II. részletesebb, 19 kötetben, megyénként tartalmazza a földrajzi neveket

Mindennapok adattárai: hatályos jogszabálygyűjtemények pl.: CD-jogtár: több adatbázis együttese, havonta frissítik szabványok és szabadalmak gyűjteményei pl.: PATLIB menetrendek telefonkönyvek szaknévsorok továbbtanulási útmutató képletgyűjtemények

Köszönjük a figyelmet!

Bibliográfia: Árkos Iván: CD-ROM-ok az oktatásban II. - Általános lexikonok és enciklopédiák = Új pedagógiai szemle, 2002. (52. évf.) 9. sz. p.129-132. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára Bp. Akadémiai K. 2004 Balázs Géza: Jó és rossz szótárak = Édes anyanyelvünk, 2004. (26. évf.) 1. sz. p.3. Cholnoky Győző: Szakirodalmi adattárak input-szervezése = TMT, 1978. (25. évf.) 6. sz. p.284-288. Crystal, David - Szelle Béla: Cambridge Enciklopédia Bp. Maecenas 1997 Drótos László - Somogyi Tamás: Adattármustra. Lexikonok = TMT, 2007. (54. évf.) 11-12. sz. p.539-554. Drótos László - Vranyecz Tünde - Dancs Szabolcs: Adatmustra. Többnyelvű szótárak = TMT, 2007. (54. évf.) 4. sz. p.165-178. Élesztős László - Rostás Sándor: Magyar Nagylexikon Bp. Akadémiai K. 1993- Enciklopédiák küzdelme az internettel: tárostrom = HVG, 2008. (30. évf.) 22.(1514.) sz. p.53-54.

Fóris Ágota - Rihmer Zoltán: A szótárak minősítési kritériumairól = Fordítástudomány, 2007. (9. évf.) 1. sz. p.109-113. Fóris Ágota: Szótárak könyvben és monitoron = Iskolakultúra, 2000. (10. évf.) 8. sz. p.95-96. Gove, N. B. - Way, K.: Az adattárak, mint a tájékoztatási folyamat részei = TMT, 1963. (10. évf.) 3. sz. p.251-252. Gráberné Bősze Klára: A magyarországi iskolai értesítők/évkönyvek évszázadai, és bibliográfiai feltárásuk = Könyv és nevelés, 2007. (9. évf.) 1. sz. p.77-85. Halász György - Széky János - Nádori Attila: Britannica Hungarica: világenciklopédia Bp. Magyar Világ 1995-2009. Horváth Tibor: Az általános tájékoztatás eszközei. Tanulási útmutató. Távoktatási jegyzet. Eger, EKF, 2003.  Jakab István: Nyelvhasználatunk és az értelmező szótárak = Édes anyanyelvünk, 2007. (29. évf.) 4. sz. p.8. Kiss Antal: Szavak - nevek – szótárak = Magyar nyelvjárások, 1998. 35. köt. p.207-209.

Kiss Zoltán: Az adatbázisok védelme: az adattárak előállítói és felhasználói = Cég és jog, 2002. (4. évf.) 1-2. sz. p.24-28. Kovács Árpád - Nagy Péter: A faktografikus információkereső rendszerek néhány elméleti kérdése = TMT, 1983. (30. évf.) 12. sz. p.469-477. Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig =  Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt.  Bp. OSIRIS 2001. Murányi Péter: A külföldi általános multimédia enciklopédiák és a magyar könyvtárak = Könyvtári levelező/lap, 2001. (13. évf.) 4. sz. p.14. Pajzs Júlia: Készülő szótárak mint adatbázisok = Nyelvtudományi közlemények, 1992. 93. köt. p.161-177. Péter László: Új magyar irodalmi lexikon Bp. Akadémiai K. 2000 Roboz Péter ref.: Flagg, G.: Online elérhető enciklopédiák, lexikonok könyvtári használatra? = TMT, 1984. (31. évf.) 8. sz. p.331. Roboz Péter: Új kémiai faktografikus online adatbázis - A CAS tökéletesített csatlakozási szolgáltatásai - Az ISI Web of Science bővítése = TMT, 2002. (49. évf.) 6-7. sz. p.298-299. 

Schiff Ervin ref. : Rossini, D Schiff Ervin ref.: Rossini, D.: Az adattárak összeállításával kapcsolatos tevékenység történelmi háttere = TMT, 1967. (14. évf.) 4. sz. p.280-281. Schiff Ervin: Gépi adattárak on-line használatának néhány kérdése egyes nyugat-európai szakfolyóiratokban = TMT, 1979. (26. évf.) 4. sz. p.149-160. Somogyi Sándor: Kertész Gyula: Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak = Földrajzi közlemények, 2000. (124. (48.) köt.) 1-4. sz. p.218-220. Somogyi Tamás: A tudományos adattárak helyzete 2005 tavaszán = TMT, 2006. (53. évf.) 11-12. sz. p.546-552.  Stanya, O. - Talasek , V. - Zahradnicek, J.: A faktografikus információk gyűjtése és feldolgozása során felhalmozott tapasztalatok = TMT, 1988. (35. évf.) 1-2. sz. p.60-64.  Szakács Tamás ref.: Winfried, G.: Multimédia enciklopédiák CD-ROM-on = TMT, 1995. (42. évf.) 5-6. sz. p.210-211. Yust, Walter: Encyclopaedia Britannica: a new survey of universal knowledge Chicago ; London ; Toronto 1947